Alice Munro kanadai

– Sose feledd, hogy amikor egy férfi kilép a szobából, mindent otthagy, ami odabent marad – mondta egyszer a barátnője, Marie Mendelson. – Mikor egy nő lép ki a szobából, mindent magával cipel, ami odabent történt.

287. oldal

A szerelem nem az alulepiláltaké.

És akkor arra gondoltam, hogy ha az ember elég sokáig él, az már önmagában megold bizonyos nehézségeket.

151. oldal, Büszkeség

Az ember egy lépést sem tehet ebben az életben anélkül, hogy valamilyen kísértéssel ne találkozna…

199. oldal

A gyűlölet bűn, mondta anyám. Ne feledd. Egyetlen csepp gyűlölet a lelkedben úgy szétterül és elszürkít mindent, mint egyetlen csepp fekete tinta a fehér tejben.

11. oldal

A feleségemnek az a legnagyobb élvezet, ha egymagában üldögélhet…

394. oldal

Kékeszöld szemében semmi kifejezés nem ült, csak a szín, de az olyan szép volt, hogy az ember legszívesebben ruhát varratott volna belőle.

181. oldal

Melyik a legjobb kor az ember életében?
A gyerekkor, válaszolta valaki, mikor semmi dolgod, csak bolondozol, nyáron lemész a folyóhoz, télen jéghokizol az úton, és nem gondolsz semmi mással, csak élvezed az életet.
Vagy mikor fiatal vagy, oda mész, ahova akarsz, nincs semmi felelősséged.
Vagy miután megnősülsz, már persze ha szereted a feleséged, és valamivel később is, mikor még csak apró gyerekek futkároznak körülötted, mikor még nem ütköznek ki rajtuk a rossz tulajdonságok.
Apám is felszólalt.
– Most. Azt hiszem, most a legjobb – mondta.
No de miért, kérdezték.
Azért, felelte apám, mert még nem vagyok olyan öreg, hogy mindenféle nyavalyám legyen, de elég öreg vagyok ahhoz, hogy belássam: sok mindent, amit szerettem volna, nem kapok meg az élettől.

– Mit ér, ha az ember Platónt olvas, de közben nem pucolja ki a vécéjét? – kérdezte anyám, visszazökkenve Jubilee értékrendjébe.

93. oldal

[…] azok, akik hisznek a csodákban, nem csapnak nagy hűhót, amikor a valóságban is találkoznak egy csodával.

320. oldal