!

Bánki György

Képek 1

Könyvei 1

Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról

Fordításai 1

Árkágyij Mincsinovszkij: Tíz nap anyu nélkül

Antológiák 1

Alexander Brody (szerk.): Felhő

Róla szóló könyvek 1

Révai Gábor: Beszélgetések a szerelemről és a szeretetről

Népszerű idézetek

>!
TiaRengia IMP

Bármilyen fontos számunkra a nemzetünk, sose higgyük el senkinek, hogy ezt radikálisan szembe kell állítanunk az emberiséghez való odatartozással. Ha szemben van a kettő, az mindenképpen patológia. Ha harmóniában, az egészséges. Aki arra hangol, hogy ezek bennünk konfliktusban legyenek, az akar tőlünk valamit, csak még nem árulta el, mi az.

275. oldal Én és a többiek

Kapcsolódó szócikkek: nemzet
>!
morcos

Fontosnak tartom leszögezni, hogy jó ember alatt nem elsősorban a Teréz anyákat értem, nem a „krónikus hősöket”, hanem a hétköznapi embereket, akik arra törekszenek, hogy fontos dolgokat tegyenek másokért, közben megtegyék ezeket önmagukért is, és ne váljanak senki szolgájává, sem elnyomójává.
[…]
A jó ember nézetem szerint az, aki a legtöbb esetben meg tud birkózni a kísértéssel, hogy mások kárára tartsa fenn az önbecsülését. Amilyen egyszerűen hangzik, annyira nehéz jól csinálni. Végezetül talán érdemes még egy harmadik nézőpontot is beemelni a meghatározások sorába: a jó ember nem törekszik rá minden áron, hogy a tévedéseit és a rossz cselekedeteit igazolja, kimagyarázza.

16-17. oldal (Ab Ovo, 2016)

>!
csucsorka

Azt szeretnénk tisztelni hosszú távon, aki okot ad rá, és nem azt, akit erre valaha kijelölt a közösség, vagy pláne, aki erre magának alaptalanul jogot formál.

181. oldal, A szülők cizellált dilemmái és súlyos tévelygései

Kapcsolódó szócikkek: tisztelet
>!
csucsorka

A gyerek két malomkerék közt őrlődik: a túlértékeltség és a leértékeltség élménye között. Ha ez a dillemia rögzül, és belsővé válik, utána szinte az egész életét ennek a kettősségnek szentelheti.

155. oldal, A kör leszűkítése

13 hozzászólás
>!
TiaRengia IMP

A világ nagyon összetett, és az, hogy milyennek látjuk, legtöbbször rólunk szól, a mi lelkünkről árulkodik.

305. oldal Kóros önszeretet, kóros kapcsolatok

>!
csucsorka

A rejtettebben narcisztikus neveltetésben mézeskalácsba sütik a napi arzénadagot. A szülő bájos, figyelmes, akár szuperszülő is lehet, legalábbis szemre. Ám valójában nem a gyerek érdekli, hanem a gondozói szerep nagyszerűsége és a gyerek által megszerezhető dicsőség vagy a kicsi alkalmazkodása. A család, mint arról szó volt, látszólag, legalábbis kifelé jól működik, dísz-funkcionális, kirakatilag rendezett.

150. oldal, A kör leszűkítése

2 hozzászólás
>!
csucsorka

Némi rutinnal vagy kapcsolati tapasztalattal hamar szagot foghatunk. Először is, ne menjünk bele gondolkodás nélkül olyasmibe, ami szinte hihetetlenül vonzó a számunkra. Ne nyomjuk el mindenáron, amikor azt érezzük, hogy ez olyan szép, hogy talán nem is igaz. Talán tényleg nem igaz.

78. oldal

>!
csucsorka

(…) A gyerek ráadásul azt fogja gondolni, vagy ráveszik, hogy úgy vélje: mindazért, amit elszenved, ő a felelős, senki más, és a szülei ártatlanok vagy meg kell őket érteni. A gyerek úgy működnek, hogy tudattalanul is elviszik a balhét, irreális mértékben hajlamosak átvenni a felelősséget.

179-180. oldal, A szülők cizellált dilemmái és súlyos tévelygései

>!
TiaRengia IMP

[A narcisztikus] a kapcsolataiban kizsákmányoló. A saját megelégedettsége és komfortja mindig első helyen áll az életében. Ezt olykor öntudatlanul, passzív hozzáállással, ráutaló magatartással, esetleg a mártír pózában vívja ki. Ha passzív, akkor az a lényeg, hogy a másik szolgáltassa, amire neki szüksége van, miközben ő éppen egy szalmaszállal küzd, hogy igen nagy eleganciával keresztbe tegye, ami azonban csak félig sikerül, és majd a társának kell a mozdulatot befejeznie. De jaj neki, ha ezt szóvá teszi! Ő mindent elkövetett. Ha a narcisztikus mártírkodik, amire van hajlama, akkor minden, ami keveset elvégez, egy számlára kerül, amit bármikor és akárhányszor bemutathat. Mindent számon tart, amit valaha is adott valakinek. Semmit nem tesz ingyen. Ha ad valamit, azt általában nem véletlenül teszi. A kapcsolat számára inkább előnyös árucserét jelent, mint szeretetet, odaadást vagy nagyvonalúságot. Az árucserét ne az ősközösségi értelemben képzeljük el, amikor egyenlő értékek cserélnek gazdát, hanem kapitalista módon: az ő esetében a legkisebb szükséges befektetésről van szó, ami reményei szerint maximális hozammal jár.

75-76. oldal A nagyzásosság védműve

1 hozzászólás