!

Bajomi-Lázár Péter magyar

Könyvei 4

Bajomi-Lázár Péter: Média és társadalom
Bajomi-Lázár Péter: Média és politika
Bajomi-Lázár Péter: A patrónusi-kliensi médiarendszer
Bajomi-Lázár Péter: A magyarországi médiaháború

Szerkesztései 3

Bayer József – Bajomi-Lázár Péter (szerk.): Globalizáció, média, politika
Bajomi-Lázár Péter (szerk.): Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig
Bajomi-Lázár Péter – Monori Áron (szerk.): A rendszerváltás és az újságírók

Fordításai 1

Haraszti Miklós – Adeline Hulin – Jon Smith (szerk.): Média-önszabályozási útmutató

Népszerű idézetek

Brigi007>!

Michel Foucault nyomán Ang hozzáteszi: a tömegkultúra ideológiája azt is megengedi hangoztatójának, hogy felettes nézőpontot foglaljon el bírálatának tárgyával szemben. Az, aki elítéli a tömegkultúrát, önmagát is pozicionálja: a „jó ízlésű”, „igényes”, „tájékozott”, „kulturált” emberek táborába sorolja magát. Mégpedig anélkül tüntetheti fel magát „magasabb rendűnek”, hogy ennek érdekében – a kritikán kívül – bármilyen kulturálisan értékelhető teljesítményt kellene nyújtania.

Kapcsolódó szócikkek: Michel Foucault
Molnár_Gyula>!

A média kommercializálódásával való szembenállás emlékezetes példája az az ülés, amelyen az országgyűlés Kulturális Bizottsága felelősségre vonta Hankiss Elemért. A testület egyik tagja egyebek mellett azt is felrótta a tévé elnökének, hogy az MTV drága nyugati autómárkákat reklámoz.

86. oldal, 3.4. A médiaháború ideológiai ellentétei (Új Mandátum, 2001)

Molnár_Gyula>!

Augusztusban Dicső Anikó, a Duna Televízió munkatársa interjút készít Torgyán József földművelésügyi miniszterrel. Néhány kérdés után azonban a miniszter úgy találja, hogy az újságíró „dilettáns” és „provokatív” módon teszi fel kérdéseit, ezért utasítja egyik testőrét, hogy vegye el az interjú felvételét tartalmazó videokazettát, és ellenőrizze az újságíró személyi adatait. A Nyilvánosság Klub beperli a politikust. Egy mindössze kéthetes vizsgálat után azonban az illetékes Csongrád megyei nyomozóhivatal mégsem indít eljárást a miniszter ellen, és anélkül szünteti meg a vizsgálatot, hogy a sértett riporternőt meghallgatná.

125-126. oldal, 4.2. Médiapolitikai lépések (Új Mandátum, 2001)

Kapcsolódó szócikkek: Dicső Anikó · Duna Televízió · Torgyán József
Molnár_Gyula>!

„Arról van szó, hogy nem akarunk sajtószabadságot. Mert a sajtószabadság olyan mocskolódás-szabadsággá válik, hogy azt nem lehet már elviselni. Nem akarunk szólásszabadságot, mert a szólásszabadság acsarkodássá válik. Sajtótisztességet akarunk, meg szólástisztességet akarunk!”

70. oldal, 3.2. Az első médiaháború eseményei (Új Mandátum, 2001)

Kapcsolódó szócikkek: sajtószabadság · szólásszabadság
1 hozzászólás
Molnár_Gyula>!

A televíziós piac privatizálására azonban árnyékot vetett, hogy az engedélyezési eljárás során az RTL Klub frekvenciájáért versengő CME magasabb árat ajánlott, mint az ORTT által végül győztesnek kihirdetett CLT-UFA. Sokan úgy vélték: az amerikai cég elutasítása mögött politikai szándék húzódik; a jobboldali-konzervatív erők és a baloldali MSZP delegáltja megegyezett egymás között a szabaddemokratákkal társított CME diszkvalifikálásában. A határozatot élesen bírálta Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, politikai részrehajlással vádolva meg az ORTT egyes tagjait, a CME pedig keresetet nyújtott be a médiahatóság döntése ellen. 1999 februárjában, tehát 14 hónappal a kereskedelmi adók műsorszórásának megkezdése után, a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a CME követelését. Az ORTT azonban nem korrigálta korábbi döntését, kétséget ébresztve afelől, hogy a médiatörvény életbe lépése és a médiahatóság felállása valóban jogbiztonságot teremtett-e a médiában.

77-78. oldal, 3.2. Az első médiaháború eseményei (Új Mandátum, 2001)

Kapcsolódó szócikkek: 1999 · ORTT · RTL Klub