!

Berend T. Iván

1930. december 11. (Budapest) –

Tudástár · 1 kapcsolódó alkotó

Könyvei 24

Berend T. Iván: Válságos évtizedek
Berend T. Iván: Terelőúton
Berend T. Iván: A történelem – ahogyan megéltem
Berend T. Iván: Naplementék
Berend T. Iván: Kisiklott történelem
Berend T. Iván: A magyar gazdasági reform útja
Berend T. Iván: Gazdasági útkeresés 1956–1965
Berend T. Iván – Ránki György: Európa gazdasága a 19. században
Berend T. Iván – Ránki György: A magyar gazdaság száz éve
Berend T. Iván: Az Európai Unió története

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Gyorsuló idő Magvető · Nemzet és emlékezet Magvető · Elvek és utak Magvető

Szerkesztései 3

Berend T. Iván (szerk.): Az Ózdi Kohászati Üzemek története
Berend T. Iván – Ránki György (szerk.): Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában
Berend T. Iván (szerk.): A gazdasági reformbizottság programjavaslata 1990–1992

Népszerű idézetek

Amapola P>!

Hihetetlen tömeg gyűlt össze Rajk László újratemetésén, ami a magyarországi sztálinista terror elleni csendes, de elementáris demonstrációvá vált. A szituáció rendkívüli ellentmondásosságát, zavarodottságunk igazi mélyrétegeit tárta fel Szalai Sándor szociológus – maga is korábban bebörtönzött szociáldemokrata – szellemes mondata, amint átkiáltott a tömegben egy ismerősének: Szegény Laci, ha élne, most biztos közénk lövetne!

122. oldal

Molnár_Gyula>!

A hivatalos német körök ellenkező állításai ellenére a német kormány tudatosan törekedett a délkelet-európai országokkal minél passzívabb külkereskedelmi mérleg kialakítására, amit világosan mutat az a tény, hogy 1936 végére ilyen formában már félmilliárd márka adósságuk halmozódott fel. A külkereskedelmi szokásokkal ellentétben – a német külkereskedelmi mérleg 1934-ig aktív volt – tehát Németország törekedett passzív mérlegre, ami végül is nem volt más, mint ellenszolgáltatás nélküli áruszállítások igénybevétele. Azokban az években, amikor Németország sehol sem tudott hitelhez jutni, de amikor fegyverkezésének megindításához minél nagyobb anyagi forrásokra volt szüksége, burkolt módon, a külkereskedelmi szállítások ellenszállításainak elodázásával a délkelet-európai országoktól, s közöttük Magyarországtól vett fel áruhiteleket.

142-143. oldal, II.3. A válság hatása és az állami beavatkozás (Kossuth / KJK 1972)

Molnár_Gyula>!

A textilipar elmaradottságára élesen világít rá, hogy míg a századforduló idején Magyarországon mindössze 110 ezer pamutfonó-orsó volt, addig Ausztriában több mint 4,5 millió, Németországban pedig közel 10 millió! A magyar textilipar a belső fogyasztásnak csupán alig több mint 14%-át fedezte, de ezen belül a legfontosabb cikkeknél még rosszabb volt az arány. A gyapjúszövet-termelés a szükségletnek nem egészen 10%-át, a pamutszövet-termelés pedig alig több mint 3,5%-át tette ki!

61. oldal, I.2. A nemzetgazdaság átalakulása: mezőgazdaság, ipar, áruforgalom (Kossuth / KJK 1972)

Kapcsolódó szócikkek: textilipar
Molnár_Gyula>!

A dzsentri léte és vezető pozíciója a társadalmi modernizálódás sajátos ellentmondásait tükrözte. A nagybirtok hegemóniájának árnyékában az államhoz való kötődése alapján egészében erősen konzervatív elemmé tette. A létfeltételeit bomlasztó tőkés fejlődés viszont sajátos antikapitalista elégedetlenséget támasztott benne, amit szélsőséges nacionalizmussal és antiszemitizmussal kompenzált.
Antiszemitizmusuk okai között nemcsak az uralkodó osztályokba gyorsan felemelkedő zsidó nagytőkével szembeni indulatuk játszott szerepet, hanem az is, hogy a középrétegek másik nagy és anyagilag tehetősebb csoportjaiban éppen a zsidó rétegek játszottak vezető szerepet.

87. oldal, I.4. A gazdasági átalakulás legfőbb társadalmi hatásai (Kossuth / KJK 1972)

Kapcsolódó szócikkek: dzsentri
Amapola P>!

Amikor egy Hernádi bemutató szünetében a szerzővel beszélgettünk, s én illetlenül, kifejezést adtam nemtetszésemnek, Örkény félrevont, s a rá jellemző szellemességgel azt mondta: „Nem így kell ezt csinálni. Ilyenkor azt kell mondani, hogy a második kép elején az a pillanat, amikor a főhős hirtelen hátrafordul, nagyszerűen volt megfogva.”

258. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Örkény István
Kovács_Balázs>!

Miután a vállalatok függetlenné váltak a piactól, nem voltak többé érdekeltek termelési költségeik leszorításában és termékeik megfelelő minőségében. A vállalat helyzetének alakulásában a termékeinek értékesíthetősége, minősége, technikai korszerűsége és ára nem játszott többé szerepet. A piaci mechanizmusokat a tervgazdaságban a kötelező tervutasítások és azok betartását ösztönző bér- és prémiumrendszer volt hivatva helyettesíteni. A sok tucat, sőt esetenként több száz tervutasítás teljesítésére azonban a vállalatok többnyire kptelenek lett volna. Azon tervutasítások teljesítésére összpontosították tehát erőiket és eszközeiket, melyek a legfontosabbak és leghasznosabbak voltak számukra. Éveken keresztül az érvényes prémiumrendelkezések arra ösztönözték például a vállalatokat, hogy az úgynevezett globális termelési terv teljesítésére, sőt túlteljesítésére összpontosítsanak. Ez a terv volt ugyanis meghatározó a prémiumok odaítélésekor, s ez egyáltalán nem volt véletlen Érvényben tartását a központi gazdaságstratégiai cél motiválta: a lehető leggyorsabb növekedés a kiválasztott gazdasági szektorokban.

108. oldal

Berend T. Iván: Terelőúton Szocialista modernizációs kísérlet Közép- és Kelet-Európában, 1944–1990

Molnár_Gyula>!

Még jelentéktelenebb volt a gyermekmunkások száma. Az 1885-ös iparstatisztika szerint 354 000 munkásból csak 12 000 volt 16 éven aluli. De az 1901-es, csak a gyáriparra kiterjedő adatfelvétel is csupán 5,2% 16 éven aluli munkást mutat ki.[…]
Ha ugyan feltételezhetjük, hogy a gyermekmunka viszonylag kisebb arányában a kelet-európai országokban az ipari forradalom sajátosságai mellett az akkor már Nyugat-Európában évtizedek óta kialakult, viszonylag előrehaladott szociális törvényhozás is szerepet játszott. Ezzel magyarázható például, hogy a magyar bányászatban csak csekély mértékben alkalmaztak gyermekmunkaerőt. A női és gyermekmunka viszonylag általában kisebb aránya, mint a magyar munkásosztály kialakulásának jellegzetes tünete, az ipari forradalom magyarországi sajátosságaival függ össze.

93. oldal, I.4. A gazdasági átalakulás legfőbb társadalmi hatásai (Kossuth / KJK 1972)

Kapcsolódó szócikkek: gyermekmunka
Molnár_Gyula>!

A televízió hatása természetesen rendkívül egyenlőtlen és ellentmondásos. Nyilvánvalóan többet tesz pl. a falu kultúrájának emeléséért (a színház, a film, az ismeretterjesztés tömeges falusi terjesztéséért), mint minden eddigi eszköz, de ugyanakkor ismeretes az olvasásra és az aktív ismeretszerzésre gyakorolt negatív hatása is, főként a fiatalabb generációk körében.

315-316. oldal, III.4. A gazdasági fejlődés társadalmi hatásai (Kossuth / KJK 1972)

Kapcsolódó szócikkek: televízió