!

B. Wongar ausztrál

1932. (Gornja Trešnjevica, Szerbia) –

Teljes névBanumbir Wongar - Sreten Božić
NemFérfi
Honlaphttp://www.wongar.com/
Wikipédiahttps://en.wikipedia.org/wiki/B._Wongar

Könyvei 1

B. Wongar: Bralgu ösvényén

Népszerű idézetek

>!
pwz ISP

A fehéreknek megvan a maguk gondja. minek zaklatni őket. Ha kiszolgáltál, különb jutalmat nem várhatsz, mint hogy elfelejtsenek.

13. oldal, Mogwoi, az ártó szellem

>!
pwz ISP

Tanítottam én, hogyan facsarjon levelekből lét a bozótban, de soha nem tanulta meg. Hiába cseperedik köztünk a fehérember, meg nem tanulhatja, hogyan él a fekete. Tanítottuk volna sok mindenre Nulumbot, de úgy jártunk vele, mintha az emut tanítottuk volna repülni.

25. oldal, Willy-Willy

>!
pwz ISP

A fehérember furcsa törvényt szab – jognak hívja, csakhogy élni aszerint bajos. Amióta az eszemet tudom, mind azon álmodozok, hogy majd kibújok a jogból, és megyek a magam esze után. Csak ahhoz erő kell, és ha nincsen, íme, föld s ég, minden rád omlik.

41. oldal, A nyomozó

Kapcsolódó szócikkek: jog
>!
pwz ISP

Álomföldről jön az eső, mint minden jó, csak olykor felkerekedni rest, hát énekre meg táncra jobban serken.

25. oldal, Willy-Willy

Kapcsolódó szócikkek: eső
>!
pwz ISP

Nem értem, mit eszik a fehérember a köveken. Ha meghal, több úgyse jut neki, mint amekkorára a nevét rávésik – mégis életében elbont teljes hegyeket.

53. oldal, Girigiri, a kelepce

Kapcsolódó szócikkek: hegy ·
>!
pwz ISP

A vének regélik, hogy valamikor az Álomidőben Jingana, a Szivárványkígyó lejött az esőfelhőből, és a mi namanamaidj-unkon kúszott által – akkor maradt a nyomában a Jingana folyó medre. Három napba tellett az útja, s ahol megállt pisálni, ott nagy tavakat hagyott – meg is vannak máig, nem száradnak ki évhosszat. Az útja végén Jingana a fennsík alján kúszott vissza a földbe, akkor vájta azt a mély barlangot a folyófőnél.

83. oldal, Maramara

Kapcsolódó szócikkek: kígyó
>!
pwz ISP

Fekete ugyan szomjan nem vész – miért is veszne a tulajdon földjén? Ha a folyóágy homokjában túrsz, akadsz békára egy-kettő – a belét megnyitod, vized fakad. Nem éppen jóízű, de ha szöksz, nem lehetsz válogatós.

42. oldal, A nyomozó

Kapcsolódó szócikkek: béka
>!
pwz ISP

Buwad, a Légy-ember az Álomidőben élt a mi földünkön, amikor még a hal meg a jamgumó olyan bőven termett, hogy neki csak az ének meg a tánc volt a dolga. Egy szép nap aztán Waruk, a Gonosz Lélek is odaköltözött, és minden ennivalót elhabzsolt előle. Buwadnak csak az alja maradt, azért is könyörögnie kellett. S valahányszor könyörögni ment, Waruk elzavarta. Csakhogy Buwadnak nem volt hova lennie, hát vissza-visszatért. Egyszer aztán Waruk meghívta Buwadot lakmározni egy nagy halom halon, és amikor Buwad betért a betért a barlangjába, Waruk óriás sziklát gördített elébe. Buwadot azonban meg nem foghatta. Buwad léggyé változott, és egy kicsiny résen elillant. Légy azóta is, s valahol csak élelmet szimatol, ott zizeg-dönög, kéri a részét.

49-50. oldal, Buwad, a légy

Kapcsolódó szócikkek: barlang · légy
>!
pwz ISP

Magyaráznak az ilyen sziklák felől, de én egy szavukat nem hiszem. Az igaz történet elmondja, hogy a kezdet idején, a midjindá-ban madárasszony, brolga járta ezt a vidéket, s itt pihent meg a sziklák alján. Nagaiang, a Gonosz Lélek pedig felkelt a barlangjából, és megindult feléje. A madárasszony megsejtette a jöttét, s a tojásait vitte loppal háncsszatyorban. A haragos Gonosz lándzsát vetett utána, de csak a szatyrát találta. A tojások kihullottak belőle, s amint szétloccsantak, kőszállá vált mindenik. A háncsszatyor meg emitt, ahol leesett, belesüllyedt a földbe, s akkora gödör támadt, hogy vízzel tele évhosszat.

72. oldal, Balandák

Kapcsolódó szócikkek: tojás
>!
pwz ISP

Ha a fekete meghal, a lelke háromfelé válik. Ganguman-ganguman-tól tudom, hogy az egyik visszatér a djungunj-ba, ide a vízgödörbe a sziklák mögé, s megül, úgy várja az újjászületést. A másik birimbir elered Bralgunak, megtér eleinkhez. A harmadik itt bóklász a törzsi földön, és megbosszulja, amit ellene vétettek

73. oldal, Balandák

Kapcsolódó szócikkek: bosszú · lélek