!

Békés Itala magyar

1927. március 23. (Debrecen) –

Nem
Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9s_Itala

Képek 4

Könyvei 3

Békés Itala: Olvasd a buszon!
Békés Itala: Hogyan lettem senki?
Békés Itala: Égi játszótársak

Népszerű idézetek

>!
narziss

Szerencse percek

Ma szerencsém volt. Rámosolyogtam egy járókelőre, mert kisütött a nap, és nem vágott szájon.
Ma szerencsém volt. Visszaköszönt a főnököm, pedig nem is tudta, hogy születésnapom van.
Ma szerencsém volt. Délután majdnem azt a fogamat húzták ki, amelyik fájt.
Ma szerencsém volt. Leütöttek, de nem volt nálam pénz.
Ma szerencsém volt. Senki nem kérdezte meg tőlem a színházban, hogy tetszett.
Ma szerencsém volt. Egy fiatalember a Mercédesével meg akart előzni, de a piros lámpánál találkoztunk, és nem lőtt fejbe.
Ma szerencsém volt. Az úttestet feltúrták, a kocsim a gödörbe zuhant, de két durr-defekttel megúsztam.
Ma szerencsém volt, kétszer adtam hálapénzt, de egyszer nem fogadták el.
Ma szerencsém volt, hozzám akartak betörni, de a szomszédnál volt nyitva az ajtó.
Ma szerencsém volt, beleléptem a kutyagumiba, és az új lábtörlő még a hónom alatt volt.

102. oldal

1 hozzászólás
>!
A_albiel

– Halló!… Az Anyukám?… Elment megvenni a kistestvéremet. Most csomagolják.

19. oldal

1 hozzászólás
>!
narziss

Hogyan kell rossz embert nevelni?

HOZZÁVALÓK:
– egy egész butaság
– sok bizonytalanság
– fokozott kisebbrendűségi érzés nagyképűséggel kompenzálva
– némi igénytelenség
– kibírhatatlan zajforrás
– jó adag hataloméhség
– tömény agresszió
– édes bosszú
– átmosott mosott pénz

ELKÉSZÍTÉSI MÓD
Már egész zsenge korában szakítsd le… A keményebb héjától szabadítsd meg, vagdald apróra. Tedd bele egy középnagyságú kasztróba, adjál hozzá egy egész butaságot, sok bizonytalanságot, fokozott kisebbrendűségi érzést nagyképűséggel kompenzálva. Ezt mind olvaszd fel, ha kellően megpuhult, némi igénytelenséggel és kibírhatatlan zajforrással bolondítsd meg. Ha nem bírja, nyomd rá a fedőt! Most végy jó adag hataloméhséget, töltsd meg tömény agresszióval és öntsd nyakon édes bosszúval. Mikor a saját levében eléggé felforrt, vedd ki és hűtsd le tisztára átmosott pénzzel. Tedd bele a hozzá illő magatartásformába, és addig tartsd kiszolgáltatottságban, amíg porhanyóssá nem válik. Akkor tedd félre egy kis időre, mintha észre sem vennéd. Aztán addig gyúrjad, amíg ki nem készül.
Tálaláskor ne felejtsd el megkérdezni: – Miben segíthetek? Hogy van édesanyád?

Ha nem bírja a gyomrod, bármilyen éhes vagy, ne edd meg.
Mert mindenki csak azt hányhatja ki, amit megevett.

14-15. oldal

>!
A_albiel

Minden kor csak addig sok, míg meg nem éled.

144. oldal

>!
Kisflea

Az embereket csak leszarva lehet elviselni.

89. oldal

>!
Kisflea

Így van ez a nőknél is! Ha a kis csajszi vonaglik, dobálja magát, nyalja a szája szélét, nagyokat pislog a műszempillájával, kidobja a cickóját, csak azért van, hogy felhívja magára a figyelmet, mert fél, hogy különben észre sem vennék. „Micsoda nő! Úr Isten! Milyen dögös! Ha én ilyen volnék!”
Ugyan már, Teréz, te meg még irigyled? Tudod milyen? Mint az a sok kisebbségrendűségi érzéstől szenvedő ember, aki nagyképűséggel kompenzál.
Figyelj ide, Teréz! Egy igazi nőnek vagy férfinak nem kell kelletnie magát. Az tud nemet is mondani. Sőt válogat!
Figyeld meg, Teréz! Egy vérbeli nőnek vagy férfinek erotikus kisugárzása van, amit valami titok leng körül. Nem kell színlelnie, mímelnie, imitálnia, látszatot keltenie. Egy szemvillanásból megérzik egymásról… és fellobban a láng. Olyan ez, mint Hermész titka. Csak a beavatottak számára kell, hogy nyilvánvaló legyen.

40. oldal

>!
Kisflea

Az én időmben még dudorásztak az utcán az emberek. A kifutófiúk fütyörésztek a kerékpáron. A cselédlányok is énekeltek. Egymásra mosolyogtunk, ha kisütött a Nap. Manapság, ha rámosolyogsz valakire, mert elállt az eső vagy leesett a hó, szúrós tekintettel néznek rád: „Megőrült, mit vigyorog, mit akar ez tőlem?” A szomorú, agyonhajszolt, nyúzott emberek nem tudják még a jókedvüket se megosztani. Ha valaki visszamosolyog, mindig kiderül, hogy külföldi.

11. oldal

>!
narziss

Okos kölök

Gratulálni jött az öltözőmbe egy négyéves kisfiú a mamájával a Pál utcai fiúk előadás után.
ANYUKA: Drága, kicsi Nemecsekem, pont olyan voltál, mintha a könyvből léptél volna ki. De én már nem is mondok többet, majd a Pistike elmondja. Fantasztikus, milyen okos kölök. Tudod, mit kérdezett? Na, mondjad Pistikém, hogy mit kérdeztél!
PISTIKE: A-nyu-kaaaaa, mi van ebben a dobozban? – És kiborítja a púderemet.
ANYUKA (miközben fuldoklunk a portól): Ne rosszalkodj Pistike! Mondd meg szépen, mit kérdeztél?
PISTIKE: Ez mi? A-nyu-kaaaa, nézd csak! – És felkapja a parókámat, és pacskolja vele a púdert.
ANYUKA: Tedd le kisfiam! – tépi ki a kezéből. – Mondd már meg, hogy mit kérdeztél!
PISTIKE: Ezt elvihetem? – És firkálni kezd a szájceruzámmal a szerepemre.
ANYUKA: Nem – és tovább erőszakoskodik. – Na, mondd meg már… a mama kedvéért!
PISTIKE: Pisilni kell!
ANYUKA: Akkor megyünk, ha megmondod, mit kérdeztél! – rángatja a gyereket.
ÉN: Jaj, ne szekáld már! Vidd WC-re szegénykét!
Pistike csak szorítja a lábát.
ANYUKA: Hát nem mondja! Hát nem mondja! Pedig olyan okosat mondott, tudod, annál a megható jelenetnél, ahol leugrottál a fáról a Füvészkertben, és a vörösingesek megfürdettek, nem csoda, hogy mindenki sírt. Képzeld, azt kérdezte: – Anyuka, mikor jön a mackó? Mikor jön a mackó?
ÉN dermedten: Milyen mackó?
ANYUKA: Tavaly voltunk itt, és láttuk az Erős Jánost, és akkor látott egy mackót a fán. És még mindig emlékszik rá ez az okos kölök.
PISTIKE: Bepisiltem!

27-28. oldal

Kapcsolódó szócikkek: pisilés
>!
A_albiel

– Bocsánatot kérünk – kapkodják egymás szájából a szót –, elcseréltük a névjegyeket. Sajnálatos, ezt a kosarat az Intercontinentalba kellett volna vinni, Elizabeth Taylor születésnapjára. És Önnek… Önnek… sajnálatos, ez az Öné – és a kezembe nyomtak egy szál szegfűt.
Még tiszta szerencse, hogy Török Ede mással beszélt.

111-112. oldal