Bank Barbara
1975. november 21. (Pécs) –
Katalógusnév | Bank Barbara |
---|
Képek 1
Könyvei 4
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Szőnyeg alá söpört történelem
Szerkesztései 5
Népszerű idézetek
Sehol sincs olyan nagy terror és rendőrállam, mint Magyarországon, mert itt egymás után tűnnek el az emberek, nem tudni, hogy miért, minden ítélet nélkül.
(Komlós Aladár, 1952)
Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok” Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953
A Buda-déli tábor parancsnoka 1946. októbertől 1949. áprilisig Ruscsák Lajos rendőr alezredes volt. Ruscsák egykoron a Rákoskeresztúri Köztemetőben dolgozott sírásóként. 1945 előtt a Népszava „ülőembere” volt, ami azt jelentette, hogy ha valaki írt egy olyan cikket, amit a cenzúra szankcionált, ő ülte le a kiszabott börtönbüntetést. Budapest ostroma után a kommunista pártban bukkant fel, s a rendőrségnél elhelyezkedve alezredesi rangig vitte. Ruscsák egyik lába hiányzott, mert ittas állapotban ráfeküdt a villamossínre, és a villamos elgázolta. Emiatt mankóval járt, s háta mögött az internáltak „Dreifusznak” (háromlábúnak) hívták. „Primitív, durva ember volt, a foglyokat – ha alkalma nyílt rá – a mankójával verte. A beszélő után gumitömlőkkel spricceltetett a látogatókra, ha nem akartak elmenni” – emlékezett vissza az egyik internált.
23. oldal
Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok” Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953
Minden internáltnak volt egy „bulija”, azaz ügye, ami a lebukásához vezetett. Pontosabban – a bennfentes rablegenda szerint – mindenkinek három verziója volt odakerülése magyarázatául. Az egyik az, amiről az ÁVH tudott, a másik az, amit a többieknek, internált társainak elmondott. A harmadik pedig az igazság, amire viszont a kutya sem volt kíváncsi – összegezte a lényeget Görgey Guidó volt katonatiszt, egykori internált.
30. oldal, A recski internálótábor, 1950-1953
Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok” Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953
Rákosi Mátyás kommunista pártfőtitkár magyarországi helytartósága idején a vélhetően legsikeresebb iparág, a szögesdróttermelés (és túltermelés) adatai ugyanúgy titkosak voltak, mint az, hogy kiket őriztek az ezen termékből húzott kerítések mögött, avagy összességében hány tízezer meghurcolt tengette életét e rabtáborokban. Az intézményesített meghurcoltatások időszakának (részleges) lezárulásával szabadon engedettekkel aláírattak egy kötelezvényt, hogy a velük történtekről soha, sehol, senkinek nem beszélnek, mivel azok – úgymond – „állami titkot képeznek".
Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok” Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953
A szovjet GULAG-on fogva tartottak esetében tízmilliós nagyságrendről, a korszak magyarországi rabtáborai esetében tízezrekről tudósítanak a jelenleg hozzáférhető források.
Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok” Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953
Amikor 1945-ben Magyarországon a második világháború befejeződött, kétszer annyi – száznál is több – internálótábor működött, mint amennyi a korabeli városok száma volt.
Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok” Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953
A hivatalosan napi 1200 kalóriás ellátmány silány volt. Reggelire híg – feketekávénak mondott – lötty járt egy szelet kenyérrel. Ebédre és vacsorára zsírtalan levest, főzeléket vagy tésztát, gyakran babot vagy borsót kaptak. „Hús” gyanánt leginkább csak zsizsik (apró bogár, amely a gabonafélék és a hüvelyesek kártevője) jutott. Ünnepnapokon, néha lejárt konzerv vagy lóhús egészítette ki a menüt.
Buda-déli internálótábor
Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok” Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953
Előfordult olyan eset is, hogy valakit családtagja miatt internáltak: egy hatvanéves asszonyt például azért, mert fia Nyugatra szökött.
27. oldal, Kistarcsa, központi internálótábor, 1949-1953
Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok” Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953
[…] A „jobboldali szociáldemokratáké” volt a rabkonyha, ők mérték az ételt a csajkába. A legtöbbet maguknak osztottak, a legkevesebb ételt a büntetőbrigádosok kapták.
40. oldal, A recski internálótábor, 1950-1953
Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok” Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953
[…] A visszatartás nemcsak a „veszélyes elemekre” vonatkozott. Egyetlen kis hibát elég volt elkövetni ahhoz, hogy valaki a szabadulók utolsó csoportjába kerüljön. Recsken így tartották vissza „hírterjesztés és politizálás” miatt Faludy Györgyöt, Tabódi Istvánt és Kovács Lajost.
54. oldal, Az 1953. évi amnesztia és ellentmondásos végrehajtása