!

Bartha Dénes magyar

Tudástár · 3 kapcsolódó alkotó

KatalógusnévBartha Dénes

Képek 1

Könyvei 13

Bartha Dénes: Magyarország fa- és cserjefajai
Bartha Dénes: Természetvédelmi élőhelyismeret
Bartha Dénes – Oroszi Sándor: Őserdők a Kárpát-medencében
Bartha Dénes: Beethoven és kilenc szimfóniája
Bartha Dénes: Johann Sebastian Bach
Bartha Dénes: Beethoven
Bartha Dénes – Révész Dorrit: Joseph Haydn élete dokumentumokban
Bartha Dénes: Beethoven kilenc szimfóniája
Bartha Dénes: Fa- és cserjehatározó
Bartha Dénes – Oroszi Sándor: Ha Selmec hív…

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Kis zenei könyvtár Gondolat

Szerkesztései 15

Bartha Dénes – Nagy László – Oroszi Sándor (szerk.): Vadregényes erdőtáj – a Börzsöny
Bartha Dénes (szerk.): Természetvédelmi növénytan
Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): Kodály Zoltán 75. születésnapjára
Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára
Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): Erkel Ferenc és Bartók Béla emlékére
Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): Liszt Ferenc és Bartók Béla emlékére
Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): A magyar zene történetéből
Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W. A. Mozart emlékére
Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): Bartók Béla megjelenése az európai zeneéletben (1914-1926) / Liszt Ferenc hagyatéka
Bartha Dénes (szerk.): Magyarország ritka fa- és cserjefajainak atlasza

Fordításai 1

Albert Valéria – Dibás Gabriella (szerk.): Természetbarátok kézikönyve

Antológiák 2

Domanovszky Sándor – Lukinich Imre (szerk.): A kereszténység védőbástyája
Domanovszky Sándor – Váczy Péter (szerk.): Ősműveltség és középkori kultúra

Népszerű idézetek

Sándor_Langer_Pudingman P>!

Beethoven életének (1770-1827) első fele az európai történelem egyik legnagyobb hatású szellemi mozgalmának, a felvilágosodásnak, és az egyik legdöntőbb eseménynek, a nagy francia polgári forradalomnak az idejére esik. Nem csoda, hogy ilyen világesemények közepette Beethoven maga is aktív résztvevőjévé, nyíltszemű, pártos megfigyelőjévé lesz a zajló történelemnek. A klasszikus zene nagy alkotói közt Beethoven az első igazi politikus egyéniség, aki leveleiben, nyilatkozataiban és zenéjében világosan állást foglalt a korát leginkább megmozgató történeti, társadalmi kérdésekben.

9. oldal

Kapcsolódó szócikkek: felvilágosodás · Ludwig van Beethoven
Sándor_Langer_Pudingman P>!

Egy 1812-ből (vagy mások szerint 1815-ből) való jegyzetcédulán a következő, szinte vallásos rajongással teli, alig lefordítható mondatokat találjuk:"Allmächtiger – im Walde – ich bin selig – glücklich im Wald – jeder Baum spricht durch Dich." ("Mindenható – az erdőben – boldog vagyok – boldog az erdőben – minden fa általad szólal.")

350. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1812
Sándor_Langer_Pudingman P>!

Beethoven tanítványa, Ries, így ír az Eroica keletkezéséről: "Beethoven Heiligenstadtban írta 3. szimfóniáját, 1803 nyarán… Ennél a szimfóniájánál Bonapartera gondolt Beethoven, Bonapartera elsö konzul korában (1799.1804). Abban az időben rendkívül nagyra tartotta őt s a legnagyobb római konzulokkal mérte össze. Én is, meg más barátai is ott láttuk ezt a szimfóniát az asztalán, már partitúra alakjában; a címlapon legfelül Bonaparte neve állott, legalul Luigi von Beethoven, semmi több…
Én vittem meg neki elsőnek a hírt, hogy Bonaparte császárrá kiáltatta ki magát, mire dühbe jött és felkiáltott: Hát ez is csak közönséges ember, semmi más! Most majd lábbal tiporja az emberi jogokat és csak saját hiúságának él; most majd mindenki másnak fölébe állítja magát és zsarnokká lesz! Odalépett az asztalhoz, megfogta a szimfónia címlapját, végig kettészakította és a földre dobta. Az első lapot aztán újra leírta és csak ekkor kapta a szimfónia új címét: Sinfonia Eroica. (Bonaparte császárrá választásának dátuma 1804. május 18.)

232. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1803 · Beethoven: 3. szimfónia / Eroica
Sándor_Langer_Pudingman P>!

Hangszerelés tekintetében is kivételes helyet foglal el a Pastorale: az 5. szimfónia tömör freskóhatásaival szemben ez itt valóságosan kamarazenei szövetű filigrán munka.

356. oldal

Sándor_Langer_Pudingman P>!

A nagy klasszikus mesterek közt ő az első, akinek egész emberi magatartás, világnézete s ezen keresztül alkotóművészete is a francia forradalom szabadságeszméjének a jegyében áll. „A bécsi polgár helyett Párizsban csinálták meg a forradalmat – de Beethoven Párizs helyett is megcsinálta a forradalom zenéjét” – írta róla egyik méltatója.

9. oldal

Sándor_Langer_Pudingman P>!

Beethoven leveleiben és nyilatkozataiban számtalan nyomát találjuk bensőséges természetrajongásának. Teresia Malfattinak 1807-ben így ír: „Mily boldog ön, hogy már oly korán falura mehet! Én csak 8-án leszek e boldogság részese. Gyermekesen örülök neki. Mily boldog vagyok, hogy megint egyszer bokrok és erdők közepette, fák, növények és sziklák között csatangolhatok; senki sem szeretheti a természetet úgy, mint én – erdők, fák és sziklák adják azt a visszhangot, melyet az ember kíván.”

349. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1807 · Ludwig van Beethoven
cassiesdream>!

Aki csak felületesen nézi meg ennek a könyvnek a címlapját, könnyen úgy gondolhatná, hogy az csupán 1956-ban első, majd 1958-ban második kiadásban megjelent „Beethoven kilenc szimfóniája” című könyvem új kiadása.

(első mondat)

Sándor_Langer_Pudingman P>!

Beethoven zenei és emberi nevelése 1780 óta Neefe udvari orgonista és karmester kezében van. Neefe chemnitzi sokgyermekes, szegény szabócsalád gyermeke, aki saját erejéből küzdötte fel magát kora egyik legműveltebb zenészévé; a lipcsei egyetemen jogot is tanult. Ő lehetett az elsők egyike, aki Beethoven gondolkodását demokratikus, haladó irányban befolyásolta. Neefe Lessing baráti köréhez tartozott és Bonnban belépett a Gesellschaft der Illuminaten (Felvilágosultak társasága) elnevezésű titkos szabadkőműves-körbe.

12. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szabadkőművesek
Sándor_Langer_Pudingman P>!

6. szimfónia, „Pastorale”
F-dúr (op. 68)

A 6. szimfónia az 5.-kel egyidőben, annak testvéreként keletkezett, 1807–1808-ban; azzal együtt is mutatták be, az 1808 decemberében lezajlott nagy szerzői est keretében.

349. oldal

2 hozzászólás
Sándor_Langer_Pudingman P>!

Német földön elsősorban a művészek, írók és filozófusok képviselik a felvilágosodás és az emberi jogok gondolatát. A Beethoven ifjúkorának idején megjelent kiemelkedő kulturális dokumentumok közül említsük csak Lessing Az emberi nem nevelése (Erziehung des Menschengeschlechts ) című munkáját 1780-ból, Kant A tiszta ész kritikája című könyvét 1781-ből (Beethoven, feljegyzéseinek tanúsága szerint, lelkes tisztelője volt Kantnak), Herder Ideen zur Philosophie der Menschheit című munkáját 1790-ből, különösen pedig a klasszikus német irodalom, Goethe és Schiller művészetének hatalmas kibontakozását az 1770-es évek közepétől kezdve. Ebben az időszakban kerülnek nyilvánosság elé Schiller legmerészebb drámái, szinte megannyi lángoló vádirat a feudális társadalom züllesztő hatása ellen (Haramiák, Ármány és szerelem).

12. oldal

Kapcsolódó szócikkek: vádirat