Bayer Zsolt
1963. február 26. (Budapest) –
| Katalógusnév | Bayer Zsolt |
|---|
Képek 1
Könyvei 27
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Nemzeti Könyvtár Magyar Közlöny
Népszerű idézetek
Olyanok a székely asszonyok, hogy nem kiabálnak, nem zúgolódnak, nem pörölnek. Ha megtudják, hogy megcsalód őket, megfőzik vacsorára a legkedvesebb ételed. És utána a kedvedre is tesznek. Aztán, mikor elaludtál, nagyon csendben, nagyon halkan, nagyon szépen és ügyesen elvágják a torkodat.
98. oldal
Csak azért szeretjük az Időt, mert nem tudjuk agyonverni egy lapáttal.
219. oldal
Thália templomaiból sok helyen kiírtották a magyar szellemet, a magyar identitást, rettegők cirkuszává züllesztve a színpadot. Így hát nem egy esetben lehet tapsolni az olcsó kabaréknak, homoszexuális szeánszként bemutatott magyar drámáknak, kiforgatott, modernizált, aberrált daraboknak. Mert ugye ez az igazi művészet, amit mi nem érthetünk, mert bunkók vagyunk.
217. oldal, Újabb pénzeső a nácizó ballib értelmiségre - Kinek a kulturális diktatúrája? VIII. rész (Kárpátia Stúdió, 2018)
Mit csináljak, na, halálosan szerelmes voltam a kis Cecey Évába. Ezerszer is megmentettem őt a veszedelemből. Jumurdzsák véres, kegyetlen karmaiból – megmentettem, és vittem haza boldogan az öreg, falábú Ceceyhez, akitől féltem, de akit azért nagyon szerettem.
A nagyanyám vetett véget minden este a mi szerelmünknek, úgy kilenc óra körül, mikor bejött a szobámba és lekapcsolta a villanyt…
267. oldal, Gárdonyi Géza bácsi
S mert az ember a kedvenceket elolvasta már mind, úgy húszéves koráig legkésőbb, hát a korrekt zsíroskenyér estéi mindig kamaszosak, nosztalgikusak, csöndesek, befelé fordulóak és ünnepélyesek.
Hogy is ne lennének azok, amikor az ember az ágyában hason fekve vagy Utas és holdvilágot olvas, vagy Száz év magányt; esetleg A huszonkettes csapdáját. Vagy Oroszlánkölyköket, vagy Zendülés Cain hadihajón-t. Na jó, még Rejtőt is, persze Tizennégy karátos autót, Előretolt helyőrséget, vagy Menni vagy meghalni-t. Vagy a Fekete várost a drága jó palóctól. Vagy a Pendragon legendát. Vagy Svejket. Vagy Huszonegy rémes történetet. Vagy Fekete Istvánt. Fekete Istvánt egyre gyakrabban.
130. oldal
| → |
|---|
Egyszer rá kellene csapni az emberre az időt; ahogy rácsöppent a fenyőgyanta egy bogárra, alig néhány millió évvel ezelőtt. És odakövesednének az ember mellé a vágyai, és akkor néhány évszázad vagy akár évezred után megtekinthetnénk, tudományos szigorúsággal akár, hogy hát nini!, ez a szerencsétlen flótás éppen arról hitte, hogy nincsen, amiről én is hiszem, hogy nincsen, pedig nap mint nap elsétálok mellette.
148. oldal
