Amy Harmon amerikai
1968. szeptember 17. (New York City) –
Katalógusnév | Harmon, Amy |
---|---|
Nem | nő |
Honlap | authoramyharmon.com |
@authoramyharmon | |
@amy.harmon.author | |
@aharmon_author | |
Életrajz |
Képek 5
Könyvei 48
Kapcsolódó sorozatok: A madár és a kard krónikái · The Bird and the Sword Chronicles angol · The Law of Moses angol · Purgatory angol · Prawo Mojżesza lengyel · Bird & Sword német · Unser Himmel in tausend Farben német · Słowo i miecz lengyel · La ley del corazón spanyol · The Chronicles of Saylok angol · Összes sorozat »
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Vörös pöttyös könyvek Könyvmolyképző
Kiemelt alkotóértékelések
Népszerű idézetek
– Ezt most úgy mondod, mintha a halál lenne a legrosszabb dolog a világon – vonta meg a vállát a másik.
– Miért nem az? […]
– Szerintem nem. Meghalni könnyű. Az élet az, ami nehéz.
236. oldal 23. fejezet. Mindenben meglátni a jót.
Sok mindent nem értek… de nem érteni jobb, mint nem hinni.
348. oldal 35. fejezet Vigyázni Fernre
– A valódi szépséghez, ahhoz, amely nem kopik, és nem fakul, idő kell. A valódi szépséghez nyomás kell. A valódi szépséghez hihetetlen állhatatosság kell. A víz lassú csepegésének köszönhetjük a cseppköveket, a földkéreg lassú mozgása hozza létre a hatalmas hegyeket, a tengerek és óceánok fáradhatatlan hullámverése tördeli apró darabokra a sziklákat és simítja el a durva éleket. És az erőszakból, a tébolyból, a szelek üvöltéséből és a hullámok bömböléséből megszületik valami jobb, valami, ami addig nem létezett. És mi tűrünk. Hisszük, hogy van cél. Hisszük, hogy a világ több, mint amit látunk belőle. Hisszük, hogy tanulhatunk a veszteségeinkből, hiszünk a szeretet erejében, és hiszünk abban, hogy ott rejtőzik a szépség, amely csodálatosabb annál, mint amit a szemünk képes meglátni.
361. oldal, 37. fejezet
– Mindenki főszereplő valakinek […] Nincsenek mellékszereplők.
32. oldal
Akkor is tartozhatunk valakihez, ha az nem akar minket?
106. oldal, 10.fejezet, Beállni katonának
-Lehet, hogy van egy nagyobb cél, egy nagyobb terv, amihez mi csak egészen apró dolgokat tudnunk hozzátenni. Mint például azok az ezerdarabos kirakók. Képtelenség egyetlen darabból megmondani, miként fog kinézni az egész kép. És nincs meg a doboz sem, hogy az alapján próbáljuk meg kirakni. – Fern elhallgatott, és bizonytalanul elmosolyodott. Azon gondolkodott, vajon van-e bármi értelme annak, amiről beszél. Amikor látta, hogy Ambrose nem mond semmit, folytatta: – Lehet, hogy mi mindnyájan a kirakó egy-egy darabkája vagyunk. Egymás mellé kerülünk, és létrejön az, amit életnek hívunk. Senki sem tudja, mi az ő szerepe, és az sem, hogy mi lesz az egészből. Lehet, hogy a csodák, amiket megtapasztalunk, csak a jéghegy csúcsát jelentik. És az is lehet, hogy nem vesszük észre azt a jót, amit az amúgy rettenetes dolgok hoznak magukkal.
198. oldal 19. fejezet. Kirakni egy ezerdarabos kirakóst
Ha minden ember arcát Isten alkotta,
vajon nevetett, amikor az enyém került sorra?
Vajon ő teremti a lábakat, melyek nem tudnak járni,
és a szemeket, melyek nem látnak?
Vajon ő göndöríti be úgy a hajamat,
hogy ne tudjak mit kezdeni vele?
Vajon ő fogja be a süketek fülét,
és teszi őket kiszolgáltatottá?
Vajon színtiszta balszerencse, hogy így nézek ki,
vagy a sors keze van a dologban?
Ha ő teremtett ilyennek, jogom van hibáztatni őt
mindazért, amit utálok magamban?
A hibáimért, melyek minden alkalommal,
amikor belenézek a tükörbe, egyre súlyosabbnak tűnnek?
A csúfságomért, az undorért, a félelmért?
Vajon megvan az oka annak, hogy ilyenre formált minket?
Ha minden ember arcát Isten alkotta,
vajon nevetett, amikor az enyém került sorra?
87. oldal