!

Bella István magyar

1940. augusztus 7. (Székesfehérvár) – 2006. április 20. (Budapest)

Tudástár · 10 kapcsolódó alkotó · 2 kapcsolódó könyv

KatalógusnévBella István
Nemférfi
DIApim.hu/hu/dia/dia-tagjai/bella-istvan

Könyvei 20

Bella István: A zöld pizsamabéka
Bella István: Tudsz-e még világul?
Bella István: Szeretkezéseink
Bella István: Igék és igák
Bella István: Hetedik kavics
Bella István: Emberi délkörön
Bella István: Áni Máni naptára
Bella István: Szaggatott világ
Bella István: Arccal a földnek
Bella István: Az ifjúság múzeuma

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Új termés Magvető · Poesis Hungarica

Szerkesztései 1

Bella István (szerk.): Verskarácsony 2002

Fordításai 21

Maria Janion: A vámpír
Jaan Kaplinski: Meztelen juharfák
Adam Mickiewicz: Ősök
Kálmán Béla – Reguly Antal – Munkácsi Bernát (szerk.): Leszállt a medve az égből
Lucian Blaga: Lucian Blaga versei
Bereczki Gábor (szerk.): Hozott isten, holdacska!
Gerd Kuzebaj: Lépcsőfokok
Balázs Tibor (szerk.): Hú-péri-hú öreg
Cyprian Norwid: Norwid versei
Konstanty Ildefons Galczynski: Búcsú az utcalámpáktól

Antológiák 54

T. Aszódi Éva – Tótfalusi István (szerk.): Cini-cini muzsika
Banyó Péter – Csányi Dóra – Edinger Katalin – Kovács Eszter (szerk.): Friss tinta!
Szlukovényi Katalin (szerk.): Diridongó
Rozslay Zsuzsanna – Varga Lajos Márton (szerk.): Szívzuhogás
Lovász Andrea (szerk.): Válogatós
Király István – Klaniczay Tibor – Pándi Pál – Szabolcsi Miklós (szerk.): Hét évszázad magyar versei
Lovász Andrea (szerk.): Macskák mesés könyve
Réz Pál (szerk.): Magyar Erato
Pomogáts Béla (szerk.): Macskakalendárium
Bata Imre (szerk.): Szép versek 1979

Róla szóló könyvek 3

Tarján Tamás: Kengyelfutó
Zsille Gábor (szerk.): Bella István-album
Katona Zsuzsa (szerk.) – Mérei Anna (szerk.): Költői portrék

Népszerű idézetek

Véda P>!

Ha nem lennél, rájönnék s kitalálnám
egymás után az arcod, a szemed.
Ha nem lennél, félnék, de szorongásomból árván
megmintáználak, mint az ember az isteneket,
s ha nem lennék, csak volnék, hogy fölismerj, s így legyek:
megszülnélek magamnak, mint a föld az embereket.

Szerelmes vers

2 hozzászólás
Véda P>!

Csak olyan lesz, apám, ha meghalok,
mintha bezárnál, s én, kamra-sötétben
pókhálós-fények, teknőc-limlomok
hallgatásában egy fénycsíkhoz lapulok,
s tudom, nem jössz többé soha értem.

És olyan lesz, fiam, ha meghalok,
mintha elbújnék, s te, folyamsötétben
iszamos fények, homályidomok
zúgásában kiáltgatsz, hol vagyok,
s nem érted, hogy én miért, miért nem.

És olyan lesz, anyám, ha meghalok,
mintha visszafogadnál, s én, élő sötétben,
lélegző fények, homály-liliomok
világűrmélyén szívedhez lapulok,
s hallgatom visszhangját a földnek: éltem.

Mintha

Kapcsolódó szócikkek: halál
VERDI>!

Maradj velem

Dobol az eső Hogy esik
Maradj velem még reggelig
akad talán számodra ágy
szék is rárakni a ruhád

Mellém is fekhetsz Fekhelyem
mert itt vagy puhábbra vetem
Csönddel bélelem Boldogabb
holdakat gyújtok mint a nap

És hallgatok mert jól esik
Hallgatom szívveréseid
Mint csitul némul el a harc
amíg hajaddal betakarsz

S már nem is kéne mondani
csak hallani és hallani
Dobol az eső Hogy dobog
Benned zuhog Bennem zuhog

16. oldal (Beza, 1997)

6 hozzászólás
Véda P>!

Éltem.
Elég volt.
Fele égbolt,
fele féltem.

A Földbe
belefértem.

Két epitáfium 1.

olvasóbarát>!

Négy legszebb

A legszebb sakkvers

Szabadság, szerelem!
e2 kell nekem.



A legszebb verssor

El hulla! Virág! El iram! Lik az élet!



A legszebb költő

Burokban született?!
Hurokban!



A legszebb nemzedék

Egyívásúak?
Egy ivásúak!

312. oldal

3 hozzászólás
VERDI>!

[…]
Egy napja tanulom hiányod.
[…]

93. oldal (Beza, 1997) Új nyelv c, vers.

2 hozzászólás
Véda P>!

Úgy képzelem, nem meghalok,
csak egyszer sejtjeim megunnak,
és mint a sátoros cigányok,
másik ég alá vándorolnak.

Elindulnak toronyiránt,
amerre önmagukat sejtik,
s bejárják ifjúságukért
négy égtáját a szabadságnak.

Addigra én már kormos föld leszek,
lucskos tűz, esőtől eloltott.
Csak nézem, lábamnál hogy dülöngnek
a vetések zöld tüzei.

Úgy képzelem, ha meghalok,
csak olyan lesz, mintha egyszer
arra ébrednék, nem szeretsz,
s most világgá kell mennem újra.

Úgy képzelem

Véda P>!

Másokról előbb ruha hullik,
én belül vetkezem, hogy meglásd,
milyen is valóban szemem,
ha nem szürkül benne szorongás.

Ceruzasorok

Véda P>!

    Idő

Mosolyod árnyékában napozik, aki él.

65. oldal