Amitav Ghosh indiai
1956. július 11. (Kalkutta) –
Tudástár · 2 kapcsolódó alkotó
Katalógusnév | Ghosh, Amitav |
---|---|
Nem | férfi |
Honlap | amitavghosh.com |
Képek 1
Könyvei 13
Kapcsolódó sorozatok: Ibis Trilogy angol · Összes sorozat »
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Penguin Green Ideas Penguin angol
Népszerű idézetek
Néha a dolgok normálisnak látszanak, csak mert mások is csinálják.
295. oldal
– […] Tudod, ez előfordul, ha megöregszel – képtelen vagy megkülönböztetni az álmokat az emlékektől.
37. oldal
– […] Az emberek azt gondolják, a jövő ismerete segíthet felkészülni arra, ami jön – de ez gyakran csak erőtlenné teszi az embert.
53. oldal
Nem szabad alábecsülnöd a történetek erejét. Van bennük valami elemi és felfoghatatlan. Sose hallottad még, hogy bennünket a történetmondás képessége tesz emberré, és választ el az állatoktól? […] És mi van, ha az igazság még furcsább? Mi van, ha épp ellenkezően áll a dolog? Mi van, ha a történetmondás képessége nem kifejezetten emberi vonás, hanem inkább az állati énünk utolsó maradványa? Emlék, ami a nyelv előtti időkből maradt, amikor úgy kommunikáltunk, ahogy más élőlények teszik? Mi más lenne az oka, hogy az állatok csakis a történetekben szólalnak meg?
Milyen értelemben mutatja be a világ a démoni megszállottság tüneteit? Csak nézz magad köré! […]
Mindenki tudja, mit kéne tenni, hogy a világ továbbra is élhető hely legyen, hogy az otthonainkat ne foglalja el a tenger vagy az olyan vadállatok, mint az a pók. Mindenki tudja…és mégis erőtlenek vagyunk, még a köztünk legerősebbek is azok.
A napi ügyeinken a megszokással jutunk túl, mintha olyan erők szorításában lennénk, amelyek felülkerekedtek az akaratunkon; megrázó és rémületes dolgokat látunk történni magunk körül, és elfordítjuk a szemünket; készségesen alávetjük magunkat annak, bármi is az, ami hatalmába kerített minket.
– A tizenhetedik században senki nem mondta volna valamiről, hogy „csak egy történet”, ahogy mi, ma élők mondjuk. Akkoriban az emberek felismerték, a történetek belehelyezhetők olyan dimenziókba, amelyek a mindennapi mögött vannak, akár még az emberi mögött is. Tudták, hogy csakis történeteken keresztül lehet belépni a létezésünk legbelső rejtélyeibe, ahol semmi igazán fontos létezése nem bizonyítható: mint a szerelem, a hűség vagy akár még a megfordulásunkra való képesség is, amikor azt érezzük, egy idegen vagy egy állat bámul ránk. Csakis történeteken keresztül tudnak hozzánk szólni a láthatatlan, a beszélni nem tudó vagy a néma lények; a történetek hagyják a múltat elérni hozzánk.
174. oldal
És amerre csak a szem ellátott, könyvek voltak, felmagasodó könyvespolcokra zsúfolva, asztalokra és szekreterekre felhalmozva, a sarkokban felpúpozva, a falakhoz oszlopokban támasztva.
225. oldal