!

Arthur Schopenhauer német

1788. február 22. (Gdańsk) – 1860. szeptember 21. (Frankfurt am Main)

Tudástár · 63 kapcsolódó alkotó · 6 kapcsolódó könyv

KatalógusnévSchopenhauer, Arthur
Nemférfi

Képek 4

Könyvei 37

Arthur Schopenhauer: A szerelem metafizikája
Arthur Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet
Arthur Schopenhauer: Életbölcsesség
Arthur Schopenhauer: Szerelem, élet, halál / Életbölcsesség
Arthur Schopenhauer: Az akarat szabadságáról
Arthur Schopenhauer: A halálról
Arthur Schopenhauer: Önálló gondolkodás
Arthur Schopenhauer: Pesszimista írások
Arthur Schopenhauer: Életbölcselet
Arthur Schopenhauer: A nemi szerelem metafizikája

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Sapientia Humana Osiris · Filozófia alapművek Európa · Reprint ex Hungarica · Olcsó könyvtár Franklin-Társulat · Kultúra és tudomány Franklin-Társulat · Társadalomtudományi Könyvtár Osiris · Gondolkodó bölcsek - Bölcs gondolatok Szukits · Klasszikus írások · Magyar könyvtár Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) · Filozófiai irók tára Franklin-Társulat · Germanizmusok L'Harmattan · Helikon Zsebkönyvek Helikon · Penguin Great Ideas Penguin · Arthur Schopenhauer: Sämtliche Werke Nikol német

Fordításai 1

Baltasar Gracián: Handorakel und Kunst der Weltklugheit

Antológiák 8

Pók Lajos (szerk.): A szecesszió
Feleki Ingrid (szerk.): Ámuel-Bámuel Sámuel
Kis Tamás – Csibra István – Székffy Gyula (szerk.): Esztétikai olvasókönyv
Salyámosy Miklós (szerk.): Kultusz és áldozat
György Edit (szerk.): A boldog élet titka
Borbíró Zsóka (szerk.): Születésnapra
Csejtei Dezső – Dékány András – Simon Ferenc (szerk.): Ész – Élet – Egzisztencia I.
Lengyel Béla – Vincze Flóra (szerk.): A világirodalom ars poeticái

Róla szóló könyvek 10

Paul Strathern: Schopenhauer
Rüdiger Safranski: Schopenhauer és a filozófia tomboló évei
Joan Solé: Schopenhauer
Friedrich Nietzsche: Wagnerről és Schopenhauerről
Karátson Endre: Baudelaire ajándéka
Csejtei Dezső: Filozófiai etűdök a végességre
Georg Simmel: Schopenhauer és Nietzsche
Friedrich Nietzsche: Schopenhauer, az élet mestere
Karl Pisa: Schopenhauer
Rüdiger Safranski: Schopenhauer und die wilden Jahre der Philosophie

Népszerű idézetek

F_Orsolya>!

Ha olvasunk, más gondolkozik helyettünk: mi csak az ő mentális processzusát ismételjük meg. Úgy vagyunk vele, mintha az írni tanulásnál a tanuló a tanítónak ceruzával írt vonásait tollával kihúzza.

91. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gondolkodás · írás · olvasás
4 hozzászólás
montika P>!

A zene kimondhatatlan bensősége, melynek segítségével egészen bizalmas és mégis örökké távoli paradicsomkert gyanánt vonul el mellettünk, teljes mértékben érthető és mégsem magyarázható. Ez abban rejlik, hogy belső lényegünk minden mozzanatát visszaadja, de a valóság nélkül és távol ennek kínjától.

22. oldal

3 hozzászólás
aled>!

Jól mondja Voltaire: „Ezt a világot oly balgának és gonosznak fogjuk itthagyni távozásunkkor, mint amilyennek beléptünkkor találtuk…“

Kapcsolódó szócikkek: Voltaire
3 hozzászólás
aled>!

A dolgok nem objektív valóságuk szerint tesznek bennünket boldogokká vagy boldogtalanokká, hanem a róluk alkotott szubjektív képzetünk. Éppen ezért mondja Epiktetész: Commovent homines non res, sed de rebus opiniones. (Nem a dolgok, hanem a dolgokról alkotott vélemények hatnak az emberekre.)

aled>!

Egyedüli igaz gazdagság a lélek gazdagsága, a többinek mindnek az a hibája, hogy el lehet veszíteni. (Lucian in Anthol. I. 67.)

2 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Aligha filozofálna az ember, ha a halál nem volna.

I. fejezet - A halálról

Kapcsolódó szócikkek: halál
montika P>!

Világosan láthatjuk, hogy a zene éppen nem puszta segédeszköze a költészetnek, hanem önálló művészet, sőt mindezek leghatalmasabbja és czéljait egészen tulajdon eszközeivel olyan biztosan eléri, hogy nem szorul az ének szavaira vagy az opera cselekvényeire.

29. oldal

lzoltán IP>!

És, míg a többi embernek élete szellemi eltompultságban telik el, miközben mindig egyéni jólétének kicsinyes érdekein és mindennemű nyomorúságán jár az esze, miért is elviselhetetlen unalom jön rá, mihelyt azokkal a czélokkal való foglalatosságában elakad és magamagára van utalva, ezt a megalvadt tömeget pedig csak indulatának féktelen tüze tudja valamiféle mozgásba hozni, – addig annak az embernek élete, kinek nagy a szellemi ereje, gondolatokban gazdag lesz, mindig élénk és jelentőséggel teljes: méltó és érdekes dolgokkal fog foglalkozni, mihelyt ideje engedi, magamagában hordván a legnemesebb élvezetek forrását.

41. oldal

1 hozzászólás
montika P>!

Mivel a zene nem úgy, mint a többi más művészet , az akarat tárgyszerűségének ideáit vagy fokozatait, hanem közvetlenül magát az akaratot ábrázolja, azért ebből magyarázható, hogy a hallgató akaratára, azaz érzelmeire, szenvedélyeire és indulataira közvetlenül hat, úgy, hogy ezeket gyorsan fokozza, vagy áthangolja.

28-29. oldal

montika P>!

A zene lényegéről szóló eme hosszú áttekintés után ajánlom önöknek e művészet élvezését mindenekelőtt.

60. oldal