!

Balázs Béla magyar

Béla Balázs

1884. augusztus 4. (Szeged) – 1949. május 17. (Budapest)

Teljes névBauer Herbert
NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Balázs_Béla_(író)

Képek 3

Könyvei 42

Balázs Béla: Az igazi égszínkék
Balázs Béla: A látható ember / A film szelleme
Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára
Balázs Béla: Hét mese
Balázs Béla: Álmodó ifjúság
Bartók Béla – Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára
Balázs Béla: Halálesztétika
Balázs Béla: Az álmok köntöse
Balázs Béla: A hét királyfi
Balázs Béla: A csend

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Palatinus Filmkönyvek, Esztétikai kiskönyvtár, Már tudok olvasni!, „Az én könyvtáram”, Kiskönyvtár, Harminc Év, Modern könyvtár, Tények és tanúk, Modern könyvtár, Mókus Könyvek

Szerkesztései 1

Balázs Béla (szerk.): Kísértet-históriák

Fordításai 5

Maria Janion: A vámpír
Bálint Aladár (szerk.): Éjfél / Kísértethistóriák
Balázs Béla (szerk.): Kísértet-históriák
Kovács Zoltán (szerk.): A fakó lovacska
Eckhart mester: A nemes ember kereszténysége

Antológiák 19

Bálint Aladár (szerk.): Éjfél / Kísértethistóriák
Ágai Ágnes (szerk.): Mesék a szerelemről
Kormos István (szerk.): Testvérország
Kőrössi P. József (szerk.): Egy berlini lány
Kis Tamás – Csibra István – Székffy Gyula (szerk.): Esztétikai olvasókönyv
Száz magyarok könyvei I-X.
Lukács László (szerk.): Innen és túl
Illés Endre (szerk.): Magyar elbeszélők – 20. század I-III.
Vargha Kálmán (szerk.): Szerelmes könyv
Falus Róbert – Szilágyi Péter (szerk.): A múzsák dicsérete

Róla szóló könyvek 6

Lukács György: Magyar irodalom – Magyar kultúra
Karcsai Kulcsár István (szerk.): A film költészete
Imre Katalin (szerk.): Arcképek a magyar szocialista irodalomból
Tóth Árpád: Minek a lélek balga fényűzése?
Hamar Péter: Karöltve a kísértettel
K. Nagy Magda: Balázs Béla világa

Népszerű alkotóértékelések


Népszerű idézetek

>!
Bubuckaja P

Harmadik oka pedig (apámnál az okok mindig meg voltak számozva), amiért kívánom, hogy mesterséget tanulj, azt hiszem, a legfontosabb ok. Szükség van arra, hogy megértsd a testi munkát. Az, aki soha maga szerszámot nem vett a kezébe, nem tudja és nem érzi, hogy a munka mit jelent. Azt se megbecsülni, se értékelni nem tudja. Nagy tökéletlenségünk az nekünk, szellemi munkásoknak, hogy gyakran fogalmunk sincs róla, mennyi fáradtság, gond és szeretet, fejtörés rejlik azokban a dolgokban, amelyeket készen kapunk, vagy pénzért vehetünk meg. Pedig az mind emberi alkotás, és csak aki ezt érzi, annak lesz eleven köze eleven dolgokhoz, nem pedig üres és holt tárgyakkal lesz körülvéve, mint hullákkal.

94. oldal

>!
Chöpp 

A mese paradoxonja. – Hol volt, hol nem volt… A mese azt is tudja, ami nem volt. A mesében nincsen nemértés. Mi a mese?
    Igaz, hogy a bennünket környékező és fogva tartó realitásnak elveszi a kegyetlen buta egyetlenségét és valami esetlegesnek érezteti, ami mögött más is lehet és ki tudja, mi van? Mégpedig avval, hogy a valótlannak is realitásízt tud adni a hitével. Lebegő festett függönyökké lesz a világ, melyek minden pillanatban szétválhatnak és elébünk tárul valami más, egészen más. Az ember azt hihetné, hogy a mese a metafizikai ösztön legerősebb kifejezése.
    Pedig hát nincs immanensebb a mesénél. A mese nem vágyik, nem néz kifelé. Nem megy egy irányban és nem is ér semminek se a végére. Belül marad és avval játszik kaleidoszkópjátékot, ami van.
    A mesének nincs határa és azért nincs benne a határtalan; semmit sem akar megérteni és ezért nincs, amit ne értene.
    Az óperenciás tengerének túlsó partja is van és nem egyetlen sziget, ami körülvesz. A mese öntudatlanság.
    A transzcendencia érzése egy nincstovább érzése, de éppen ezt nem ismeri a mese. A népnek nincs regénye, novellája, csak anekdotája, meséje és mondája van.

41. oldal

Kapcsolódó szócikkek: mese
>!
Chöpp 

Homályos vággyal emlékszem jövőmre.

Kapcsolódó szócikkek: jövő
>!
Chöpp 

Boldogságok és életértékek azok, melyeknek mély tudatára ébredünk a fájdalomban.

30. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom
>!
Chöpp 

Vagy Schopenhauernek volna igaza, mondván: a fájdalom világít be legjobban az élet természetébe?
    Én azt hiszem azért, mert az öröm öntudatlanság, a fájdalom öntudat.

29. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Schopenhauer
>!
Chöpp 

Csak a művészetben élek. Az életben csak emlékezem rá.

46. oldal

>!
Chöpp 

     Az életnek nincsen jelenérzése. Hogyan is lehetne az életem öntudatának, a természetbeli öntudatnak jelenérzése, mikor emlékeken ébred? Minél intenzívebben élek, annál kevésbé eszmélhetek rá egyidejűleg és az öntudatom csak utóíz. Ez a cselekvő élet félöntudatlansága és a cselekvőnek, vivőrönek örök melankóliája.
     Csak a művészetben van jelenérzés és ezért csak benne közvetlen, tiszta öntudat. Ez a művészet nagy megváltása.
[…]
    Az életben nincsen jelenérzés. Az emlékek szaporodó és változó képsora szüli az öntudatot, azért az maga is változó, vibráló és mindig homályos.

45. oldal

>!
olvasóbarát P

– Látod-e, kedves ellenség – mondta aztán –, talán mi is csak azért harcolunk, mert nem vesszük észre, hogy az egész világ csak egy ilyen szép aranyos forgópalota, amelyben mind együtt lakunk, ha különböző ajtókon járunk is ki-be.

A hét királyfi

98. oldal

>!
Nieve

Amikor valaki nem szólal meg, távolról sem jeleni azt, hogy nincsen mondanivalója.

18. oldal

>!
Chöpp 

Élethatárainknak érzése: az egész megérzése. Mulandóságunk sejtelme: megsejtése az örökkévalóságnak.

24. oldal