!

Arthur C. Clarke brit

1917. december 16. (Minehead, Somerset, Anglia) – 2008. március 19. (Colombo, Srí Lanka)

Teljes névArthur Charles Clarke
Honlaphttp://arthurcclarke.hu
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Arthur_C._Clarke

Képek 5

Könyvei 83

Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia
Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége
Arthur C. Clarke: Randevú a Rámával
Arthur C. Clarke: A város és a csillagok
Arthur C. Clarke: 2010 – Második űrodisszeia
Arthur C. Clarke: 2061 – Harmadik űrodisszeia
Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Az idő szeme
Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Napvihar
Arthur C. Clarke: A távoli Föld dalai
Arthur C. Clarke: Delfinek szigete

Kapcsolódó sorozatok: Űrodisszeia, Időodisszeia, Ráma, Tűzszünet, Űr-trilógia, Space Odissey, Rama, A Time Odyssey

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Kozmosz Fantasztikus Könyvek, Delfin könyvek, A sci-fi mesterei, Oxford Bookworms Library, (Új) Galaktika Fantasztikus Könyvek, Kossuth Fantasztikus Sorozat, Galaktika Fantasztikus Könyvek, Kenguru könyvek, Galaktika Baráti Kör Könyvklub, Sikerkönyvek

Antológiák 48

Isaac Asimov (szerk.): Szívélyes Fahrenheit
Isaac Asimov – Martin H. Greenberg (szerk.): Gyilkos idő
Kuczka Péter (szerk.): MetaGalaktika 1.
Izéhordák
Kuczka Péter (szerk.): MetaGalaktika 2.
Ágoston Hugó (szerk.): Piknik a senkiföldjén
Gimes Katalin (szerk.): A fagyöngyös gyilkosság
Kuczka Péter (szerk.): MetaGalaktika 4.
Ifj. Veress István (szerk.): Álmok a jövőről
Hunyadi Csaba (szerk.): Isten hozott a majomházban!

Alkotói polc

>!
petamas P

Arthur C. Clarke 45 alkotói Bővebben

Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége
Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Az idő szeme
Arthur C. Clarke: A város és a csillagok
Arthur C. Clarke: The Songs of Distant Earth
Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia
Arthur C. Clarke: 2010 – Második űrodisszeia
Arthur C. Clarke: 2061 – Harmadik űrodisszeia
Arthur C. Clarke: 3001 – Végső űrodisszeia
Arthur C. Clarke: Randevú a Rámával
Arthur C. Clarke: Holdrengés

Népszerű alkotóértékelések

>!
Zsola

Arthur C. Clarke

Sir Arthur Charles Clarke szerény véleményem szerint minden idők legnagyobb és leghitelesebb sci-fi írója. Olyan érzékkel tudott írni magáról az Űrről, ahogyan az általam eddig olvasott írók közül senki más. Olvasás közben elhiszem, hogy ott vagyok kint a csillagok között én is és akár tudnám működtetni is azokat a valóságban nem létező csodálatos szerkezeteket, gépeket. Egy zseni volt.

>!
ilmater

Arthur C. Clarke

Ha jól emlékszem, a Város és a csillagok volt az első könyv, amit Clarke-tól olvastam, majd jó darabig kimaradt az életemből. Nem azért, mert nem tetszett volna, hanem mert akkoriban még nem olvastam annyi sci-fit, nem is nagyon akadt a kezembe más tőle. Pár éve aztán rátaláltam az Időodisszeia sorozatra, majd már a molyos tagság korszakában valami miatt elkezdtem sorra olvasni a könyveit, míg végül megszületett a döntés, hogy akkor már elolvasom minden magyarul megjelent művét. Nagyon megfogtak a különleges ötletei, melyek mégiscsak érthetőek voltak, nem kellett órákat agyalni rajta, hogy akkor ez most mi volt (ami más sci-fiknél bizony néha megesett).

Művei több kategóriába sorolhatók, melyeket a teljesség igénye nélkül megpróbálok összeszedni:
-Vannak, amelyek egy bizonyos technikai probléma megoldásával kapcsolatos fáradozásokat mutatnak be (Pl. A nagy zátonyok kísértete, A Végső bizonyítás, Az Éden szökőkútjai, Régmúlt napok fénye).
-Más esetekben egy „átlagember” szemszögéből láthatunk fantasztikus vagy legalábbis különleges dolgokat (Pl. Szigetek az égben, A Mars titka, Delfinek szigete). Ezek inkább ismeretterjesztő, ifjúsági könyveknek tekinthetők.
-Vannak a földönkívüliekkel kapcsolatos történetek, amelyek szinte mindegyikére jellemző, hogy az idegenek az emberi fajt méltatlannak ítélik a a közvetlen kapcsolatfelvételre, vagy nem is feltétlenül észlelik jelenlétünket, gyakran csak feltételezésekkel élhetünk mibenlétükről, céljaikról, viszont tetteik nagyon is látványosan jelennek meg (Pl. Randevú a Rámával, Időodisszeia sorozat, Űrodisszeia sorozat).
-Akad néhány olyan is, amely valamilyen természeti vagy technikai katasztrófát ír le (Pl. Holdrengés, Napvihar, Isten pörölye).
-S persze ott vannak még a novellák is számolatlanul, amelyek rendkívül szerteágazó témákra épülnek.

A novelláira jellemző amúgy, hogy sokszor egy későbbi regényben bővebben is kifejt egy-egy ötletet, így keletkezett pl. az Űrodisszeia sorozat az Őrszem című novella továbbgondolásából, de sok hasonló eset figyelhető meg. Jómagam azt figyeltem meg (s több értékelésben is hangot adtam ennek), hogy vannak elemek, melyeket szeretett újrahasznosítani több írásában is (pl. űrlift, bolygó nappá alakítása). Ez nekem azért tetszett különösen, mert egy gondosan, következetesen felépített világ érzetét keltette, sokkal hihetőbbé és megvalósíthatóbbá váltak a megjelenő dolgok.

Utolsó néhány művét társzerzőkkel írta, de ezek véleményem szerint nem igazán sikerültek jól. Nem is egyértelmű számomra, hogy ki mit adott hozzá az egyes történetekhez, de úgy érzem, kevésbé színvonalasak lettek, mint ha egyedül írta volna. (Persze tisztában vagyok vele, hogy betegsége miatt volt szüksége segítő alkotó kézre.) A Ráma II. például bár sokkal többet megmutat az idegen űrhajó világából, mégsem érhet az első rész nyomába, ráadásul olyan szereplőket vonultat fel, amelyekről sok minden elmondható, csak az nem, hogy szimpatikusak lennének. Hasonlóan érzek a Bölcsővel kapcsolatban is, ami sokak véleménye szerint inkább egy alsóbb kategóriás amerikai film érzetét kelti, nem egy igazi Clarke sci-fiét. A Végső bizonyítás hosszadalmas és unalmas családregény még úgy is, hogy újra előveszi az űrlift témáját, illetve egy földönkívüli invázió is a küszöbön áll benne. Az Időodisszeia sorozat első része a kivételes kiemelkedő könyvek közé tartozik, a második rész is egész jó, a harmadikból már sok mindenre nem emlékszem, csak arra, hogy nem nagyon értettem. Ideje lenne újraolvasni, hátha más szemmel tekintenék arra is.

Műveiben egyébként gyakran megjelenít jövőbeli társadalmakat, amelyek sokszor elég szélsőséges különbségeket mutatnak a mai világhoz képest. Sokszor feltűnik a bolygó lakosai számának drasztikus csökkenése, a globális kommunikáció erőteljes fejlődése, a vallások gyökeres változásai vagy éppen megszűnése, a Naprendszer bolygóinak birtokba vétele, illetve ami számomra kevésbé tetsző, de annál sűrűbben megjelenő téma: az erkölcsök lazulása, az emberi párkapcsolatok olyan irányú eldeformálódása, ami kívánatosnak semmiképpen sem nevezhető.

Külön említést érdemes a Jövő körvonalai című írása, amely nem regény, csak elméleti fejtegetés arról, hogy merre halad a földi technika, mi várható az elkövetkező évszázadban (az könyv megírásának időpontjához képest). Néhol túlontúl optimistának tűnik, máshol meglepő pontossággal előrejelez bizonyos dolgokat.

Több könyve vár még a magyar kiadásra, de remélhetőleg hamarosan ezeket is olvashatjuk majd. Ilyenek pl.: The Garden of Rama, Rama revealed (a Ráma sorozat harmadik és negyedik, Gentry Lee-vel közösen írt része), The Trigger, Richter 10, Beyond the Fall of Night (szintén társzerzővel írt művek), illetve jó pár korábbi írás, amelyekről nem tudok túl sokat, így inkább nem sorolom fel, nehogy akaratlan hibát ejtsek a listában.

1 hozzászólás
>!
Szürke_Medve 

Arthur C. Clarke

Vegyes érzelmekkel vagyok Arthur C. Clarkkal kapcsoltban. Egyrészt kétségtelenül igen nagy formátumú íróval van dolgom, ezt kénytelen vagyok elismerni, de soha sem sikerült őt igazán megkedvelnem, noha igen sok könyvét olvastam. Idegesít az a hozzáállása hogy igen sok könyvében tesz vallási utalásokat és vet fel vallási kérdések úgy szemmel láthatónak soha nem sikerült igazán megértenie a vallásokat. A mondandója róluk az egy tucat jól ismert előítélet körül csoportosul, és ebből nem képes egy általam olvasott egyik írásban sem kilépni. Ennél sokkal komolyabb dolog, hogy a műveiben rendszeresen alárendeli az embereket egy általa nagyobb jónak tartott eszmei dolognak, semmibe véve az egyéniségüket. Végül pedig, engem nagyon zavar a magánélete is, ami az előbb említett problémával talán össze is függ.


Népszerű idézetek

>!
Sha

(Valaki megjósolta, hogy a Földnek egy szép napon ugyanolyan gyűrűje lesz, mint a Saturnusnak, csupa csapszegből, biztosítékból, sőt kéziszerszámból, amit az űrben dolgozó gondatlan szerelők hagyogatnak el.)

139. oldal

>!
pwz ISP

– Valóban, mi érdekli annyira az én századomban?
– Az, hogy átmenetet képez a barbárság és a civilizáció között.
– Köszönöm. Nevezzen csak Conannek!
– Conannek? Az egyetlen ilyen nevű, akit ismerek, az a férfi, aki megalkotta Sherlock Holmes karakterét.

84. oldal

Kapcsolódó szócikkek: barbár · Conan · Sherlock Holmes · Sir Arthur Conan Doyle
>!
szam42 P

A nyugati ember újra megtanulta – amit a világ más részein el sem felejtettek soha –, hogy a tétlenség addig nem jelent bűnös állapotot, amíg nem korcsosul tunyasággá.

77. oldal (Metropolis Media, Budapest, 2008)

>!
Lione

Clarke Harmadik Törvénye: „Egy kellőképpen fejlett technikai megoldást már nem lehet megkülönböztetni a varázslattól.”
(…)
Jól van, na. Az Első: „Amikor egy kiváló, de már idős tudós valamiről azt mondja, hogy az lehetséges, akkor majdnem biztos, hogy igaza van. Amikor azt mondja, hogy lehetetlen, nagy valószínűséggel téved.” (A jövő arcvonásai)
A Második: „Csak egy módon állapíthatjuk meg, hol vannak a lehetséges határai: ha túllépünk rajtuk egészen a lehetetlenig.”
Úgy döntöttem, ha Newtonnak jó volt három törvény, akkor nekem is jó lesz annyi.

233. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Sir Isaac Newton
>!
csobi SP

Karellent ugyan gyakran kérték, fejtené ki véleményét a vallásról, de ő csak annyit mondott, hogy az ember hite mindaddig magánügy, amíg nem akadályozza vele mások szabadságát.

68. oldal (Budapest: Móra, 1990)

>!
csartak MP

Egyes nőket – Norton parancsnok rég megalapozott nézete szerint – nem lenne szabad űrhajóra engedni; mellük a súlytalanság következtében roppant figyelemreméltó jelenséggé válik. Már az is elég, ha meg sem mozdulnak – de mihelyt mozogni kezdenek, a bekövetkező rezgések látványát egyetlen melegvérű hímnemű lény sem viselheti el ép ésszel.

46-47. oldal

9 hozzászólás
>!
Chöpp

Az írás – talán a legfontosabb tudomány, amit az emberiség valaha alkotott, vagy alkotni fog – mindent megváltoztatott.

136. oldal Az időről

Kapcsolódó szócikkek: írás
>!
volna

Norton magához ölelte Laurát. Már gyakran eszébe jutott, hogy a súlytalanságban az az egyik legkellemesebb dolog, hogy az ember akár egész éjszaka a karjában tarthat valakit, és mégsem zsibbad el. Éppen ezért mondták egyesek, hogy a szerelem az egy gravitáción olyan súlyos, amit már nem is lehet élvezni.

7 hozzászólás
>!
AfterEight

A sikerbe is elvegyül valamilyen különös szomorúság, a tudatba, hogy a rég áhított
célt végre elértük, s most az életünknek új irányt kell szabnunk.
(…)
Most már tudta, hogy hiába elégül ki hatalom, becsvágy és kíváncsiság,
a szív egyre csak epekedik.

3 hozzászólás