Bertényi Iván magyar
| Katalógusnév | Bertényi Iván |
|---|
Könyvei 17
Kapcsolódó sorozatok: Magyar századok · Összes sorozat »
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Gondolat zsebkönyvek Gondolat · Népszerű történelem Kossuth · Tudomány – Egyetem Vince · Sorsfordítók a magyar történelemben Kossuth · Maecenas történelem Maecenas
Szerkesztései 2
Antológiák 4
Népszerű idézetek
Werbőczi a Szent Korona egész eszméjét tulajdonképpen az egy és ugyanazon nemesi szabadság tételének indokolásaként fejtette ki. Az ország lakosságának döntő többségét kitevő jobbágyság persze nem került be a királyt választók, a szentkorona-tagok sorába. Hogy miért nem, a Hármaskönyv írója arra is ad magyarázatot. A XV. század második fele neves történírójának, Thuróczi Jánosnak az előadására támaszkodik, Thuróczi viszont Kézai Simon XIII. századi krónikájából merített. Eszerint a régi magyaroknál kezdetben mindenki egyenlő volt, de azokat, akik a hadba vonulás kötelezettsége alól megfelelő indok nélkül kivonták magukat, örökös szolgaságra vetették. Az ilyen típusú okfejtés akkoriban külföldön is ismert volt: több egyházatya és jogász hasonlóképpen, a közösség ellen elkövetett bűn következményeként képzelte el az ősi aranyszabadság megszűntét és a szolgák osztályának kialakulását. A magyarázat végső soron a népfelség elvéhez vezetett el, hiszen mindenki, aki „bűnei” miatt szolgaságba nem süllyedt, egyenlő jogok birtokában volt. Ezzel a valós társadalmi fejlődést figyelmen kívül hagyó okfejtéssel aztán létrejöhetett a fából vaskarika: a lakosság kilenctized részét kitevő jobbágyság – ősei „bűnei” miatt – nem részesülhet a politikai jogokban a „népfelség” elve alapján, nem lehet tagja a királyválasztó közösségnek.
134. oldal
Már Lajos király uralma idején építeni kezdték a keszthelyi templomot, bár a közelmúltban feltárt freskókat feltehetően csak az építkezés végső fázisában, tehát könnyen lehet, hogy Lajos halála után festették meg. A templomot ifjabb Lackfi István szeretett ferenceseinek emeltette, és a saját temetéshelyének szánta. Az „aktuális” Szent Ferenc és az Anjou-házból származó, szentté avatott toulouse-i ferences püspök, Lajos mellett helyet kaptak a freskókon az Árpád-ház családi szentjei, Szent Antal, Szűz Mária és Jézus életének egyes jelenetei. De arról sem feledkeztek meg a készítők, hogy a kegyúri ülőfülkéket a Lackfi-címer sárkányos motívumaival díszített, festett kárpit ékítse.
146. oldal
A környező országokban ekkor már működő egyetemek után – a prágait 1348-ban, a krakkóit 1364-ben, a bécsit 1365-ben alapították – 1367. szeptember 1-jén V. Orbán pápa jóváhagyta Nagy Lajos király kérelmét, s így Pécsett megalakították az első magyarországi egyetemet.
152. oldal