!

Bálint László magyar

1940. január 7. (Kistelek) –

Tudástár · 4 kapcsolódó alkotó

KatalógusnévBálint László

Könyvei 15

Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál
Bálint László: A forradalom virradata
Bálint László: Fedőneve: „Bán László”
Bálint László: Üldözők és üldözöttek
Bálint László: „Betyár” fedőnevű célszemély
Bálint László: Emberek és esetek (a történelemben)
Bálint László: Ki kicsoda? 1956-ban
Bálint László: Kováts József 1926–1958
Bálint László: A Kommunista Párt öklei
Bálint László: A 6-os karton

Népszerű idézetek

>!

„Tárkányi” fedőnevű ügynökkel kapcsolatban „az operatív tiszt súlyos hibát követett el. Együtt italozott az ügynökkel, így tőle nem tudta megkövetelni a munkát”
Az előbb idézett jelentésben szó esett a „Társalgó” fedőnevű T-lakásról és annak használójáról is. A leírtak szerint már „a kiválasztás sem volt megfelelő. A lakásgazda konyháját használták találkozási célra. A lakásgazda előtt az összes odajáró hálózati személy dekonspirálódott. Három esetben dekonspirációt az idézett elő, hogy az operatív tiszt együtt ivott a hálózattal, és ennek következtében több hálózati személy összefutott a lakáson.” Ebben a jelentésben később arról is szó van, hogy „más esetekben is előfordult, hogy az operatív tiszt a T-lakáson együtt ivott a hálózattal, majd több hálózati személlyel is összefutottak és együtt ittak.” Nem felejtendő, hogy az egyes hálózati személyek nem ismerhették egymást.

108. oldal

Bálint László: A 6-os karton Az „ügynökkártya” aduásza?

2 hozzászólás
Gábor_Ale>!

Személy szerint engem ez a csoportvezetői váltás nem nagyon érintett, hiszen Farkas Ferenc se igen szólt bele a munkámba, és tudtam, hogy Bristyán Jóska se fogja ezt megtenni, ha másért nem, hát a saját érdekében. Így is történt. Üldögélt bent az irodjában, piszkálgatta a körmeit, és aláírta, amit eléje tettünk. Már nem emlékszem pontosan, minek folytán, de hálónkba akadt a Festo cég, amely valahogy kapcsolatba került az elhárítási körünkbe utalt valamelyik objektummal. A cég egyik beutazó képviselőjéről készítettem egy jelentést, és leadtam Bristyán Jóskának. Újdonsült csoportvezetőm fogta magát, és a „Festo”-t átjavította „Festő”-re. Tisztelettudóan megkérdeztem, miért tette. A válasza az volt, hogy amit én írtam, annak nem volt semmi értelme, így meg lett. Próbáltam elmagyarázni neki, hogy miről van szó, de amikor láttam,hogy nem érti, ráhagytam. A jelentést úgy sem küldtük sehova, leraktuk valami dossziéba. Évtizedekkel később, a történeti kutatásaim során rábukkantam hasonló esetre, aminek kapcsán eszembe jutott az akkor már a túlvilágra költözött Bristyán Jóska akadékoskodása. Az 1956-os forradalmat követő megtorlás során büntetőeljárás indult egy színész-rendező ellen. A gyanúsítotti jegyzőkönyvben az életrajzi adatok között szerepelt, hogy tanulmányokat folytatott „Rákosi Szidi tanodájában”. Legépelés után mindenki aláírta, és bekerült a vezetőhöz. Az ávéhás múltú vezető hibát vélt felfedezni a leírtakban. Ő még ott tartott, hogy aki Rákosi, az csak Mátyás lehet. Máris javított, és a tanulmányok helye „Rákosi Mátyás Színitanoda” lett. A mi új csoportvezetőnk is ezen a színvonalon állt.

193. oldal, A népgazdaság kémelhárítási védelme (Kárpátia Studió, 2013)

Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál Egy magyar kémelhárító emlékiratai

melvin>!

Récsey alezredes elvtárs valamiért felkereste a beosztottaim irodáját. Egyszer csak jön hozzám az egyik beosztottam, hogy menjek hozzájuk, mert az osztályvezető elvtárs hívat. Alig léptem be az irodába, már nekem is szegezte a kérdést: „Mi van itt a te csoportod irodájában a falakon, Bálint elvtárs?” Mondom neki, hogy „itt van például Lenin elvtárs képe”, persze tudtam, hogy másra gondolt. „Na, ez a baj, Bálint elvtárs. Mert mit lát itt Lenin elvtárs ebben a szobában? A mocskot és az erkölcstelenséget.” S mutat a szemközti falra. Jól sejtettem, mi a baja Récsey elvtársnak. A szemközti falon meg Lenin elvtárs képe mellett is különböző évjáratú fali naptárakon meglehetősen lenge öltözékben Pataki Ági, Bíró Ica, Sütő Enikő és más korabeli pucérkodó hírességek díszelegtek. Nemcsak az én beosztottaim irodájában volt ez így, hasonlóan kidekoráltak minden irodát, ahol ifjú tisztek dolgoztak. Azt nem mertem volna megjegyezni, hogy az öreg bolsevik vezérnek örülnie kellene a kellemetes környezetnek. Ehelyett megkérdeztem: „Récsey elvtársnak mi kifogása van Boruzs elvtárs lánya ellen?” Az egyik képen szereplő hölgy, Bíró Ica ugyanis az osztályunkon dolgozó Boruzs István őrnagynak a lánya volt.

260. oldal (Kárpátia Stúdió, 2012)

Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál Egy magyar kémelhárító emlékiratai

>!

Az indulásnál az a teherautó, amelyikben a sofőr mellett Lakner százados ült, a gépkocsioszlop közepén haladt. Egyszer valami táblánál befordultunk egy dűlőúton, majd egy nagy kapunál a következő felirat fogadott bennünket: Új Barázda Termelőszövetkezet. Ahány katonai gépkocsi befért, az mind beállt a téesz udvarába. Hirtelen nagy kiáltozás, éktelen káromkodás hallatszott elölről. Lakner százados cifrázta, de veszettül. Rövidesen kiderült, hogy az a teherautó, amelyben Lakner százados parancsnokolt, egy kissé leszakadt a menetoszloptól, és a nagy porfelhőben az Új Barázda teherautója besorolt a katonai járművek közé, majd szépen elvezette a mögötte lévő katonai gépkocsioszlopot Hajdú-Bihar megye távoli vidéke felé. A fél Tiszántúlt bejártuk, az jszakai harcálláspont-építésből nem lett semmi.

78. oldal

Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál Egy magyar kémelhárító emlékiratai

Kapcsolódó szócikkek: katonai jármű
melvin>!

Hát jó, ha másnak lehet nem létező terrorveszélyt hangoztatni, akkor nosza, az iraki kémelhárítási vonalnak is lehet. Rázendítettünk mi is. És nem volt ember, aki útjába mert volna állni egy lehallgatási műveletnek, ha az elrendeléssel kapcsolatos előterjesztés indokolásában benne volt a bűvös szó, a terror. Egymást érték az előterjesztéseink, beindult a szekér, jöttek az információk is, és volt mit jelenteni fölfelé. Igen ám, de minden NBH-s jogászt sem ejtettek a feje tetejére! Volt, aki elkezdte firtatni az állításaink helytállóságát, kérte, hogy csatoljuk az előterjesztésünk mellé a terrorveszéllyel kapcsolatos operatív dokumentumainkat. Mi pedig csatoltuk. Remekbe szabott jelentéseket kaptak a titkos kapcsolatainkkal megtartott találkozókról, és természetesen ezekbe ügyesen bele volt csempészve a terroristagyanú, a terror-diverziós veszély, vagy közvetlen, vagy közvetett formában. Minden tökéletesen illeszkedett, még igaz is volt, kivéve a terrorveszélyt. A titkos kapcsolattal lefolytatott találkozókra pedig konspirációs okból nem mehetett el más, hogy az ott elhangzottakat összevesse a jelentésünkben leírtakkal. A svindlivel viszont elértük, hogy senki sem mert megálljt parancsolni a külső engedélyhez kötött intézkedéseink előterjesztésének. A kémelhárítási célkitűzéseinket megfelelő szinten teljesítettük, mindenki mindennel meg volt elégedve.

355. oldal (Kárpátia Stúdió, 2012)

Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál Egy magyar kémelhárító emlékiratai

>!

Egyedül Dóczi nevű osztálytársunk helyeselte nagyhangon az eljárást, de az sem volt véletlen, az ő apja ugyanis államvédelmi tiszt volt Kiskunfélegyházán. Ez a Dóczi gyakran hangoztatta, hogy kém akar lenni. Amikor ezt az új osztályfőnökünk megtudta, elintézte annyival, hogy „hülye vagy te ahhoz, fiam.” Dócziból tényleg nem lett kém, még abban a tanévben lemorzsolódott.

48. oldal

Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál Egy magyar kémelhárító emlékiratai

Kapcsolódó szócikkek: Kiskunfélegyháza