Balanyi György magyar

Kik a szentek? A szó tágabb értelmében szentek mindazok, akik a kegyelem állapotában vannak és istennek tetsző életet élnek, vagyis hittel vallják Isten kinyilatkoztatásait és komoly igyekezettel teljesítik parancsait. Ilyenek az Egyházban mindenkor nagy számmal voltak és vannak; sőt a keresztségben minden ember hivatást és képesítést kap, hogy szentül éljen. A szó szűkebb értelmében szenteknek valljuk azokat, akik nemcsak szentül éltek, hanem szentül is haltak meg és üdvözültek, kik most már Istent színről-színre látják.

A kegyes iskolák alapítója hősök és tudósok véréből sarjad.

11. oldal

Egy titokzatos benső hang folyvást Rómába ösztönzi. Fülében újra meg újra fölcseng a biztatás: Josephe, vade Romam!

20-21. oldal

Rendkívüli alkalmak még szélesebbre tágítják az időkihasználás nagy művészének már amúgy is szinte áttekinthetetlen munkakörét. Ilyen alkalqm pl. az 1596 nyarán kitört pestisszerű járvány, mely súlyos megpróbáltatást mér Róma szegényebb lakosságára.
Kalazancius, mint a szent apostolok társaságának a tagja, kötelességének érzi, hogy minden más dolgának félretételével segitségére siessen a szenvedőknek. Szent hevületében versenyre kel a felebaráti szeretet másik nagy hősével, szent Kamillal, s éjt-napot eggyé téve járja a kórházakat és a szegényes, elhagyatott viskókat. Ha már nincs egészséges ember, aki ajtót nyisson neki, az ablakon hatol be. Szeretete nem ismer nehézséget, nem retten vissza semmi munkától. Maga süt-főz, ápolja, tisztogatja a betegeket; ha állapotuk súlyosabbra fordul, ellátja őket a haldoklók szentségeivel, vigasztaló, bátorító szavaival megkönnyíti kimúlásukat, gondoskodik tisztességes eltemetésökről s végül nevöket beleszövi imádságos megemlékezésébe. És ez így megy napról-napra, hétszámra.

25. oldal

A háramsszövetség előzményei
1871–1882

Az európai államrendszer, a Balkánon azóta végbement változásokat nem számítva, a mult század utolsó harmadának kezdő éveiben vált teljessé. Hat nagyhatalom közül három: az osztrák-magyar monarchia, a német birodalom és Olaszország ekkor alakult meg, illetve született újjá. A három nagyhatalom létrejöttének külső és benső körülményei feltűnő eltéréseket mutatnak, melyek döntőleg hatnak a későbbi fejlődés irányaira is. Az osztrák-magyar monarchia a részekre tagozódás, a német birodalom és az unita Italia ellenben az egyesülés jegyében született meg.
A XVII. század küzdelmeiben keleti nagyhatalommá nőtt. Ausztria politikáját Magyarországgal szemben kezdettől fogva két dolog jellemezte: merev, sokszor kegyetlen, sokszor patriárchális vonásokkal vegyített, de a nemzet lényével és törekvéseivel szemben mindig idegennek maradt abszolutizmus az uralkodóház részéről s a Gesammtmonarchie eszméjének makacs erőszakolása a kormány részéről…