Balázs Mihály
Katalógusnév | Balázs Mihály |
---|
Könyvei 8
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Humanizmus és reformáció Akadémiai
Szerkesztései 2
Antológiák 1
Népszerű idézetek
Az én kizárólagos mestereim a könyvek voltak – és a magány… A könyvek voltak és a zene, melyeknek világába menekülhettem. Ez a beteges magány vonzott Dosztojevszkijhez. Tizenhat-tizenhét éves koromban valamennyi kötetét olvastam. Később, Ady, József Attila és Illyés felfedezése után – az első betegség esztendejében – egy álló esztendeig Baudelaire-t olvastam. Abban a sivár szomorúságban ki hatott volna rám jobban, mint ő, majd Juhász Gyula. Ezek voltak a legmélyebb hatású költők, a regényírók közül meg Gorkij, Solohov és Reymont.
364. oldal, Váci Mihály (Tankönyvkiadó, 1977)
Balázs Mihály – Fényi András – Hegedűs András: Írók, képek Írók, költők gyermek- és ifjúkora
Mert a műveltség nem lexikalitás, hanem belső tudás. Az a képesség, amellyel meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól. Minél finomabban, minél több árnyalattal… Nagyapámnak megvolt ez a képessége.
122. oldal, Illyés Gyula (Tankönyvkiadó, 1977)
Balázs Mihály – Fényi András – Hegedűs András: Írók, képek Írók, költők gyermek- és ifjúkora
[…] legjobb barát a könyv – írta három évvel ezelőtt. – Nekem az volt gyermekkoromtól fogva; azt is mondhatnám, a könyvek neveltek. A körülmények mostohasága folytán olyan gyermekkorom volt, akár el is züllhettem volna, ha bennem korán felébredt olvasási vágyam nem adja kezembe a könyvet. El se tudom képzelni, hogyan alakultam volna – és sokan így vannak ezzel nyilván – az élet vad példái között, ha nincsenek előttem a könyvekbeli tündöklő jellemek, példák, amelyeknek (mert nem írhatok mindent a velünk született erő és jó ösztön számlájára) oly nehéz körülmények között a jó melletti biztatásomat köszönhetem.
91. oldal, Fodor József (Tankönyvkiadó, 1977)
Balázs Mihály – Fényi András – Hegedűs András: Írók, képek Írók, költők gyermek- és ifjúkora
Ady iskolatársa Jászi Oszkár, a magyar polgári radikalizmus majdani képviselője, Madzsar József, a későbbi forradalmi politikus, itt lakik a még diák Kaffka Margit.
12. oldal, Ady Endre (Tankönyvkiadó, 1977)
Balázs Mihály – Fényi András – Hegedűs András: Írók, képek Írók, költők gyermek- és ifjúkora
Nyolcéves lehetett, amikor szálkás betűkkel egyik tankönyvébe jegyezte első versét. A rímes ex libris így szól:
Ha akarod tudni
Ez könyv kié légyen
Az Arany Jánosé
Ki sokáig éljen.
27. oldal, Arany János (Tankönyvkiadó, 1977)
Balázs Mihály – Fényi András – Hegedűs András: Írók, képek Írók, költők gyermek- és ifjúkora
Iskolai emlékem: osztálytársamtól, tizennégy éves fiútól, a Toldi tanulása közben a tanár megkérdezte: Mi az a szöcske? A fiú, logikus következtetés útján, azt felelte: kisebbfajta tehén. (»Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta.«)
45. oldal, Benjámin László (Tankönyvkiadó, 1977)
Balázs Mihály – Fényi András – Hegedűs András: Írók, képek Írók, költők gyermek- és ifjúkora
Sánta Ferenc nem kedvelte az iskolát.
– Ha reggelente kinézek az ablakon, és látom az iskolába siető gyerekeket, ma is elönt a jó érzés, hogy nekem már nem kell iskolába járnom – mondja nevetve.
276. oldal, Sánta Ferenc (Tankönyvkiadó, 1977)
Balázs Mihály – Fényi András – Hegedűs András: Írók, képek Írók, költők gyermek- és ifjúkora
A kis Gyula magának való természet volt. Nem szívesen társalkodott, játszott pajtásaival. A csöndet, a magányt kedvelte – és a könyvet. Mihelyt megismerkedett a betűvel, határtalan becsvággyal olvasott. Hatéves volt és „Petőfi János vitézét betűzte”. És még egy szenvedélyének hódolt: hacsak szerét tehette, kiment a Tisza-partra és órákon át sétálgatott – egyedül.
163. oldal, Juhász Gyula (Tankönyvkiadó, 1977)
Balázs Mihály – Fényi András – Hegedűs András: Írók, képek Írók, költők gyermek- és ifjúkora
Vissza a természethez, mert ebben a világban egyedül ott találja meg az ember az élet igazi érelmét – hirdette Rousseau nyomán Csokonai, s hogy a tartalomhoz megfelelő keretet is teremtsen, poétikai óráit nemegyszer a Nagyerdőben tartotta. Nem a borozgatás és a pipázgatás volt a legnagyobb „bűne”, hanem az, hogy a poétikai órákon a verselemzések mellett politizált is: mint verseiben, Az estvé-ben és a Konstantinápoly-ban, élőszóban is bírálta és támadta az emberi elmét gúzsba kötő vallási fanatizmust, a feudális társadalom erkölcsi-eszmei talpkövét. Szabadon akart élni és gondolkodni, ahogyan nagy francia elődje.
70. oldal, Csokonai Vitéz Mihály (Tankönyvkiadó, 1977)
Balázs Mihály – Fényi András – Hegedűs András: Írók, képek Írók, költők gyermek- és ifjúkora
Abban a korban, félfeudális világban a legnemesebb, a legbátrabb tettek egyike a szegénységben, mélységben felnövő gyermekek szeretése, simogatása, szívbe fogadása volt. A hatalom minden birtokosa őrölte, emésztette a parasztot és gyermekeit. Csak a néptanító állt mellettük hűségesen, simogató kézzel, önzetlen szeretettel.
Ezt írta a kezdő tanítóknak is:
…S ha látsz közöttük rútat, rongyosat,
gyermeki arccal búbánatosat,
ismerd meg benn' a korán szenvedőt,
öleld magadhoz, és csókold meg őt.
102. oldal, Gárdonyi Géza (Tankönyvkiadó, 1977)