!

Augusto Roa Bastos paraguayi

1917. június 13. (Asunción, Paraguay) – 2005. április 26. (Asunción, Paraguay)

NemFérfi
Wikipédiahttp://en.wikipedia.org/wiki/Augusto_Roa_Bastos http://es.wikipedia.org/wiki/Augusto_Roa_Bastos

Könyvei 4

Augusto Roa Bastos: Embernek fia
Augusto Roa Bastos: El trueno entre las hojas
Augusto Roa Bastos: Yo, el Supremo
Augusto Roa Bastos: Vigilia del Almirante

Antológiák 3

Csuday Csaba (szerk.): A folyó harmadik partja
Gy. Horváth László (szerk.): Égtájak – Öt világrész elbeszélései – 1978-79
Benyhe János (szerk.): Latin-amerikai elbeszélők

Népszerű idézetek

>!
Timár_Krisztina ISP

A guaraní nyelvben nincs szomorúság: a szavak úgy szólalnak meg, mintha most mondanák ki őket először, mintha most születnének.

326. oldal (Magvető, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: nyelv
2 hozzászólás
>!
pwz ISP

Szórakozottan lapozgattam a Háború és béké-t, eszembe jutott az az idő, mikor először olvastam Tolsztoj regényét Itapéban, mikor szabadságot kaptam a tiszti iskoláról, mocsárláz után lábadozóban. Azért vettem meg, mert azt hittem, haditechnikáról szól. Ugyanaz a példány, amit aláhúzgáltam. Ronda egy szokás. Vörös tintás drótkerítések mások gondolatai körül, amelyek aztán élősködő növényekkel telnek meg.

231. oldal, VII. Internáltak. 1. (Magvető, 1975)

1 hozzászólás
>!
Timár_Krisztina ISP

Az égbolt megfeszült, merev lett és homorú, a repülőgépek zúgása és az egymást követő robbanások visszhangja összevissza karcolta.

288. oldal (Magvető, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: ég, égbolt
>!
Csabi P

Mama nem örült neki, hogy én arról ábrándozom, hogy egyszer majd kadét leszek.
– Hagyd csak – motyogta apám, mintha azt mondaná, hadd tanuljon a saját bőrén. – Az egész ország egy nagy kaszárnya. Még a katonáknak a legjobb.
– Igen, de minden második évben forradalom van – sopánkodott anyám, s úgy nézett rám, mintha máris puska lenne a vállamon.
– Az igaz, de minden forradalomban több civil hal meg, mint katona.

85. oldal (Magvető, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: forradalom · katona
>!
Csabi P

Az eredeti faluból csupán néhány kőből és vályogból épült ház maradt meg a templom körül. Az omladozó falak résein páfrányok és nárciszok dugták ki fejüket. Évszázados gerendák újra kihajtottak. A fából összerótt harangláb mellett, a kis téren, kókuszpálmák kihamvadt lángbóbitái izzottak a napsütésben, leveleik között az émelyítő hőség szomjas galambok rekedt búgásává duzzadt.

18. oldal (Magvető, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: templom
>!
pwz ISP

Fura egy óra volt: visszafelé járt, mert a kőműves fordítva falazta be a toronyba.

65. oldal, II. Fa és hús. 5. (Magvető, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: idő · óra
>!
Csabi P

— Szóval militarista vagy? — kérdezte Valdez kajánul.
— Nem — felelte Balos. — De ha kitör a háború, nemcsak a militaristák fognak harcolni.
— Mindnyájan ott leszünk — mondta Martínez, a tüzér, mogorva, szótlan ember, és eltolta az üres tányért maga elől. — A mi földünk, mindnyájunknak meg kell védeni!
— A bolik azt mondják, hogy az övék — vetette közbe a Balos.
— Minden csak az elnevezésen múlik — mondta Valdez.
— Vagy a molyokon — fűzte hozzá Nogucra ünnepélyes arckifejezéssel.
— Miféle molyok? — érdeklődött Mino.
— A charcasi bíróság molyai — válaszolt a kis néger. —Emlékeztek a történelemórákra? A chuquisacai és az asuncióni levéltár molyai.
— Nem értem, mi köze van ehhez … a molyoknak … fuj! — mordult rá Martínez dühösen.
— De mennyire! Ezek a nyavalyás molyok összerágták a Királyi Kiváltságleveleket. Megették az eredeti határvonalakat, a határkövek vonalát, az uti possidetis-t, megitták a folyókat. Mindent. Most aztán senki nem tud semmit. Még a mi határokból vizsgázott doktoraink sem. Még ők maguk sem …

242. oldal (Magvető, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: moly
1 hozzászólás
>!
Gedi SP

– Jobb, ha alszol – szakította félbe a férfi.
– Nem vagyok álmos.
– Holnap nehéz dolog vár ránk.
– Talán a halál – mondta a lány szelíden, szinte boldogan, nem is kérdezve, mint aki biztos valamiben.
– Lehet.
– Akkor majd alszom. Hosszú álom lesz… – a hangjában nem volt sem szomorúság, sem keserűség, sem indulat. Szavai ünnepélyesen hangzottak. A guaraní nyelvben nincs szomorúság: a szavak úgy szólalnak meg, mintha most mondanák ki őket először, mintha most születnének. Azt, hogy „hosszú álom lesz”, így mondta: Jho'ata che'ari keraná pukú … ami jóízű alvást jelent, tele végtelen lágysággal, vidám képekkel, orrát csiklandozó léggyel.

326. oldal (Magvető, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: halál · nyelv
>!
Timár_Krisztina ISP

(…) most, hogy a közönyös vezető mögött bandukoltam, nem figyelve másra, mint a hátát borító sebhelyekre és odafent a zavaros égre, amely valóságos azbesztlemeznek tűnt, magam elé tudtam képzelni a vagon fantasztikus útját a síkságon át, ésszel felérhető irány és szándék nélkül, legalábbis látszólag.

166. oldal (Magvető, 1975)

1 hozzászólás
>!
Csabi P

Azt mondják, semmi nem tesz úgy tönkre egy férfit, mint ha nem a testével, hanem a lelkével sóvárog egy nő után.

234. oldal (Magvető, 1975)

2 hozzászólás