!

Baktay Ervin magyar

1890. június 24. (Dunaharaszti) – 1963. május 7. (Budapest)

Teljes névGottesmann Ervin
NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Baktay_Ervin

Képek 4

Könyvei 27

Baktay Ervin: A csillagfejtés könyve
Baktay Ervin: Mahábhárata
Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor
Baktay Ervin: India bölcsessége
Baktay Ervin: Indiai éveim
Baktay Ervin: A diadalmas jóga
Baktay Ervin: India művészete
Baktay Ervin: Rámájana és Mahábhárata
Baktay Ervin: India
Baktay Ervin: A világ tetején I-II.

Kapcsolódó sorozatok: A föld felfedezői és meghódítói

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Nemzeti Könyvtár, Képzőművészeti Zsebkönyvtár könyvek, A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára, Kráter Klasszikusok, Milliók könyve az ifjúságnak, A világirodalom gyöngyei, Világkönyvtár

Szerkesztései 3

Baktay Ervin (szerk.): Indiai regék és mondák
Baktay Ervin (szerk.): Tagore-breviárium
Baktay Ervin (szerk.): Szangraha

Fordításai 34

Szürke Bagoly: Két kicsi hód
Vátszjájana: Káma-Szútra
A magasztos szózata – Bhagavad-Gítá
Sir John Hunt: A Mount Everest meghódítása
Paul Brunton: India titkai
Francis William Bain: A Hajnal Leánya
Hosszú Lándzsa: Hosszú Lándzsa
Szürke Bagoly: A vadon fiai
Karl Gjellerup: A zarándok Kámanita
Francis Drake: Angol lobogó alatt a Föld körül

Róla szóló könyvek 1

Kelényi Béla (szerk.): Az indológus indián

Népszerű idézetek

>!
Lunemorte MP

Jobb, ha valaki elbukik a maga kötelességének útján, mint hogyha sikert ér el olyan úton, amely a maga benső mivoltától idegen.

28. oldal

Baktay Ervin: Szanátana dharma Az örök törvény – A hindu világszemlélet

>!
lzoltán IP

Csomát már a kollégiumban leginkább a történelem, a földrajz és a nyelvek vonzották. Latinul, görögül, németül, valamennyire franciául, iskolai évei alatt tanult meg. A teológiai fokozaton a kötelező héber nyelvvel is megismerkedett. Minden alkalmat megragadott, hogy újabb nyelveket tanuljon. Fennmaradt egy anekdota, amely ugyan valószínűleg csak legenda, de mindenesetre jellemző arra, hogyan vélekedtek róla volt iskolatársai: „Csoma Sándor, még szolgadiák korában, a tanári szobában török vendégeket szolgált ki; török tudósok voltak, akik baráti látogatást tettek a nagyenyedi kollégiumban. A beszélgetés nehezen ment, mert az enyedi professzorok nem tudtak törökül, a törökök meg latinul. A szolgadiák önkéntelenül elkottyantotta magát, lefordítván az egyik professzor szavait törökre. Általános elámulás! A kérdésekre a szolgadiák elmondta, hogy a kollégium könyvtárában talált egy török nyelvkönyvet, és szabad idejében abból tanulgatott.”*

* Kőrösi Csoma Gyula gimnáziumi igazgató közlése, Herepey János – a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum egykori igazgatója – szóbeli elbeszélésének alapján.

37. oldal, 2. Tanulmányok és előkészületek

Kapcsolódó szócikkek: Kőrösi Csoma Sándor
2 hozzászólás
>!
lzoltán IP

(…) Aki alaposabban meg akar ismerni egy idegen országot, annak olykor le kell mondania a kényelemről. Az elsőrangú, költséges kéjutazás talán kevésbé fárasztó, de aki mindenütt a lehető legnagyobb komfortot keresi, az csak édeskeveset ismerhet meg a világból, kivéve azokat a közkeletű látnivalókat, amelyeket a bédekker is feltálal neki. Egy-egy ország igazi arca nem csak a látnivalókban és a történelmi emlékekben mutatkozik meg; ezek kétségkívül fontosak és jellemzők, de való értékében csak akkor láthatjuk meg jelentőségüket, ha megismerjük azt is, aminek keretül szolgálnak: a nép életét és gondolkozását, a gyökereket, amelyekből az ország alkotásai sarjadtak, s a tömegek mélységében, a könnyen hozzáférhető felszín alatt munkáló erőket.

46. oldal

>!
Lunemorte MP

A tibetieknél szurtosabb nép kevés van a világon. Mosdás, fürdés, ismeretlen fogalom Tibetben vagy legalább – hogy csak a magam tapasztalatai után ítéljek – Nyugat-Tibetben. A hosszú, kegyetlenül hideg tél s a tibeti házak primitív volta ugyan némiképpen megmagyarázhatják és menthetik ezt a mulasztást, de a derék ladákhiak nyáron is megvetik a tisztálkodás elpuhult rafinériáját, azaz meg sem vetik, mert egyszerűen nem ismerik.

91. oldal

Baktay Ervin: A világ tetején I-II. Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain Nyugati Tibetbe

Kapcsolódó szócikkek: fürdés · Tibet
>!
lzoltán IP

     – Trasi trisi vasi visi.* A fazék mondja a bögrének: eredj, nyomorúságos cserép!

* A szavak eredeti csengése kissé módosítva van. Jelentésük: A csalóka káprázat utáni szomjúság a világ megrontója.

107. oldal, Tizenharmadik nap (Kráter, 2000)

F. W. Bain – Baktay Ervin: Holdsarló Hindu szerelmi történet

1 hozzászólás
>!
lzoltán IP

     Hegedűstől, de Újfalvy feljegyzéseiből is tudjuk, hogy Csoma nem volt úgynevezett „lángelméjű” ifjú, de annál szorgalmasabb, kitartóbb; ha küzdelmes, nehéz volt is a feladat, nem csüggedt, hanem a végére járt. Mindaz, amit ifjúkori ismerősei elmondtak róla, egész életében jellemezte. Ennek igen nagy a jelentősége, mert például föntebb említett szerénysége, kedves, megnyerő viselkedése, mindenekelőtt pedig az, hogy kerülte a vitát, eleve biztosította részére az ázsiai emberek bizalmát, jóindulatát. Különösen az indiaiak és a tibetiek semmit sem becsültek többre, mint a békés, szelíd nyugalmat, és semmi sem idegeníthette el őket annyira, mint ha valaki türelmetlenül, izgágán, nyugtalanul viselkedett, vagy élesen szembefordult mások véleményével. Csomában, úgy látszik, vele született tulajdonságok éltek, amelyek kiválóan alkalmassá tették későbbi feladatának elvégzésére, s ez igen fontos, mert az említett jellemvonásokat bajos elsajátítani; csak akkor hatnak őszintén és meggyőzően, ha valóban vérré váltak valakiben.

30. oldal

>!
lzoltán IP

Amint az új holdnak szépséges sarlója
Rengő világtenger habján ragyog, él és ég;
Úgy éled és tűnik az egész Teremtés
Kebleid hullámán, örökvaló Szépség!
Kebled tengerárja végzete létünknek:
Zsengekor hajnalán életünk forrása,
Életünk forró delén édes nyugvópárnánk
S alkonyodó szívünk szent oltárképmása.

21. oldal, Holdsarló (Kráter, 2000)

F. W. Bain – Baktay Ervin: Holdsarló Hindu szerelmi történet

>!
lzoltán IP

(…) Vajon megtagadja-e a nap, hogy melegítsen, vagy a szél, hogy fújjon?

25-26. oldal, Invocatio (Kráter, 2000)

F. W. Bain – Baktay Ervin: Holdsarló Hindu szerelmi történet

Kapcsolódó szócikkek: Nap
>!
omegapolis

Ezért hasznos a Jóga, éppen nekünk, modern nyugati embereknek, akik már-már nem is tudunk más úton járni, csak az értelem, az ész útján. A mélyen hívő, Istenben alázatos lélekkel felolvadó embernek vagy nincs szüksége erre az útra, vagy csak csekély útmutatásra van szüksége. De a mai nyugati ember nagyon nehezen jut el az ész útjáról erre a közvetlenebb és rövidebb lélekútra. A Jóga megmutathatja neki a rövid átvágást, s nem kezdi azzal, amivel a jámbor térítgetők többnyire elriasztják az észszerűség útján járókat: nem ostorozza kevély tudatosságukat, nem ítéli el elméjük igyekezeteit, nem nézi le értelmük erejét, nem ajánl olyan módszereket, amelyeket az észre támaszkodó ember éppen természete folytán nem tud magáévá tenni. Csak éppen rámutat, hogy a helyesen alkalmazott értelem és a kellően ellenőrzött észműködés ugyanahhoz az egyetlen lehetséges végcélhoz vezetheti az embert.

6. oldal, Miről van szó?

Baktay Ervin: A diadalmas jóga Rádzsa jóga – A megismerés és önuralom tana

Kapcsolódó szócikkek: jóga
>!
Bélabá P

A tudományok között leginkább a nyelvészetet, a földrajzot és a történelmet kedveltem.

38. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nyelvészet