Barbara Constantine francia

… álmodozni semmibe sem kerül.

56. oldal

[…] Olyan ez is, mint a többi. Hármat pislantasz és már vége. Így megy el az élet. Nem tehetünk ellen semmit.

153. oldal

[…] Nagy örömmámorban Tom elhatározta, hogy ez lesz a mestersége. Paradicsmász! Ezen jót nevettek.

147. oldal

Vele együtt dúdolja a számot.
Egy dalt, ami arról szól, hogy kevesebbet futunk.
Míg végül már egyáltalán nem futunk.
Hogy kevesebbet mosolygunk.
Míg végül már egyáltalán nem mosolygunk.
Hogy kevésbé szeretünk.
Míg végül…

94. oldal

– Tohonya! Koszlott!
Nem jutott eszébe megkérdezni Madeleine-től, hogy hívják az állatait, így addig is, amíg kiderül, adott nekik nevet.

[…]
– Szia, Tom. Jólesik veled beszélgetni. Te igazán kedves kissrác vagy. És borzasztóan jól tudsz hallgatni. Ez egy adottság. Vagy ki tudja, lehet mesterség…

126. oldal

Arra már nincs ideje, hogy rájöjjön, mihez hasonlít, a domb tetején felbukkan egy motor.

18. oldal

[…] Legalább negyedóráig ott maradt beszorulva, annyit nevettek. A melle nem fért át. Mindig azt mondja, hogy az ő melltartóméretét könnyű megjegyezni: 100 D – százas dudák! Azt szokta mondani, ha valakinek ekkora van, az már fogyatékosság.

10. oldal

Joss írt egy beszerzési listát.

2 petrezsejem (pontos j-vel)
2 póré hagyma (külön)
4 tojás (furcsamód hibátlanul)
1 tyúk (túl könnyű)

23. oldal

Josette hagyja, hogy az angyal elszálljon felettük.

81. oldal