August Strindberg svéd
1849. január 22. (Stockholm) – 1912. május 14. (Stockholm)
Teljes név | Johann August Strindberg |
---|---|
Katalógusnév | Strindberg, August |
Nem | férfi |
Képek 6
Könyvei 52
Kapcsolódó sorozatok: Egy lélek fejlődése · Összes sorozat »
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Polar könyvek Polar Egyesület · Magyar könyvtár Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) · Halhatatlan könyvek · Világkönyvtár Révai · Tevan könyvtár Tevan · A modern könyvtár Athenaeum · Strindberg Ágost munkái · Halhatatlan könyvek Dante · Horizont könyvek Littera Nova · Madách-könyvtár · Nagy írók kis könyvei Franklin-Társulat · Fővárosi szinházak műsora Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) · Modern könyvtár Politzer · Az Uj Szinpad könyvtára Eke · A világirodalom klasszikusai Európa
Antológiák 13
Róla szóló könyvek 2
Népszerű idézetek
Ha óráról órára rút dolgokat kell látnia annak, akinek van érzéke a szép iránt, ez rá nézve gyötrelem, amely arra csábítja, hogy vértanúnak képzelje magát. Ha kíméletből szemet kell húnynia igazságtalanságok láttára, ez képmutatóvá neveli. Ha ugyanebből a kíméletből hozzá kell szoknia ahhoz, hogy minduntalan elfojtsa a véleményét, ez gyávává teszi.
– Miért gyűlöl engem a nép? – kérdezte egészen közvetlenül.
– Mert különb vagy nála – vetette oda a leány, nem is tudva, mily gyónásos ez a nyilatkozata.
– Azt nem hiszem – válaszolt Borg –, nem oly értelmesek azok, hogy különbnek tudnának értékelni.
161. oldal, X. fejezet (Fapadoskonyv.hu, 2012)
– Övertygelse? Jag har ingen övertygelse!
– Har du inte?
– Nej! Det är bara dumma människor som ha sådant!
179. oldal
A gyakornok svéd költők műveinek felolvasását honosította meg. Borg eleinte hallgatta a szavalgatást, végül azonban oly kijelentéssel vonult vissza, hogy a svéd költészet kiskorúak és hölgyek számára íródott, ő tehát megvárja annak a költőnek az eljövetelét, aki férfiaknak ír. Erre aztán egyhangúlag költőietlennek minősítették; ezt megelégedéssel vette tudomásul, mert így most már felszabadult a kötelezettség alól, hogy részt vegyen e felolvasásokon.
211. oldal, XV. fejezet (Fapadoskonyv.hu, 2012 )
– Hol ül az ellenzék? – kérdezi az avatatlan.
– Hát bizony, barátom, tudja az ördög, hogy az ellenzék hol ül.
– Hiszen ezek mindenre igent mondanak.
– Várj csak kissé, majd meghallod mingyárt!
– Nem jöttek még be talán?
– Itt mindenki akkor jön, akkor megy, amikor neki tetszik.
– Hát ugyanúgy, ahogy a hivatalokban!
124. oldal
Hadd aludjak! Tudom, hogy fel fogok ébredni, de szeretnék minél később! Úristen, mennyi mindent nem tudok, csak sejtek! Emlékszel, gyerekkorunkban… azt mondták ránk, gonoszak vagyunk, ha megmondtuk az igazat… De gonosz vagy, mondták mindig, ha elmagyaráztam, hogy valami miért rossz… így hát megtanultam hallgatni… és akkor megdicsértek, hogy jól viselkedem; aztán megtanultam, hogy olyasmiket mondjak, amit nem is gondolok, […]
A pelikán, 152. o.