!

Andrzej Szczeklik lengyel

1938. július 29. (Krakkó, Lengyelország) – 2012. február 3.

Nemférfi

Könyvei 3

Andrzej Szczeklik: Katharszisz
Andrzej Szczeklik: Halhatatlanság
Andrzej Szczeklik: Koré avagy az orvoslás lelke

Népszerű idézetek

Annamarie P>!

A szervezet akkor betegszik meg, amikor idegen szellemi hatalmak igázzák le az archelényt. A gyógyítás lényege a szervezet megszabadítása ezen hatalmak uralma alól – mégpedig a természet segítségével, amelyet a művészet arkánumai támogatnak.

20. oldal

Andrzej Szczeklik: Katharszisz A természet és a művészet gyógyító erejéről

>!

Becslések szerint kétszázezertől kétmillióig terjed az emberi szervezetben lévő fehérjék száma. Ám megismerésüket nem a mennyiségük, hanem a változékonyságuk nehezíti. Miközben a gének lényegében egész életükben változatlanok, a fehérjék állandóan változnak – attól függően, hogy milyen szövetben, szervben vannak, de függenek az életkorunktól és még attól is, hogy, mondjuk, mit reggeliztünk. A fehérjék, vagyis a proteinek, Próteuszhoz (görögül – az első) – a Tengeri Vénhez hasonlítanak, aki a mitológiai világmindenség egyik legöregebb lénye. A görögök számára ő volt a görög fantáziát olyannyira lenyűgöző, a mitológiában is állandóan visszatérő átváltozások ősképe. Próteuszt, mint napjainkban a proteint, nagyon sok ember kereste. Ugyanis tévedhetetlen jós hírében állt. De borzasztóan nehéz volt megtalálni és megfogni, ugyanis:

Ilyen volt egykor Proteus: ma sárkány,
holnap eső, tűz, felhő vagy szivárvány.

140. oldal

Andrzej Szczeklik: Katharszisz A természet és a művészet gyógyító erejéről

Aragorn>!

Az élet nem más, mint olyan elektron, amely helyet keres magának, ahol lepihenhet.
(Szent-Györgyi Albert)

50. oldal

Andrzej Szczeklik: Halhatatlanság Az orvostudomány prométheuszi álma

Virágszépe>!

Erősen hittek a művészet mágikus erejében, a művészetben – amely, akárcsak a gyógyítás művészete – katharszisz-t hoz, mert „a művészet ráolvasás a létezésre, hogy meg ne szűnjék.”

Andrzej Szczeklik: Katharszisz A természet és a művészet gyógyító erejéről

Gwener>!

„Nem gondolja, hogy a természet anomáliája vagyok?” – kérdezte tőlem Czesław Miłosz, amikor betöltötte a kilencvenkettedik évét. Én meg azt gondoltam, olyan, mint egy hatalmas litván tölgyfa, amely költészetet suttog.

209. oldal - A haldoklásról és a halálról

Maha>!

"Fogadj álmodba.
Hadd maradjak benne.
Hadd keringjek benne,
míg fel nem oldódom
szemhéjad alatt." /R. Krynicki/

>!

Kiderült, hogy a gének száma jóval kevesebb, mint korábban gondolták: körülbelül harmincezer. Ez hogyan hangolható össze a fehérjék e számot messze meghaladó sokféleségével? Nemrégiben még úgy képzelték, hogy a DNS génként meghatározott egyetlen szegmense kizárólag egyetlen fehérjére szóló receptet tartalmaz. Vagyis ezt gondolták: egy gén egy fehérje kódja. Aztán kiderült, hogy nagyon gyakori az az eset, amikor egy gén több fehérjevariáns kódját tartalmazza. Általánosan elterjedt az a mechanizmus, amely ezt eredményezi, és amelyet az exonok alternatív összeállításának neveznek.

147. oldal

Andrzej Szczeklik: Katharszisz A természet és a művészet gyógyító erejéről

>!

Az evolúcióelmélettel szembeni tartózkodásban szerepet játszhat az a nyelvezet, metaforarendszer is, amelyben megfogalmazzák az elméletet. A tudósok kedvelik a metaforákat, érzékeny lelkek, mint a költők, bár sokkal kevesebb metaforát kreálnak. A célba találó metafora, a meghökkentő hasonlat vagy a szándékolt többértelműség legalább annyira szolgálta a tudomány fejlődését, mint az objektív adatokból levont szigorú következtetések. Az evolucionisták nyelve heves tiltakozást vált ki a költőből:

A gének harca, jellegzetességek, mik biztosítják a sikert, hasznot és veszteséget,
Az Istenért, milyen nyelven beszélnek ezek a Fehér köpenyes emberek?

149. oldal

Andrzej Szczeklik: Katharszisz A természet és a művészet gyógyító erejéről