!

Anne Rice amerikai

Anne Rampling

1941. október 4. (New Orleans, USA) –

Tudástár · 17 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv · 5 film

Honlapannerice.com

Képek 4

Könyvei 76

Anne Rice: Interjú a vámpírral
Anne Rice: Lestat, a vámpír
Anne Rice: A Kárhozottak Királynője
Anne Rice: Vittorio, a vámpír
Anne Rice: Boszorkányok órája
Anne Rice: A testtolvaj meséje
Anne Rice: Memnoch, a Sátán
Anne Rice: Pandora, a vámpír
Anne Rice: Armand, a vámpír
Anne Rice: A múmia

Kapcsolódó sorozatok: Vámpírkrónikák · A Mayfair boszorkányok élete · Új vámpírtörténetek · Ramszesz, a kárhozott · Az Úr Krisztus · The Vampire Chronicles angol · The Wolf Gift Chronicles angol · Christ the Lord angol · Lives Of The Mayfair Witches angol · Ramses the Damned angol · Összes sorozat »

Kapcsolódó zóna

!

Anne Rice és teremtményei

42 tag · 21 karc · Utolsó karc: 2020. június 16., 17:38 · Bővebben


Népszerű alkotóértékelések

Sceurpien I>!

Anne Rice

A huszadik század irodalmának egy fontos kapocsa, ő teremtette meg az átmenetet a mai modern természetfeletti regények, és a szépirodalom között, ezzel együtt ő az egyetlen, aki képes volt kliséktől mentes, eredeti vámpírsorozatot létrehozni.

Cneajna>!

Anne Rice

Nehéz szavakkal megformázni azt az érzést, amit az írónő kelt bennem. Még nem olvastam el a teljes 'Vámpírkrónikák' sorozatot, azonban öt könyvét olvastam, így ki tudott alakulni a képem az írói világáról. Az ő vámpírjai testesítik meg a valós, hiteles vámpírlétet a gondolkodásomban. Ilyen téren egy író sem tudta felülmúlni számomra. Képes volt a halandó világba beültetni a halhatatlant, mindezt realisztikus módon téve. Az 'Interjú a vámpírral'-ban nagyon intenzíven éltem át az elkárhozás lélektanát. Az egyetlen könyv az életem során, amit érzelmi szinten mélyen darabokra cincáltam, többször olvastam el minden egyes mondatát, és ízlelgettem, emésztettem magamban az olvasottakat. Elképzeltem, hogy az örök élettel járó örök szenvedés egy lelki párkapcsolat két fele, akik pusztítják, leépítik a birtokosát, aki eljegyezte magát velük. Ez a két fél 'se veled, se nélküled' viszonyukban folyamatosan tépik, falják, és bántalmazzák egymást, mégis a ragaszkodásuk egymáshoz, továbbá a birtoklóhoz szerelmetesen tébolyult. A Louis által átélt gyötrődést, küszködő vérszomjat én ekképpen éltem meg, bár így sem tudtam igazán megfogalmazni, mert van, amit nem lehet szavakba önteni. Ha egy szóval kellene jellemeznem ezt a könyvét, azt mondanám: Életérzés. Mert ez a könyv valóban egyfajta életérzést áraszt. Elsősorban nem a cselekmény viszi előbbre az olvasót, hanem a lelki rezdülések mélyreható, érzékletes, részletgazdagon precíz ábrázolása. Ezzel ellentétes számomra 'A kárhozottak királynője', amelynek a cselekménysora igézett meg. A vámpirizmus évezredekkel ezelőtt zajlódó megszületését szemlélteti ez a történet, bemutatva ezzel a vámpírok Ősanyját. Akasha, és az ikrek, Maharet és Mekare kontaktusa számtalan korra lesz kihatással, a halandó életükben meghozott különböző döntések okán. Hatezer év telik el a vámpíri létforma megszületésétől napjainkig. Az ezt megelőző kötetben, a 'Lestat, a vámpír'-ban nagyon erős alapozás történt, amelyre gyönyörű módon volt képes ráépülni ez a történet. Elbűvölt magának, kevés könyv volt képes minderre.
Aki ismeri valamelyest az írónő életrajzát, az tudja, hogy a lánygyermeke öt évesen meghalt leukémiában. Az 'Interjú'-ban szereplő Claudiát a lányáról mintázta. A legszívszaggatóbb ábrázolása a gyermekének mégis 'A hegedű' című könyvében sikerült a legerőteljesebben. Nagyon lassan olvastam el ezt a könyvet, egyrészt személyes okokból, másrészt léleksikoltóan felzaklatott, ahogyan a haldokló kislányáról írt. Öt kezemen tudom megszámolni, hány könyvet olvastam, amelytől hulltak a könnyeim, ez az egyik.
Anne Rice stílusa egyedi, és megismételhetetlen, mind nyelvezetében, mind hangulatában. Továbbá nemcsak a vámpírokhoz tudott értő tehetséggel nyúlni, 'A Mayfair boszorkányok története' című sorozata is írói hozzáértésről tanúskodik. A boszorkányok órája I-II. című könyvei – bár nem olvastam el végig – megdöbbentően erőteljesre sikeredtek.
Szeretnék pár dologban a magyar vonatkozásokról is írni. Az 'Interjú'-t Walkóné Békés Ágnes fordította, aki gyönyörű magyar nyelvű szépirodalmi szöveggé emelte a művet. A sorozat további köteteinek fordítását Sóvágó Katalin vette át, amit valamelyest sajnálok. Az előző fordító kiváló munkát végzett, ennél a hölgynél azonban némiképp vegyes a vélekedésem, azonban ő is helytállt abban, amiben kellett. A Szukits által kiadott kötetek igényessége páratlan. Csodálatos borítókkal ajándékozott meg minket a kiadó. A Dáin kiadójú könyvek, bár küllemre nem veszik fel a versenyt az előzőekkel, belsőleg csodásan cirkalmas díszítésekkel vannak ellátva.

Súlyos témaválasztásaival halhatatlanná vált a lelkemben. Anne Rice nekem a gótikus fikció Édesanyja.

Tinka_Dark_World P>!

Anne Rice

A vámpír történetei jelentik számomra a világ legjobb véres és misztikus írásait amiket valaha olvashattam! Nagyon szeretem azt ahogy a vámpír legendával bánik és azt, ahogy ábrázolja őket. Neki köszönhetem, hogy megkedveltem a vámpírok világát és elkezdett érdekelni ez a rémisztő, mégis magával ragadó, túlvilági lények misztikuma.

Nagy_Atilla_Tas>!

Anne Rice

Már akkor tudtam, hogy Kiválóság, mikor még csak lassan csorgattam a Vámpírkrónikák kezdő első kettőjét, valahogy hiányérzettel a vérfagyasztó részleteket illetően.Aztán a Kárhozottak Királynőjével meggyőzött arról amit addig csak sejtettem,..És ahogy az ismétléseinek ismétléseiről fény derült azokra amiket egész addig a sötétség leple fedett, máris olvasni akartam mindent amit csak írt, annak ellenére is ha nem tetszett és nem is tetszhetett minden annyira, mint Azok a Könyvei amik Örök Kedvenceim vóttak lettek s marattak…
Eredetiben is.Valahogy így kell egy tetszhalott műfajba régivágású mégis mindig korszerű lelket lehelni.A boszorkányos vérszipolyos sorozat szinte üvölt a filmvászonért mégis meglepő, hogy egyetlen a finomságait is magán hordó érzékeny s vérzéki tagadhatatlanul művészi filmköltemény született ebből a feledhetetlen kétkultszériából.Talán a díszlet túlburjánzó ára hathatott és hat is 3 szorosan riasztónak.Ördög és Pokol de a gondolati mélysége is aminek gyökerei annyira ősiek annyira ismertek mint amennyire máig ismeretlenek maradtunk mink magunk is…
Noha világnézetem az Írónőével sok tekintetben sarkosan ellentétes,ám ez az ellentétes szemléletmód mégiscsak találkozik a Könyvei iránti mérhetetlenül elfogult tiszteletben és szeretetben. Az is csak rokonszenvesebbé teszi, hogy míg mások meglovagolták a vámpírszellentések szeleit hatalmasat kaszálva egy félelmetes szörnyeteg csöpögősen emberközelivé romanticizélt erőszakolásában, addig Ő szinte tiltakozóan kimaradt a konckérésből.Noha joggal és okkal kérhetett volna sivalkodva részt mindebből.Igaz a Lestatra a színpadon magyarul sem érzek különösebb kíváncsiságot bocs Elton; ellentétben egy Nővérétől eredő Borchardt féle Fanthistórikus vérSFarkas-Hármasnak Magyarul!Ami érthetetlen miért is nem gyött még ki még mindég nem…

curlyreka87>!

Anne Rice

Nagyon tehetséges írónak tartom Anne Rice-t, egyáltalán nem túlzó vagy egyáltalán nem túl sok a cicoma! (Bár amikor először találkoztam az írásaival, tátva maradt a szám! xD)
Sokáig nem ismertem, csak egy nagyon híres történetével találkoztam még kislány koromban, az Interjú a vámpírral c. megfilmesített verzióval. Az abban szereplő karakterek igen nagy hatással voltak rám, megmondom őszintén, mind a mai napig, főleg Lestat. Na a lényeg a lényeg, hogy nagyon jók ezek a történetek, sőt néha tényleg elhiszem, hogy valósak!

BarbieB>!

Anne Rice

Az amerikai írónőtől eddig két sorozatot (The Vampire Chronicles, Lives of the Mayfair Witches) kebeleztem be majdnem teljes egészében, ami pontosan 14 elolvasott könyvet jelent. Most következik majd a két egyszerre sorozatot lezáró, vámpír- és boszorkányvilágot elrendező utolsó rész, szóval nagy az izgalom. Rice alapjaiban újította meg a vámpír-irodalmat, szinte teljesen egyedül indította el a modern vérszívók kultuszát, ami végül a dicstelen Alkonyat-sorozathoz vezetett. Nem pusztán új horror-regényekről van szó, Rice egész vámpír-mitológiát teremtett, amit minden kötettel egyre szövevényesebbre hagyott burjánzani. A „burjánzó” kifejezés nem csak a sokasodó történetszálakra, karakterekre, hanem a regények nyelvezetére is illik: tobzódunk a leírásokban, jelzőkben. Az írónő megszállottja szülővárosának, New Orleans-nak, a legtöbb regénye itt is játszódik. Imádja a régi épületeket, pazar szobabelsőket és burjánzó (!) kerteket, ezek leírásánál szívesen el is időzik: minden érzékünkre kiható részletességgel fest le palotákat, parkokat (például soha ennyi növényről nem olvastam még egy regényben – innen a fenti címke). Néha úgy tűnik, mintha kezdene ráunni a vámpírvilágra, ez meg is látszik a kötetek hullámzó minőségén (bár még a leggyengébb is bőven az élvezhető kategórián belül van), és a vallásos írások felé is kacsintgatott, végül mindig visszatért szerelmetes főhőséhez, Lestat-hoz, akit egyszerű mellékszereplőből (Interview with the Vampire) emelt az egész sorozat központi alakjává.


Népszerű idézetek

Papusz>!

– Emberek, akik nem hisznek többé Istenben, vagy a jóságban, még mindig hisznek az ördögben. Nem tudom, miért. Persze tudom. A rossz mindig lehetséges. A jóság örök érvényűen nehéz.

17. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gonoszság · Isten · · ördög
7 hozzászólás
Sceurpien I>!

– Ezek szerint szereti a könyveket – mondta éppen Queen néni. Oda kellett figyelnem.
– Ó, igen! – felelte Lestat. – Néha a könyv az egyetlen, ami életben tart.
– Ilyet mondani ebben a korban! – nevetett a néni.
– Nem gondolja, hogy minden korban lehetünk elkeseredettek? A fiatalság örökké elkeseredett – mondta őszintén Lestat. – A könyvek pedig azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy egy egész világ tárulhat elénk a borítók között, és aki ebbe az új világba kerül, megmenekül.

61. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyv · Lestat de Lioncourt
3 hozzászólás
Papusz>!

Az emlékek élének le kell kopni, hogy enyhüljön a megoldatlan dolgok fájdalma.

Papusz>!

Milyen fellengzős dolog szavakba foglalni a szavakba nem foglalhatót.

1 hozzászólás
Belle_Maundrell >!

Nincs más ellenségünk, csak a félelem.

161. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ellenség · félelem
inka0507>!

"Az ajka piros volt, a szeme nyílt,
haja színarany, arca fehér;
Lidérc ez a nő: csak éjszaka jár;
sápadt lepra, Eleven Halál,
és dermed tőle a vér."

2 hozzászólás
sztimi53>!

Pillanatnyilag az vagyok, amit Amerikában a rock szupersztárjának szoktak nevezni.

1. oldal, Szukits, 2005.

6 hozzászólás
Papusz>!

Mesélhetnék én neked, míg a világ világ, de az nem pótolja az életet.

Sceurpien I>!

Nincs szükségem semmire, mégis elégek a határtalan vágytól.

164. oldal 12. fejezet

Anne Rice: A múmia avagy Ramszesz, a kárhozott

1 hozzászólás
Papusz>!

Pontosan, s ha hiszed, hogy Isten teremtette a sátánt, ebből az következik, hogy a sátáni erő is istentől való, ő is csak Isten gyermeke, s mi is azok vagyunk. A sátánnak igazából nincsenek gyermekei.

4 hozzászólás