Baráth Viktória magyar

Az első kedvenc magyar alkotó, aki felkerül a kedvec íróim közé itt, a molyon. Igaz, első könyves írónő, de remélem, hogy a jövőben még olvashatom történeteit. Nagyon jól ír, az Első tánc című könyvével teljesen elvarázsolt.

Imádom Őt, mint személyt. Nagyon aranyos, kedves, lelkes és nagyon jó ember. ❤
Imádom Őt, mint írót. Csodálatosan fogalmaz, nagyon jól felépíti a történetet, imádtam, ahogyan vezeti a szálakat, keveri a lapokat, ahogy játszik az érzelmekkel. A karakterei remekül kidolgozottak, szinte ott voltam velük.
Úgy gondolom, nagyon tehetséges írónő, és hatalmas út vár még rá, de tele lesz sikerekkel és elismerésekkel :)
Kérek még belőle, nagyon sokat!!! ❤

Mindig elszégyellem magam az előítéleteim miatt, amiért eléggé fenntartásokkal nézek a kortárs magyar szerzőkre – és talán ezt továbbra is így folytatnám, ha nem jött volna Baráth Viktória, hogy észhez térítsen. Már első könyves íróként is hatalmasat alkotott, áttörést ért el nálam – és fogadni mernék, még sok másnál is. Egyszerű, de szép és kellemes írásmód, szenvedélyes érzelmek, izgalom, béke és konfliktus, a szív és az ész hangja… Mindet nagyszerűen ötvözte és adagolta, egy egyszerre robbanós és harmonikus elegyet képezve. Nem lehet nem imádni, alig várom hogy még többet olvassak tőle! ♥

„Baráth Viktória vagyok, nő, feleség, barát, álmodozó, varázsló.”

Drága @Baráth_Viktória
Csodás, csodás, csodás. :)
Elvarázsol a stílus, a humor, a kis romantika. Amikor éjjel fél 4-kor csak ülök az ágyamon és kuncogok a könyv jelenetein, hiszen Ők mi vagyunk, csak korábban…. spoiler . Ilyenkor rájövök, hogy az „első tánc” óta mennyi minden történt, amikor is végre célba értem :)
Ez egy olyan történet, amit szìvesen „ölelgetek” meg később is :) spoiler
Szuper, csak így tovább ;) :)

Elképesztő az a könnyed, magával ragadó stílus, ahogy írsz. Megdöbbentő, de egyszerre életszagú is. Mindenből egy pici: romantika, humor, barátok. Egy CSODÁT hoztál létre. :)

Mikor elolvasok egy könyvet, úgy érzem, hogy közelebb kerültem egy személyhez, az Íróhoz. Hogy az életéből és személyiségéből egy kicsinyke darabot a magaménak tudhatok.
A történet által, amit olvasok, mindig több leszek. Egy újabb megélt élettel leszek gazdagabb. Újabb dolgokat tanulok meg az életben. És ez amit én Baráth Viktóriától kaptam. A könyve mondhatni mérföldkő az életemben. Rengeteg mindenre ráébreszett, és rengeteg új dolgot tanultam és kaptam egyszerre. És ez azaz érzés, amit remélem rajtam kívül még rengteg ember átélt/át fog élni❤

Remek írónő! :)

Vikit a legjobb példa arra, hogy mennyit fejlődnek az írók két könyv között.
Az Első tánc nem igazán tetszett, ellentétben A főnök című regénnyel, aminek faltam minden oldalát.
Moin, te ebben az erős-női-karakter-a-rosszfiúk-közt világban nagyon jól mozogsz.
Még sok-sok ilyen könyvet :)

Az első magyar írónő, aki képes volt velem megkedveltetni a történetét. Az Első tánc valóságos érzésekről szól, és a fiatalsággal járó őrültséget mutatja be. Neki köszönhetem a felismerést, hogy érdemes magyar szerzők műveit is figyelemmel kísérni, olvasni, mert ők is vannak olyan tehetségesek, mint az amerikai írók.
Megmutatta nekem, hogy legyek nyitott a világra, hiszen nem tudni, hol akadunk rá a következő kincsre.
Izgatottan várom a legújabb készülő regényét, na meg a továbbiakat… Ugyanis biztos vagyok benne, hogy egy fényes csillag tündöklésének lehetünk szemtanúi.

Ez volt az írónőtől az első könyv, amit olvastam, de biztosan nem az utolsó. Az Első tánc még várat magára, de A főnök kivívta magának, hogy mielőbb elolvassam. Hát sokszor leesett az állam olvasás közben, és úgy kellett összeszedegetnem. Hihetetlenül izgalmas, fordulatos és olyan akciókkal és kalandokkal teletűzdelt könyv, hogy faltam a lapokat. Az alapos kutatómunka tisztán látszik a regényen, hiszen azért nem mindennapi beszédtéma a kokain világpiaci ára grammonként. De a mű témája egyből felkelti az érdeklődést, bár nem hiányzik belőle a romantikus szál, ami nem micsoda fordulatos módon van beleszőve. Zseniális az írónő stílusa, egyszerűen imádom. :) Folyamatosan építi fel a történetet, nem „kapkodja el” el a történetet, mindent megtudunk amit tudnunk kell. A tetőpont pedig akkorát robban, mint egy atombomba. Utána én is csak a darabjaimat kerestem. Remélem még nagyon sok könyvet fogok olvasni Baráth Viktóriától, mert tehetsége bőven van az biztos. Számtalanszor bebizonyította ezt A főnök című regényében. :)