!

Balogh Margit

KatalógusnévBalogh Margit

Könyvei 7

Balogh Margit: Akik sokszor élnek – Évszázadokon átívelő reinkarnációs történet
Balogh Margit – Szabó Csaba: A Grősz-per
Balogh Margit: A KALOT és a katolikus társadalompolitika 1935–1946
Balogh Margit – Bodrits István – Kádár József – Kozák Péter – Labádi Lajos – Rózsa Gábor – Szemerédi András – Terney László: Szentesi ki kicsoda és városismertető 1996
Balogh Margit – Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon
Balogh Margit: Az Apát úr
Balogh Margit: Mindszenty József (1892-1975)

Kapcsolódó kiadói sorozatok: História könyvtár - Kronológiák, adattárak História, MTA Történettudományi Intézet

Szerkesztései 5

Balogh Margit – S. Nagy Katalin (szerk.): Asszonysorsok a 20. században
Balogh Margit – Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy Magyarországon
Balogh Margit (szerk.): A szakadék szélén…
Balogh Margit (szerk.): Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban?
Balogh Margit (szerk.): Bevezető a konduktív mozgáspedagógiába

Illusztrálásai 1

Egyedi Péter: A vegetárius főzés örömei

Antológiák 1

Mészáros József – Hámori Péter – Gergely Jenő (szerk.): Az élő hagyomány

Népszerű idézetek

Katan>!

Az ember itt a földön tapasztalati tanulmányúton van és nem tudhatjuk, hogy egy-egy zónán melyik partnerrel kell áthaladnunk.

175. oldal

bgea>!

Akik összetartoznak, azok úgyis együtt vannak, mindegy, hogy milyen távolságban és viszonylatban… Az élet egységes.

32. oldal

Mária_Tolnai>!

Az ember semmit se várjon kívülről, mert minden lehetősége, gazdagsága, boldogsága belül van. Nagyon frappánsan hívja fel erre a figyelmet Lao-ce, a nagy kínai bölcs. Azt mondja:
Harminc küllő találkozik a kerékagyban, de az űr közöttük képezi a kerék lényegét.
Agyagból készül a fazék, de az űr benne ,képezi a fazék lényegét.
Falak, ablakokkal, ajtókkal alkotják a házat, de az űr benne teszi azt lakhatóvá.
Azt hiszem ez elég világosan rámutat arra, hogy minden forma, minden kívülről megnyilvánuló körülmény csak keretét képezi a benső lényegnek, melyért minden van. Ha felismertük a magunkban rejlő lényeget, akkor minden kívülrlől megnyilvánuló dologban csak eszközt látunk, mely a cél felé segít minket.

178-179. oldal

bgea>!

Hatványozott életörömet érez az, akinek megismerése van, mert biztos benne, hogy az élet örök és, hogy nem kell kapzsi módon kapkodni a dolgok után, mintha másképpen lemaradna róluk. Minden megjön a maga idejében, de a megismeréssel bíró ember már válogatós és még a mulandó dolgokon keresztül is az örökkévalót keresi… Isten felé halad.
A legtöbb szerencsétlenséget az életben az okozza, hogy az emberek mindig a földi boldogságot keresik. Azt hiszik ez a cél. Pedig a cél a megismerés. Azért vagyunk itt és ha ez van, a földi boldogság is feltárul előttünk.

255. oldal

Katan>!

Ha az ember egyszer elveszítette a biztonságát abban, amit eddig biztosnak hitt, -akkor, ha ma még nem fogadja is el az új elméletet, előbb-utóbb -sokszor rohamosan, de legtöbbször észrevétlenül rátér, mert ez a törvény.

119. oldal

lauranne>!

Én nagyon helyesnek tartom a regényformát, amelybe metapszichikát helyez el az író, mert a komoly okkult szakmunkákat, a filozófiai és tudományos munkákat az ember már csak akkor keresi, ha az érdeklődését felkeltette rá valami. Ezt pedig a szépirodalmi munkákkal könnyebben el lehet érni.

257. oldal

bgea>!

Mert az ember életeken át együtt szokott születni olyan lelkekkel, akik erős hatással voltak rá, és aszerint, hogy mi volt a vágyuk, esetleg közös bűnük vagy erényük és a feladatuk, – szoktak szülő és gyermek, férj és feleség, testvérek, barátok vagy ellenségként élni egymással.

112. oldal

bgea>!

Mi itt a dolgoknak csak egyik oldalát látjuk. Ez a megnyilvánult világ. És az egész, amit itt látunk, érzékelünk, – a meg nem nyilvánult világból érkezik hozzánk… Platónnál is olvashatjuk: „Minden dolognak kettős léte van, először eszmében, azután a valóságban.”
– A valóságot az ember teremti meg szüntelenül.

51. oldal

bgea>!

Az én megismerésem szerint azonban az ember nem egyszer él a földön, hanem sokszor, sorozatosan és ebben a sorozatban minden vágya be fog teljesedni… Ha ebben az életben nem, akkor a következőben. Azt lehet mondani: a ma vágya, a holnap képessége vagy lehetősége. Tehát nem kell végzetes, bűnös erőfeszítéseket tennünk ma azért, amit holnap könnyen elérhetünk.

63. oldal