!

Anton Pavlovics Csehov orosz

А. П. Чехов, Anton Tschechow, Anton Chekhov, Csehov Antal, Антон Чехов, Антон Павлович Чехов

1860. január 29. (Taganrog, Oroszország) – 1904. július 15. (Badenweiler, Németország)

Teljes névАнтон Павлович Чехов
NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Anton_Pavlovics_Csehov
Életrajz

Képek 6

Könyvei 74

Anton Pavlovics Csehov: Sirály
Anton Pavlovics Csehov: A csinovnyik halála
Anton Pavlovics Csehov: Három nővér
Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert
Anton Pavlovics Csehov: A 6-os számú kórterem és más írások
Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi
Anton Pavlovics Csehov: Drámák és elbeszélések
Anton Pavlovics Csehov: Négy színmű
Anton Pavlovics Csehov: A 6-os számú kórterem
Anton Pavlovics Csehov: A kutyás hölgy

Antológiák 16

Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
Kepes András (szerk.): Könyvjelző – Kepes András válogatása a XX. századi világirodalomból
Kreutzer-szonáta
Borbás Mária (szerk.): Halhatatlan szerelmesek I-II.
Veress István (szerk.): A macska ezer arca
Gerencsér Zsigmond (szerk.): Orosz elbeszélők
Martinkó András (szerk.): Elbeszélések a világirodalomból
Zöldhelyi Zsuzsa (szerk.): XIX. századi orosz elbeszélők I-II.
Az orosz dráma klasszikusai 1-2.
Borbély Sándor (szerk.): Huszonöt nagyon fontos novella

Róla szóló könyvek 6

Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk
Levendel Júlia: Így élt Anton Csehov
M. Muratov – L. I. Tyimofejev: Az orosz irodalom klasszikusai
Regéczi Ildikó: Csehov és a korai egzisztenciabölcselet
Peterdi Nagy László: Csehov színháza
Janet Malcolm: Reading Chekhov

Népszerű alkotóértékelések

>!
kaporszakall P

Anton Pavlovics Csehov

’Mindnyájan Gogol köpönyegéből bújtunk elő’ – mondta állítólag Dosztojevszkij.

’Mindnyájan Csehov szakadékából másztunk elő’ – mondhatnák a XX. legjobb novellistái, köztük olyan nagyságok, mint Kafka, Mansfield, Hemingway, Flannery O’Connor, Juan Rulfo vagy Julio Cortázar.

Mert az a fajta rendkívül hatékony tömörítés, ami az ő kései ’novelláiban’ (nem véletlenül tettem idézőjelbe) található, előtte szinte példátlan (… na jó, esetleg Diderot vagy Mérimée már tudott hasonlót…). Regények egy novella terjedelemben: ez az érett Csehov receptje, minden minimalista számára a tökéletesség példaképe, egyben az irigység tárgya.

’A menyasszony’,a ’Jonics’, ’A kutyás hölgy’, a ’Szakadékban’ mind-mind úgy mond el húsz oldalban egy egész (vagy több egész) emberi sorsot, hogy érezzük: ami itt kimaradt, az csupán lényegtelen előzmény vagy logikus következmény, és amit kaptunk, az be van fejezve.

Turgenyev mellett ő az egyetlen európai író a XIX. századi orosz irodalomban. Értve ezalatt azt, hogy elsősorban európai és csak másodsorban orosz, és ’kívülállóként’, elfogultság nélkül szemléli népét. Nem isteníti a vodkavedelő, asszonyverő muzsikot (Tolsztoj), nem érzi úgy, hogy a pravoszláv orosz népnek szent küldetése van (Dosztojevszkij). A halál árnyékában élő orvos bonctermi alapossággal elemzi honfitársainak életét, és a diagnózisa kegyetlen.

Ezek a történetek nem depressziósoknak valók.

A novella mellett megújította a dráma műfaját is, nem provinciális orosz, hanem világirodalmi szinten.

Néha elgondolkozom, mi lett volna, ha … Mi lett volna, ha nem viszi el a tuberkulózis 1904-ben, hanem megéri 1917-et, és az azutáni éveket? Én úgy gondolom, emigrált volna (nagyon tisztán látott), és –Gorkijjal ellentétben – nem tér haza (nem volt megalkuvó). De úgy gondolom, nem vált írói nyelvet, mint Nabokov (egyrészt elvből, másrész, mert már öreg is hozzá), és tovább írja remekmívű novelláit az anyanyelvén, mint leghívebb és legkiválóbb követője, Bunyin.

De nem így történt: 1904 véget vetett az ’Unalmas történet’-nek, anélkül hogy a szerző megkapta volna az irodalmi Nobel-díjat (amit a nagyeszű bizottság első ízben egy Sully Prudhomme nevű franciácska szimbolistácska költőcskének volt szíves odaítélni, akit manapság egy jó ízlésű szerkesztő még egy versantológiába sem vesz be). Ám mindez ma már közömbös: Csehov addig szól hozzánk, amíg lesz nyomdagép (vagy Kindle…) és olvasó. Addig nem halhatott meg nyugodtan, míg az üzenetet át nem adta…

… a céltalanul elfecsérelt életről, az efeletti kétségbeesésről vagy az ebbe való fásult belenyugvásról. A sikertelen kitörési kísérletekről. Arról, hogy a már az első felvonásban a falon lógó puska a harmadik felvonásban majd elsül…

Olvassátok és nézzétek, és próbáljatok belőle okulni! Amíg nem késő!

3 hozzászólás
>!
Sceurpien I

Anton Pavlovics Csehov

Ő volt az első drámaíró, akit megkedveltem, és egyben az első orosz is, akit bírtam. Tolsztoj egyedül az Ivan Iljics-et tudta olyannak alkotni, amilyen az én ízlésem, Csehovban ellenben négy dráma után sem csalódtam, mindegyik megütötte azt a szintet, hogy legalább 4-est adnék nekik jó szívvel.


Népszerű idézetek

>!
Lunemorte MP

Olvasni fogunk a hosszú őszi estéken, rengeteg könyvet elolvasunk, és megnyílik előttünk egy csodálatos új világ…

Kapcsolódó szócikkek: könyv · ősz
3 hozzászólás
>!
Aguirre

MEDVEGYENKO
Miért jár mindig feketében?
MÁSA
Az életemet gyászolom. Boldogtalan vagyok.

1 hozzászólás
>!
madárka

TREPLJOV (…)
Igen, mindinkább arra a meggyőződésre jutok: nem az új vagy a régi forma a fontos, hanem az, hogy írjon az ember, ne törődjön semmiféle formával, csak írjon, mert szabadon árad a lelkéből az írnivaló.

Negyedik felvonás

Kapcsolódó szócikkek: írás
>!
Frank_Spielmann I

JELENA ANDREJEVNA
De szép idő van ma… Nincs meleg…

Szünet

VOJNYICKIJ
Ilyen időben kedve volna az embernek felakasztani magát…

Első felvonás

3 hozzászólás
>!
Ákos_Tóth IP

Mi, oroszok, nagyon szeretjük a magasröptű gondolatokat, de mondja, az életben miért járunk olyan nagyon-nagyon alacsonyan?

40. oldal (Akkor, 2005)

>!
Papírtigris

A boldogságot (…) nem tudjuk élvezni. Csak kívánjuk.

Kapcsolódó szócikkek: boldogság
>!
Aguirre

TRIGORIN
(keresgél egy könyvben) 121. oldal, 11. és 12. sor… Megvan… (Olvassa) „Ha valaha kell majd neked az életem, csak gyere érte és vidd.”

Harmadik felvonás

>!
girlhu

SZORIN
Majd én megyek, és kész. Egy pillanat. (Jobbra indul és énekel) „Két gránátos Franciahonba tart…” (Visszatekint) Egyszer, amikor ugyanígy énekelni kezdtem, a helyettes államügyész azt mondta: „Önnek erős hangja van, méltóságos uram…” Aztán eltűnődött és hozzátette: „…de pocsék”. (Nevetve el)

Első felvonás

>!
Frank_Spielmann I

…nem illik valakit megakadályozni abban, hogy megtébolyodjék.

A 6-os számú kórterem

Anton Pavlovics Csehov: A fekete barát Elbeszélések 1892–1903

2 hozzászólás
>!
optikai_csalódás P

Az imént elszunnyadtam, és azt álmodtam, hogy a bal lábam nem az enyém.

Második felvonás