!

Bächer Iván magyar

Iván Bächer

1957. március 25. (Budapest) – 2013. december 2. (Budapest)

Tudástár · 4 kapcsolódó alkotó

Nemférfi
Honlapbacherivan.hu
Facebook@bacherivan

Képek 4

Könyvei 41

Bächer Iván: Hatlábú
Bächer Iván: Intőkönyv
Bächer Iván: Vándorbab
Bächer Iván: Rötúr
Bächer Iván: Klétka
Bächer Iván: Vendégkönyv
Bächer Iván: Kocsmazaj
Bächer Iván: Zónázó
Bächer Iván: Nagypapa hűlt helye
Bächer Iván: Kutya Mandovszky

Kapcsolódó sorozatok: Gold Jenő · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Irodalmi Fülbevaló

Antológiák 5

Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából
Thury Zsuzsa: Az öreg hölgy történetei
Hegedős Mária (szerk.): Körkép 90
Kirschner Péter (szerk.): Ottlik + mások
Alexander Brody (szerk.): Alibi 20

Róla szóló könyvek 1

Vámos Miklós: Kedves kollégák I-II.

Népszerű alkotóértékelések

Trudiz >!

Bächer Iván

Természetesen egyszerű, olvasmányos, vidám gasztro-elemzéseit szívesen olvasom, s ajánlom mindenkinek! :)


Népszerű idézetek

egy_ember>!

A rendőr lelkesen újságolja a sógorának, hogy A tőkét olvassa May Károlytól.
De hát A tőkét nem May Károly írta, hanem Marx Károly.
Ebben lehet valami. Ugyanis már a hetvenedik oldalnál tartok, és még sehol egy indián.

98. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Karl Marx
4 hozzászólás
Kuszma P>!

Mindegy, mire kíváncsi az ember.
Úgyis magára kíváncsi.

65. oldal, Nóz

Bächer Iván: Vándorbab Ennivaló történetek

4 hozzászólás
Kuszma P>!

A magyar nyelv értelmező szótára szerint – idézem – brácsás az, aki tud vagy szokott brácsán játszani.
Nagy igazság lehet ez, mert a szótár vagy öt kiadását néztem át, és ez a terminus technikus rendületlenül dacol az idők változásával.
Kétféle a brácsás tehát: az egyik tud, a másik szokott.
Nem lenne nagy baj, ha csak a brácsásokkal lenne ez így.

9. oldal, A túlfőző

Bächer Iván: Vándorbab Ennivaló történetek

Kapcsolódó szócikkek: brácsa
13 hozzászólás
tgorsy>!

Könyves vagyok.
Könyves is. Nem vagyok könyvmoly, sem könyvgyűjtő, nem menekülök a könyvekbe bele, kellően olvasott sem vagyok, nem rendezgetem a könyveket mániákusan, nem vagyok rabja a könyvnek, nem regisztrálom kis füzetbe a kölcsönadottakat, igaz, magam sem vagyok a legmegbízhatóbb könyvkölcsönző – egyszerűen vannak könyveim, könyvek között élek, könyvek vesznek körül, könyvek tanítanak, segítenek, óvnak, intenek, bástyáznak és emlékeztetnek.

67. oldal (Göncöl, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: könyvmoly
6 hozzászólás
kalypso>!

Készíts nekem egy jó reggelit, és megmondom, ki vagy.

5. oldal

2 hozzászólás
Sárhelyi_Erika I>!

Tanár az, és csak az a tanár, aki tanítványába beépül. A többi felügyelő csupán.

Kapcsolódó szócikkek: tanár
3 hozzászólás
n P>!

Én a zsidóság kérdését másképpen fogom fel. Számomra ez se nem vér, se nem hitvallás, de még csak nem is kultúra kérdése. Hanem sorsé. A zsidó sors az, ami valakit zsidóvá tesz. Egyszerűbben: zsidó az, akit mások lezsidóznak.

5. oldal, Egy zsidó könyv

Kapcsolódó szócikkek: sors · zsidók, zsidóság · zsidózó
4 hozzászólás
csillagka P>!

Csak az ember főz.
A többi hideget eszik.

(első mondat)

1 hozzászólás
n P>!

Amikor Karinthy halálhíre az Abbáziába ért, Reinitz két napon át zokogott. Aztán elhatározta, hogy szakítva szokásával, ez egyszer kimegy a temetésre.
Taxit hívatott. A temető bejáratánál megparancsolta a sofőrnek, hogy vigye a ravatalig. Elkéstek, már a sírnál állt a sokaság. Reinitz kivitette magát oda is. Mikor a családtagok mellé zötyögött végre a kocsi, Béla bácsi lehúzta az ablakot és kiordított:
– Az isten verje meg! Ez a Frici temetése?

24. oldal, Reinitz Béla Abbáziája - Goda Gábor történeteiből

Kapcsolódó szócikkek: Abbázia Kávéház · Karinthy Frigyes
Esmeralda P>!

A lányok közül Szakács Gabi kedves, mosolygós arca rögzült Jenő emlékezetében és dacolt az idővel. Ő volt az első szerelme Jenőnek ugyanis. Vonzalma abban mutatkozott meg, hogy egyetlen egy szó nem sok, annyit sem intézett négy éven át Gabihoz. Mivel a lány sem szólt őhozzá soha, érzeményük alighanem kölcsönös volt. Mindenesetre mindvégig változatlanul magas hőfokon izzott, hisz nem volt semmi, ami lehűtötte volna. Jenőnek nővel később már soha nem sikerült ilyen szép, nyugodt, harmonikus kapcsolatot létesítenie.

18. oldal