!

Bartók Béla magyar

1881. március 25. (Nagyszentmiklós) – 1945. szeptember 26. (New York)

Teljes névBartók Béla Viktor János
NemFérfi
Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Bartók_Béla_(zeneszerző)

Könyvei 9

Bartók Béla: A népzenéről
Bartók Béla – Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára
Bartók Béla: Képeskönyv gyermekeknek
Bartók Béla: Önéletrajz
Bartók Béla: Gyermekeknek – Für Kinder I-II.
Bartók Béla: Cantata profana
Bartók Béla – Bónis Ferenc: Tánc-suite
Bartók Béla – Annie Müller-Widmann: Bartók Béla – Annie Müller-Widmann levelezése / Briefwechsel 1935–1940
Bartók Béla – Kodály Zoltán: Népdalok

Szerkesztései 5

Bartók Béla – Kodály Zoltán (szerk.): Jeles napok
Bartók Béla – Kodály Zoltán (szerk.): Gyermekjátékok
Bartók Béla – Kodály Zoltán (szerk.): Lakodalom III/A
Bartók Béla – Kodály Zoltán (szerk.): Lakodalom III/B
Bartók Béla – Gróh Gáspár (szerk.): Írások a népzenéről

Antológiák 2

Kőszegi Lajos (szerk.): Nietzsche-tár
Demény János (szerk.): Bartók Béla

Róla szóló könyvek 14

Szegő Júlia: Embernek maradni
Garajszki Margit: Bartók
Garajszki Margit: Bartók és a fából faragott királyfi
Agatha Fassett: The Naked Face of Genius
Gál István: Bartóktól Radnótiig
Haraszti Emil: Bartók Béla
Vas István: Az ismeretlen isten
Kristóf Károly: Beszélgetések Bartók Bélával
Demény János (szerk.): Bartók Béla
Molnár Antal: Bartók művészete

Alkotói polc

>!
Kiss_Melinda_Éva P

Bartók Béla 33 alkotói Bővebben

Bartók Béla: A népzenéről
Bartók Béla – Gróh Gáspár (szerk.): Írások a népzenéről
Bartók Béla: Önéletrajz
Bartók Béla – Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára
Bartók Béla: Képeskönyv gyermekeknek
Bartók Béla – Kodály Zoltán (szerk.): Gyermekjátékok
Bartók Béla – Kodály Zoltán (szerk.): Jeles napok
Bartók Béla – Kodály Zoltán (szerk.): Lakodalom III/A
Bartók Béla – Kodály Zoltán (szerk.): Lakodalom III/B

Népszerű idézetek

>!
deardurr

Parasztok életéről lévén szó, hadd mondjam még el, mit tapasztaltam különféle nemzetiségű parasztoknak egymáshoz való viszonyát illetőleg. Most, amikor ezek a népek felsőbb parancsra egymást ölik, mikor olyasformának látszik az ottani világ, mintha különféle nemzetiségek egymást egy kanál vízbe akarnák fojtani – és ezt halljuk róluk már évtizedek óta: talán időszerű rámutatni arra, hogy a parasztokban ádáz gyűlölködésnek más népek iránt nyoma sincs és sohasem volt. Békésen élnek egymás mellett; mindegyik a saját nyelvén beszél, saját szokásait követi, és természetesnek veszi, hogy másnyelvű szomszédja ugyanezt teszi. Döntő bizonyíték erre a nép lelkének tükre: maguk a lírai népdalszövegek. Ezekben alig-alig akadnak idegen nemzetiség ellen irányuló gondolatok. És ha akadnak is idegent csúfoló sorok, ezek nem jelentenek többet, mint azok a népdalszövegek, amelyekben a nép például saját papjának vagy önmagának fogyatékosságain mulat. A parasztok közt békesség uralkodik; – gyűlölködést másfajtájúak ellen csak felsőbb körök árasztanak!

Népdalkutatás Kelet-Európában

>!
deardurr

Nem könnyű feladat a népdalgyűjtés. A legegyszerűbb, legszegényebb és a vasúttól legtávolabb élő néprétegek közt kell kutatnunk, ha tiszta, hamisítatlan formákat, típusokat akarunk találni, ha olyan dalokat akarunk gyűjteni, amelyeket a városi hatások nem torzítottak el. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az ilyen „szűz területeket” lakó nép bizalmatlanul fogadja az ajtaján kopogtató idegent. Hasztalanul bizonygatja jöttének célját, hiába mondja el, hogy elfelejtett régi dalokat szándékozik gyűjteni. A helybeliek nem értik, hogy a „nagyvárosi úr” csupán azért vállalja a kényelmetlenséget, hogy régi paraszti dalokat hallgasson. Sok parasztasszony azt hiszi, hogy a látogató új adó kivetését jelenti, ezentúl a zene után is adózniok kell majd! Az aggályokhoz járul még a szégyenkezés is, mert hát lehet, hogy az „úr” nevetni fog egyszerű, naiv dalaikon. A folklórkutatónak tehát sok időt és nagy türelmet kell szentelnie az akadályok legyőzésére.

A magyar népzene

>!
Horváth_Gergely_Gőte

Nagyarányú rendszeres gyűjtésnek világszerte legnagyobb akadálya anyagi.

Nem vagyok matematikus, sem közgazdász, de talán nem tévedek, mikor azt mondom: ha csak azt a pénzt fordítanák népdalkutatásra, amit az egész világon egy esztendőben háborús készülődésre fordítanak, akkor ezen a pénzen az egész világ népzenéjét nagyjából föl lehetne gyűjteni.

76. oldal, Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét? (előadás, 1936)

>!
Horváth_Gergely_Gőte

…ahol a politika kezdődik, ott megszűnik a művészet és a tudomány, megszűnik a jog és belátás.

79. oldal, Népdalkutatás és nacionalizmus

>!
Flajmer 

Nagyarányú rendszeres gyűjtésnek világszerte legnagyobb akadálya anyagi. (…) Így pl. az egyébként nagyon serény bolgár gyűjtők, akik eddig már több mint tízezer dallamot gyűjtöttek és részben ki is adtak, még egyetlen egy fonográf-felvételt sem végezhettek: nincs rá pénzük. Nem vagyok matematikus, sem közgazdász, de talán nem tévedek; mikor azt mondom: ha csak azt a pénzt fordítanák népdalkutatásra, amit az egész világon egy esztendőben háborús készülődésekre fordítanak, akkor ezen a pénzen az egész világ népzenéjét nagyjából föl lehetne gyűjteni.

(1936)

Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét (76. old)

>!
deardurr

Eddig többször használtam ezt a két jelzőt: paraszti és primitív. Nehogy félreértsenek, én ezt a két jelzőt egyáltalán nem lekicsinylő értelemben használom. Sőt éppen ellenkezőleg: mind a kettővel valami salaktól mentes, ősi, ideális egyszerűségre akarok rámutatni.

Budapesti előadás

>!
Flajmer 

A fentebbi észrevételek alapján bizonyos következtetéseket lehet levonni minden nemzet ős-zenéjének keletkezéséről. Ez a folyamatot ugyanaz a titokzatos fátyol fedi, mely az ember beszéd keletkezésének talányát is védi kutatásainktól. Ennek az ős-zenének maradványait még ma is fellelhetjük egyes – zenei hagyományaikat hűségesen őrző – nemzetek alkotásaiban. E hűségre példa a legújabb magyar zene, melyben még ma dominál a magyar nép ázsiai bölcsőjéből kiemelt, őskori pentaton hangsor. A népzene tehát a természet tüneménye. Mai formái olyan környékek öntudatlan alkotásának eredményei melyek minden kulturális befolyástól mentesek. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei: a virágok, állatok stb. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. A tiszta zenei gondolat megtestesülése, mely bámulatba ejt egyrészt a forma tömörségével és kifejezésteljességével s az eszközök gazdaságosságával, másrészt frissességével és közvetlenségével.

A népzene forrásainál (14. old)

>!
deardurr

Hogyha hosszabb rábeszélés után végre dalra zendít az énekes, gyakran meg nem felelő nótával kezdi. Ilyenkor, nehogy kedvét veszítse, ajánlatos lejegyzést színlelni abban a reményben, hátha később akad valami megfelelőbb is. Ilyen vagy ehhez hasonló más apróbb mesterkedés sokszor válik a gyűjtőnek segítségére.

Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét?

1 hozzászólás
>!
deardurr

Az a kérdés már most, hogy miként nyilvánulhat meg a parasztzene hatása a magasabb műzenében?

Először is úgy, hogy a parasztdallamot minden változtatás nélkül, vagy csak alig variálva, kísérettel látjuk el, esetleg még elő- és utójáték közé foglaljuk. Az ilyen dolgozatok némi analógiát mutatnak Bach korál-feldolgozásaival.

Budapesti előadás