!

Amélie Nothomb belga

1966. július 9. (Etterbeek, Belgium) –

Teljes névFabienne-Claire Nothomb
Nem

Képek 3

Könyvei 55

Amélie Nothomb: Hódolattal esengve
Amélie Nothomb: Vádirat
Amélie Nothomb: Holt határon
Amélie Nothomb: A gyilkos higiéniája
Amélie Nothomb: Ördögi kozmetika
Amélie Nothomb: Szíved gyötörd
Amélie Nothomb: Stupeur et tremblements
Amélie Nothomb: Hygiène de l'assassin
Amélie Nothomb: Ni d'Ève, ni d'Adam
Amélie Nothomb: Robert des noms propres

Népszerű alkotóértékelések

olvasóbarát P>!

Amélie Nothomb

Könnyed „franciás” (belga!) stílus, komoly témák.

2 hozzászólás
Morpheus >!

Amélie Nothomb

Különleges hangulatúak az írásai, sajnos nagyon kevesen ismerik, és még kevesebben szeretik. Nem felelnek meg a tömegízlésnek, bár könnyen olvashatók. Némelyik írása kifejezetten humoros, önironikus.
A főhősei furcsák, vagy furcsává válnak (előbukkan belőlük valódi személyiségük), sokszor kövérek, nem hétköznapi módon viszonyulnak a szerelemhez és/vagy a szexualitáshoz.


Népszerű idézetek

Kkatja P>!

     – Tönkretette az életemet. Ez nem elég magának?
     – Érdekes, az embereknél ez valami létszükséglet, hogy másokat vádoljanak az életük elrontásával. Pedig, milyen jól meg tudják oldani maguk is, minden segítség nélkül.

131. oldal

Sárhelyi_Erika I>!

– Mit olvas?
– Mindent. Regényeket, verseket, színdarabokat, meséket. Van, amit újraolvasok: néhány könyv jobb, ha sokadszor olvassuk. A pármai kolostor-t hatvannégyszer olvastam. Mindegyik olvasat izgalmasabb volt, mint az előző.
– Hogy lehet hatvannégyszer elolvasni egy regényt?
– Ha szerelmes lenne, beérné egyetlen szerelmes éjszakával?

65. oldal

Kapcsolódó szócikkek: olvasás
Kkatja P>!

A legtöbb ember egyáltalán nem olvas. Van erre egy kiváló idézet (már nem tudom, kitől): „Az emberek nem olvasnak, de ha olvasnak, nem értik, ha pedig értik, elfelejtik.”

56. oldal

Kapcsolódó szócikkek: olvasás
Kkatja P>!

…Nagyon sokan vannak, akik odáig jutnak a szofisztikában, hogy úgy olvasnak, hogy nem olvasnak. Olyanok, mint a békaemberek: átússzák a könyveket, és minden lepereg róluk.
(…)
Ne higgye, hogy a levegőbe beszélek. Hányszor, de hányszor megkérdeztem értelmes embereket: „Megváltoztatta az a könyv, amit olvasott?” Ők meg csak néztek rám elkerekedett szemmel, szavak nélkül is azt válaszolva: „Már miért változtatott volna meg?”

54. oldal

Kkatja P>!

     – Csodálkozom, Tach úr. Úgy beszél, mint aki védelmezi az olyan könyveket, amelyeknek üzenetük van, márpedig ez nem önre vall.
     – Most nagyon okosnak képzeli magát, he? Azt képzeli, hogy az „üzenetes” könyvek változtatják meg az embereket? Ugyan! azoknak van a legkisebb hatásuk. Nem azok hatnak az emberre és változtatják át, hanem a többi könyv, azok a könyvek, amelyeken a vágy üt át, a gyönyör, a lángelme és főleg a szépség. Vegyünk egy igazi nagy könyvet, amely a szépségével tündököl: Utazás az éjszaka mélyére. Aki olvasta, annak óhatatlanul más emberré kellene válnia. Nos, az olvasók többsége mégis szerét ejti, hogy megmaradjon az, aki volt. Elolvassák, aztán azt mondják: „Ó, igen, Céline nagyszerű író”, és máris túllépnek rajta. Céline persze szélsőséges példa, de mást is említhettem volna. Még egy olyan szerény képességű író könyve is megváltoztathatja az embert, amilyen Léo Malet, igen, ha az az ember Malet-t olvasott, már nem ugyanavval a szemmel nézi az esőkabátos lányokat, mint annak előtte. Ez a fontos. Megváltoztatni a tekintetet: ez a mi nagy művünk.

55. oldal

4 hozzászólás
IrodalMacska P>!

Ahogy Flaubert mondta: Ritkán mutatkozik meg annyira a butaság, mint a veszekedésben, ahol onnan ismerszik meg az ostoba, hogy mániákusan ragaszkodik hozzá, hogy az övé legyen az utolsó szó.

181-182. oldal

Oriente>!

Nos, a japán kultúra sok furcsasága közt az is ott van, hogy a nők, bár nem szabad álmodozniuk, olyan keresztnevet kapnak, amelyek álmodozásra késztetnek; például Fubuki, Hóvihar. A szülők a legábrándosabb költőiségre ragadtatják magukat, amikor nevet keresnek leányuknak. A fiúnevek viszont gyakorta mulatságosan förtelmes nyelvi csinálmányok. Ennek megfelelően, mivel nagyon is rendjén való főnévi igenevet választani keresztnévnek, Szaitó úr azt a nevet adta a fiának, hogy Cutomeru, vagyis „dolgozni”.

57. oldal

IrodalMacska P>!

Ez az tehát, minden élet értelme: azért vagyunk itt, azért viselünk el annyi megpróbáltatást, azért lélegzünk tovább, azért fogadunk el annyi mindent, hogy megismerjük a szeretetet.

34. oldal

IrodalMacska P>!

A gyűlölet közel áll a szeretethez, míg a megvetés teljesen idegen tőle.

181. oldal

Miestas>!

Azon a gondolaton kaptam magam, hogy csodálatos lehet baromnak lenni.
Micsoda siker: engedélyezni magunknak a tapintatlanságot és másokra hagyni a lelkifurdalást, mintha csak ők viselkednének illetlenül.

57. oldal