Allen Newman magyar

– A túlsó sarokban, a nagy kőkorsó mögött találsz egy kardot…
– Varázserejű?
– Nem. Ellenben nagyon-nagyon ősi. Még sokkal azelőtt kovácsolták, hogy én megszülettem volna.
– És ez mit jelent?
– Csak annyit, hogy valószínűleg az első csapáskor szilánkokra törik.

112. oldal

Az igazi barátság nem múlik el, csak néha megfeledkeznek róla.

128. oldal

Al Fayum bég hajója, a Khumyat Biztos Kézzel Kilőtt Nyila lágyan szelte a tatig felcsapó hullámokat. Némileg lemaradva követte a másik két hajó, a Minden Vihart Büszkén Kiálló Jal-el-Kebi és a Kissé Lassú Ám Soha El Nem Süllyedő Ey'Kaleb.

135. oldal

– Ott van a híd! – jegyezte meg szükségtelenül Miczkiewitz, s ezzel kiprovokálta, hogy Ashley felmorduljon.
– Nem vagyok vak…
– Csak azért mondtam, mert szarul érzem magam a szűk helyeken. Alig várom, hogy leparkoljunk végre, és kinyújtóztathassam a tagjaimat. Tényleg, mit is mondanak arra az emberre, aki nem bírja a bezártságot?
– Hullajelölt – vigyorgott Ashley. – Én így hívom az ilyen embert. Aki nem bírja a bezártságot, a föld alatti alagutakat, az nem sokáig marad életben a felszínen.
– Nem, nem! Van erre valami idegen szó.
Vermont kinyitotta a szemét és ásított egyet.
– Klausztrofóbia?
– Az, az. Na, nekem olyanom van.
– Meg agybajod, az is van.
Ebben maradtak.

30 - 31. oldal

Az állatok mindig jó társak: nem akarják a halálodat, nem akarnak kiforgatni a pénzedből, nem követelőznek, nem ébresztenek kételyeket és megválaszolhatatlan kérdéseket az emberben. És főként: nem kell hallgatni folyamatosan a zsörtölődésüket.

161. oldal, 8. Az Elátkozott Oázis

– Tényleg, szoktak fürödni a te elfjeid?
– Nem hinném. Azt tartják róluk, hogy művelt népek.

152. oldal

Mondott valamit elf nyelven, ami végre úgy hangzott a lány fülének, ahogy a legendás elfeket elképzelte: hűvös erdők, kristálytiszta patakok, íjat feszítő karcsú harcosok képét idézte fel ez a pár dallamos szó.
– Azt mondja, siessünk haza, hogy lemoshassa végre ezeket az átkozott rúnákat, mert viszket, mint a bolhás kutya.

166. oldal

A harctéren a bátorság gyakran egy hajszálon múlik, a pánik gyorsabban terjed, mint a ragály, s ha lehet, még azelőtt közbe kell lépni, mielőtt a félelem átrágja magát a harci vágy és a győzelembe vetett hit páncélján.

111. oldal

– Callithor megcsömörlött a külvilágtól. Azt mondta, nem szabad beavatkoznunk a mágianélküliek életébe, mert nehéz istennek lenni.

191. oldal

Vérben születünk és vérben múlunk el.