Az első kedvenc magyar alkotó, aki felkerül a kedvec íróim közé itt, a molyon. Igaz, első könyves írónő, de remélem, hogy a jövőben még olvashatom történeteit. Nagyon jól ír, az Első tánc című könyvével teljesen elvarázsolt.
Imádom Őt, mint személyt. Nagyon aranyos, kedves, lelkes és nagyon jó ember. ❤
Imádom Őt, mint írót. Csodálatosan fogalmaz, nagyon jól felépíti a történetet, imádtam, ahogyan vezeti a szálakat, keveri a lapokat, ahogy játszik az érzelmekkel. A karakterei remekül kidolgozottak, szinte ott voltam velük.
Úgy gondolom, nagyon tehetséges írónő, és hatalmas út vár még rá, de tele lesz sikerekkel és elismerésekkel :)
Kérek még belőle, nagyon sokat!!! ❤
Mindig elszégyellem magam az előítéleteim miatt, amiért eléggé fenntartásokkal nézek a kortárs magyar szerzőkre – és talán ezt továbbra is így folytatnám, ha nem jött volna Baráth Viktória, hogy észhez térítsen. Már első könyves íróként is hatalmasat alkotott, áttörést ért el nálam – és fogadni mernék, még sok másnál is. Egyszerű, de szép és kellemes írásmód, szenvedélyes érzelmek, izgalom, béke és konfliktus, a szív és az ész hangja… Mindet nagyszerűen ötvözte és adagolta, egy egyszerre robbanós és harmonikus elegyet képezve. Nem lehet nem imádni, alig várom hogy még többet olvassak tőle! ♥
Drága @Baráth_Viktória Csodás, csodás, csodás. :)
Elvarázsol a stílus, a humor, a kis romantika. Amikor éjjel fél 4-kor csak ülök az ágyamon és kuncogok a könyv jelenetein, hiszen Ők mi vagyunk, csak korábban…. spoiler . Ilyenkor rájövök, hogy az „első tánc” óta mennyi minden történt, amikor is végre célba értem :)
Ez egy olyan történet, amit szìvesen „ölelgetek” meg később is :) spoiler Szuper, csak így tovább ;) :)
Elképesztő az a könnyed, magával ragadó stílus, ahogy írsz. Megdöbbentő, de egyszerre életszagú is. Mindenből egy pici: romantika, humor, barátok. Egy CSODÁT hoztál létre. :)
Az első magyar írónő, aki képes volt velem megkedveltetni a történetét. Az Első tánc valóságos érzésekről szól, és a fiatalsággal járó őrültséget mutatja be. Neki köszönhetem a felismerést, hogy érdemes magyar szerzők műveit is figyelemmel kísérni, olvasni, mert ők is vannak olyan tehetségesek, mint az amerikai írók.
Megmutatta nekem, hogy legyek nyitott a világra, hiszen nem tudni, hol akadunk rá a következő kincsre.
Izgatottan várom a legújabb készülő regényét, na meg a továbbiakat… Ugyanis biztos vagyok benne, hogy egy fényes csillag tündöklésének lehetünk szemtanúi.
Vikit a legjobb példa arra, hogy mennyit fejlődnek az írók két könyv között.
Az Első tánc nem igazán tetszett, ellentétben A főnök című regénnyel, aminek faltam minden oldalát.
Moin, te ebben az erős-női-karakter-a-rosszfiúk-közt világban nagyon jól mozogsz.
Még sok-sok ilyen könyvet :)
Ez volt az írónőtől az első könyv, amit olvastam, de biztosan nem az utolsó. Az Első tánc még várat magára, de A főnök kivívta magának, hogy mielőbb elolvassam. Hát sokszor leesett az állam olvasás közben, és úgy kellett összeszedegetnem. Hihetetlenül izgalmas, fordulatos és olyan akciókkal és kalandokkal teletűzdelt könyv, hogy faltam a lapokat. Az alapos kutatómunka tisztán látszik a regényen, hiszen azért nem mindennapi beszédtéma a kokain világpiaci ára grammonként. De a mű témája egyből felkelti az érdeklődést, bár nem hiányzik belőle a romantikus szál, ami nem micsoda fordulatos módon van beleszőve. Zseniális az írónő stílusa, egyszerűen imádom. :) Folyamatosan építi fel a történetet, nem „kapkodja el” el a történetet, mindent megtudunk amit tudnunk kell. A tetőpont pedig akkorát robban, mint egy atombomba. Utána én is csak a darabjaimat kerestem. Remélem még nagyon sok könyvet fogok olvasni Baráth Viktóriától, mert tehetsége bőven van az biztos. Számtalanszor bebizonyította ezt A főnök című regényében. :)