!

Bank Barbara

1975. november 21. (Pécs) –

KatalógusnévBank Barbara

Képek 1

Könyvei 4

Bank Barbara: Recsk
Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok”
Bank Barbara – Őze Sándor: A „német ügy” 1945–1953.
Bank Barbara – Bognár Zalán – Tóth Gábor: Magyarok szovjet fogságban

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Szőnyeg alá söpört történelem

Szerkesztései 5

Bank Barbara – Mihályi Balázs – Tóth Gábor (szerk.): Naplók az óvóhelyről
Bank Barbara (szerk.): Utak és útkereszteződések
Germuska Pál – Bank Barbara (szerk.): Lépések a gazdasági teljhatalom felé, 1945–1948
Bank Barbara – Kovács Attila Zoltán (szerk.): Trianon
Bank Barbara – Soós Viktor Attila (szerk.): A megfigyelt ember

Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Sehol sincs olyan nagy terror és rendőrállam, mint Magyarországon, mert itt egymás után tűnnek el az emberek, nem tudni, hogy miért, minden ítélet nélkül.

(Komlós Aladár, 1952)

Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok” Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953

Kapcsolódó szócikkek: Magyarország
ppeva P>!

A Buda-déli tábor parancsnoka 1946. októbertől 1949. áprilisig Ruscsák Lajos rendőr alezredes volt. Ruscsák egykoron a Rákoskeresztúri Köztemetőben dolgozott sírásóként. 1945 előtt a Népszava „ülőembere” volt, ami azt jelentette, hogy ha valaki írt egy olyan cikket, amit a cenzúra szankcionált, ő ülte le a kiszabott börtönbüntetést. Budapest ostroma után a kommunista pártban bukkant fel, s a rendőrségnél elhelyezkedve alezredesi rangig vitte. Ruscsák egyik lába hiányzott, mert ittas állapotban ráfeküdt a villamossínre, és a villamos elgázolta. Emiatt mankóval járt, s háta mögött az internáltak „Dreifusznak” (háromlábúnak) hívták. „Primitív, durva ember volt, a foglyokat – ha alkalma nyílt rá – a mankójával verte. A beszélő után gumitömlőkkel spricceltetett a látogatókra, ha nem akartak elmenni” – emlékezett vissza az egyik internált.

23. oldal

Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok” Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953

Kapcsolódó szócikkek: (Rákoskeresztúri) Új Köztemető
Carmilla >!

    Minden internáltnak volt egy „bulija”, azaz ügye, ami a lebukásához vezetett. Pontosabban – a bennfentes rablegenda szerint – mindenkinek három verziója volt odakerülése magyarázatául. Az egyik az, amiről az ÁVH tudott, a másik az, amit a többieknek, internált társainak elmondott. A harmadik pedig az igazság, amire viszont a kutya sem volt kíváncsi – összegezte a lényeget Görgey Guidó volt katonatiszt, egykori internált.

30. oldal, A recski internálótábor, 1950-1953

Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok” Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953

Kapcsolódó szócikkek: ÁVH · Görgey Guidó
Lunemorte P>!

Rákosi Mátyás kommunista pártfőtitkár magyarországi helytartósága idején a vélhetően legsikeresebb iparág, a szögesdróttermelés (és túltermelés) adatai ugyanúgy titkosak voltak, mint az, hogy kiket őriztek az ezen termékből húzott kerítések mögött, avagy összességében hány tízezer meg­hurcolt tengette életét e rabtáborokban. Az intézményesített meghurcoltatások időszakának (részleges) lezárulásával szabadon engedettekkel aláírattak egy kötelezvényt, hogy a velük történtekről soha, sehol, senkinek nem beszélnek, mi­vel azok – úgymond – „állami titkot képeznek".

Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok” Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953

Kapcsolódó szócikkek: Rákosi Mátyás
Lunemorte P>!

A szovjet GULAG-on fogva tartottak esetében tízmilliós nagyságrendről, a korszak magyarországi rabtáborai esetében tízezrekről tudósítanak a jelenleg hozzáférhető források.

Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok” Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953

Kapcsolódó szócikkek: gulág
Lunemorte P>!

Amikor 1945-ben Magyarországon a második világháború befejeződött, kétszer annyi – száznál is több – internálótá­bor működött, mint amennyi a korabeli városok száma volt.

Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok” Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953

Kapcsolódó szócikkek: 1945
Lunemorte P>!

A hivatalosan napi 1200 kalóriás ellátmány silány volt. Reggelire híg – feketekávénak mondott – lötty járt egy szelet kenyérrel. Ebédre és vacsorára zsírtalan levest, főzeléket vagy tésztát, gyakran babot vagy borsót kaptak. „Hús” gyanánt leginkább csak zsizsik (apró bogár, amely a gabonafélék és a hüvelyesek kártevője) jutott. Ünnepnapokon, néha lejárt konzerv vagy lóhús egészítet­te ki a menüt.

Buda-déli interná­lótábor

Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok” Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953

Kapcsolódó szócikkek: bab · főzelék · kávé · kenyér
Carmilla >!

Előfordult olyan eset is, hogy valakit családtagja miatt internáltak: egy hatvanéves asszonyt például azért, mert fia Nyugatra szökött.

27. oldal, Kistarcsa, központi internálótábor, 1949-1953

Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok” Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953

Carmilla >!

[…] A „jobboldali szociáldemokratáké” volt a rabkonyha, ők mérték az ételt a csajkába. A legtöbbet maguknak osztottak, a legkevesebb ételt a büntetőbrigádosok kapták.

40. oldal, A recski internálótábor, 1950-1953

Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok” Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953

Carmilla >!

[…] A visszatartás nemcsak a „veszélyes elemekre” vonatkozott. Egyetlen kis hibát elég volt elkövetni ahhoz, hogy valaki a szabadulók utolsó csoportjába kerüljön. Recsken így tartották vissza „hírterjesztés és politizálás” miatt Faludy Györgyöt, Tabódi Istvánt és Kovács Lajost.

54. oldal, Az 1953. évi amnesztia és ellentmondásos végrehajtása

Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok” Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953

Kapcsolódó szócikkek: Faludy György · Recsk