Bertalan Tivadar magyar
Katalógusnév | Bertalan Tivadar |
---|
Könyvei 9
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Káva Téka - Napút-füzetek Napkút
Illusztrálásai 11
Antológiák 1
Kiemelt alkotóértékelések
Népszerű idézetek
Művész nem lehet a hatalom szolgája,
Feladata az, hogy nemzetét szolgálja.
32. oldal - Sztár és művész (részlet)
Az, aki gazságot követ el,
mindig igazságot követel.
Az ártatlan azzal beéri,
ha igaztalan vád nem éri.
67. oldal - Követelés
A költészet a lélek vasrácsozatán áttörő
és oda visszacsapodó hullámverés.
(első mondat)
Keresem magamat, de nem tudom, minek,
Mikor már prédája leszek a semminek.
Még itt vagyok, félig már holtan,
Mégis keresem, aki voltam.
Ilyen volt és ilyen lett;
Szól a reklámgondolat;
Fogadd el az életed,
Végezd el a dolgodat.
Nem vagyok még halál fia,
Ez csupáncsak nosztalgia.
Én csak azért nézegetek
Rég kifakult fényképeket,
Hogy pezsdüljön a vérem;
Ilyen voltam én, kérem.
37. oldal - Időutazás
Mikor gyógyítod be csonka tested sebét?
Hány lépéssel kell még megtaposni téged?
Meddig kortyolod még sorsod epe-levét?
Új ezer év, száz év, percnyi még a léted?
Betonba taposva szürkül el az arcod?
Rongyolt lombod helyén mikor szülsz új rügyet?
Meddig fizeted még véreddel a sarcot?
Mikor lesz igazad, ha van igaz ügyed?
Hány jó napból áll egy magyar emberöltő?
Legalább álmodd meg; boldogtalan költő.
10. oldal - Költői kérdések
Ez tehát az a nép,
Melyről hamis a kép,
És akárhová nyúl,
Ottan bealkonyul.
Egyet jobbra,
Kettőt balra;
Egyik fakad
Vidám dalra,
Másik mászik
Fel a falra.
Szétforgácsolt emberfajta;
Meddig fog az átok rajta?
11. oldal - Nemzeti sóhaj
Hűséges titkára
Rájött a titkára.
Régi bűnök új hatalmat szülnek,
Parancsára ártatlanok ülnek,
Így hát a titoknak mára
Nagyon felszökött az ára.
15. oldal - Botrány
A virág titka:
Erősebb, mit a szikla
A szikla leomlik
A virág áttör a kövön
A virág titka: az öröm
85. oldal
A Napnak az Égen azért lett elege,
Mert méreggé vált a Földön a melege.
Éjfekete monokli a Napon,
Hogy legalább néhány percig vakon
Ne is lássa Gaia anya földjét
Se e Föld tűzrózsává váló zöldjét.
47. oldal - Napfogyatkozás
Ismeretlen létbe
Álmodtad át magad,
Ezért nekünk most már
Csak az emléked marad.
106. oldal - Búcsú