Bernard Sesboüé francia

Életünk végén testünk sok tekintetben olyan lesz, amilyenné tettük.
…
A test tehát mi vagyunk: jogosan mondhatjuk, hogy nem testünk van, hanem mi vagyunk a testünk.

110. oldal

Az ember egzisztenciális szabadsága forog kockán, amikor olyan vallási jellegű döntést hoz, amely létezésének értelmét érinti.

95. oldal

Az evangéliumok szerkesztői Jézus életének szinte minden jelenetét természetszerűen úgy építették fel, hogy az Evangélium legyen: ilyen vagy olyan szempontból örömhír az Országról, amely azonos Jézus személyével és a húsvéti eseménnyel.

54. oldal

„A liberális Jézus-élete-kutatás mérlege a lehető legnegatívabb” – hangzik Albert Schweitzer kemény megállapítása 1906-ban megjelent könyvében, amely azóta klasszikussá vált. Schweitzer összefoglalja a Jézus életéről szóló kutatás történetét. Ilyen Jézus soha nem létezett: „Ez a racionalizmus által felrajzolt figura, akit a liberalizmus keltett életre, s a történelemtudományra alapozó modern teológia alakított át. Ez a kép nem külső hatásra pusztult el, hanem belülről esett szét, mert megingatták és szétrepesztették a valódi történeti problémák.”
…
Többé senki nincs abban a helyzetben, hogy megírja Jézus életét.
…
Bornkamm szavai alapján két pozitív tanulságot lehet lehet levonni a Jézus-élete-kutatás kudarcából. Az első az, hogy lehetetlen Jézus-életrajzott írni abban az értelemben, ahogy ma a modern történettudomány egy életrajzott elképzel. A források ugyanis ezt nem teszik lehetővé: ezek ugyanis tanúságtételek, amelyek a hitből fakadnak és a hitnek szólnak. … Így érkezünk el a második tanulsághoz: a Jézus-élete-kutatást irányító liberalizmus „antidogmatikus” a-priori-ja maga is dogmatikus. … A kérdés tehát nem az, hogy az előzetes megértést tagadjuk-e más, vitatható előzetes megértések nevében, hanem az, hogy melyik ezek közül a legmegfelelőbb.

87-88. oldal

Látható, hogy itt voltaképpen a szüzesség meghatározása a kérdés. A szüzesség lemondás a hitvesi kapcsolatnak a szexualitás szférájában való konkrét gyakorlásáról, amellyel egy személy szeretetből önmagát bensőségesen odaadja a másiknak. Értéke az indítékoktól függ. Egy nő szüzességét tehát nem szabad összetéveszteni azzal, ami annak általában külső és fizikai jele.

202. oldal

A találkozás Jézus és tanítványai között, valamint közös útonjárásuk ugyanis nem előzmény nélküli kezdet az üdvösség történetében.

23. oldal

… valójában nincsen kizárólag fizikai betegség, és minden ember a saját szabadságában éli át betegségét. … A betegség tehát azt a kérdést teszik fel, hogy a rosszal találkozó beteg milyen értelmet, végső soron milyen „üdvösséget” remélhet. Ezen a síkon lép közbe Jézus csodatevő működése, amely felszabadító és életet adó cselekvés: az egész embert veszi célba és a világban működő Gonosszal erőivel száll szembe.

188. oldal

… a krisztológiának elsődleges kritériuma Jézus Krisztus, a másodlagos pedig az egyház hite. Egyik kritériumot sem lehet kijátszani a másik ellen.

97. oldal