!

Antun Šoljan horvát

1932. december 1. (Belgrád, Szerbia) – 1993. július 12. (Zágráb, Horvátország)

NemFérfi
Wikipédiahttps://hr.wikipedia.org/wiki/Antun_Šoljan

Könyvei 2

Antun Šoljan: A kikötő
Antun Šoljan: Árulók

Antológiák 1

Csuka Zoltán (szerk.): Adriai tengernek múzsája

Népszerű idézetek

>!
Kuszma P

A szerelmesek olyanok, mint a leprások. Betegségük miatt kiközösítve a többiek közül, magukra hagyatva, lázasan egymással táplálkoznak, állandóan, újra és újra megfertőzve egymást.

107. oldal

15 hozzászólás
>!
Ildó P

– Az ember hihetetlen gyorsasággal megy el a francba – mondta Vikica. – Addig is minden pillanatot ki kell használni.

97. oldal

>!
Maya

Minden emberi cselekvés csak kompromisszum az álmok és a valóság között. Kanyargós út vezet az álmokig, de mégis létezik. Egyezség az emberek és az istenek között!

78. oldal

>!
Ildó P

Hogy van-e Isten, vagy nincs, mindegy, mert ha ő teremtette is a világot, nyilvánvaló, hogy azóta egy szemernyit se törődik vele.

13. oldal

>!
Maya

– Az embernek nincs egyebe, csak a múltja.
– De a jövőre van szüksége (…).
– A jövő csak egy bordély keleten (…).

178. oldal

>!
Maya

Ezek a kis falvak mindig is olyanok voltak, mint a börtön, főként ősszel. Az emberek magatartását csak úgy értheted meg, ha úgy tekintesz rájuk, mint a rabokra. Akkor sok minden megvilágosodik előtted. Mindannyian be vagyunk zárva. A börtönnek egyre nagyobb és nagyobb koncentrikus körei vesznek körül minket. Nincs értelme bárhová is menni.

218. oldal

>!
sophie P

Süppedékes trágyadombján gyászba bódult cinteremnek
Épül az új pályaudvar, tréfa csattan, szitkok szállnak,
Ah, a friss eszmék majd innen az életnek nekivágnak,
Akárcsak a szűzleányok a bordélyos napkeletnek.

Kranjcevic: Haldokló temető (Csordás Gábor fordítása)

Mottó - 5. oldal

>!
sophie P

– Könnyű egy hidat megépíteni – mondta az öregúr –, de kiábrándító elképzelni, ki mindenki megy át rajta.

83. oldal

>!
Maya

Istenem, ki tudja, hogy mi minden dönti el a sorsunkat?

8. oldal