!

Alfred Bester amerikai

1913. december 18. (New York) – 1987. szeptember 30. (Doylestown, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok)

Tudástár · 27 kapcsolódó alkotó · 3 kapcsolódó könyv

Nemférfi

Könyvei 9

Alfred Bester: Tigris! Tigris!
Alfred Bester: Az Arcnélküli Ember
Alfred Bester: The Stars My Destination
Alfred Bester: The Demolished Man
Alfred Bester: Tiger! Tiger!
Alfred Bester: Starburst
Alfred Bester: The Computer Connection
Alfred Bester – Roger Zelazny: Psychoshop
Alfred Bester: The Dark Side of the Earth

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A sci-fi mesterei Móra · MesterMűvek Delta Vision · MesterMűvek: Science fiction Delta Vision · Science Fiction Masterworks angol

Antológiák 21

Isaac Asimov (szerk.): Szívélyes Fahrenheit
Isaac Asimov – Martin H. Greenberg (szerk.): Gyilkos idő
Rónaszegi Miklós (szerk.): A nyikorgó idegen
Kuczka Péter (szerk.): MetaGalaktika 3.
Ifj. Veress István (szerk.): A seholsincs bolygó
Burger István (szerk.): Galaktika 291.
Sziládi János (szerk.): Galaktika 67.
Burger István (szerk.): Galaktika 246.
Sziládi János (szerk.): Galaktika 66.
Sziládi János (szerk.): Galaktika 65.

Róla szóló könyvek 1

Jad Smith: Alfred Bester

Népszerű idézetek

blianhun>!

Ha mindened megvan ötvenévesen, amit tizenöt évesen akartál, akkor boldog vagy.

Kapcsolódó szócikkek: boldogság
Rebane P>!

Az egyirányú telepátia kellemetlen dolog.

25. oldal

Hush_Campo>!

Milliókat hülyeségre, de egyetlen centet sem entrópiára! Ez a jelmondatom.

Kapcsolódó szócikkek: entrópia · Gully Foyle
TiaManta>!

– Önök valamennyien fura szerzetek, uram. De mindig is azok voltak. Fura dolog maga az élet is. Ettől reményteljes, és dicső.

mezei P>!

A gyarmatosítás két évszázada után a Marson még mindig olyan elkeseredett küzdelem folyt a levegőért, hogy továbbra is hatályban kellett tartani a V-L (Vegetatív-Lynch) törvényt. Halálos vétségnek számított veszélyeztetni vagy elpusztítani egy növényt, amely létfontosságú szerepet játszott a Mars szén-dioxid légkörének oxigéndús atmoszférává való alakításában. Még a fűszálak is szentek voltak. Nem volt szükség „FŰRE LÉPNI TILOS!” táblákra. Azt, aki egy ösvényről letérne a gyepre, azonnal lelőnék. Ha valamelyik nő letépne egy virágot, könyörtelenül megölnék. A váratlan haláltól való rettegés két évszázada olyan tiszteletet fejlesztett ki a növények iránt, amely már-már vallássá növekedett.

Hush_Campo>!

A legátkozottabb dolog, ami egy emberrel megeshet. Összeszedtem egy különös betegséget, amit lelkiismeretnek hívnak.

mezei P>!

– A menekülés a tehetetleneknek való. A neurotikusoknak.
A neurotikusok. A művelt zöldfülűek kedvenc szava. Maga is ilyen művelt, ugye? Ilyen higgadt. Ilyen kiegyensúlyozott. Maga szökevény volt egész életében.
– Én? Soha. Egész életemben vadászok.
Menekül. Nem hallott még a támadva menekülésről? Úgy menekül a valóság elől, hogy támadja… tagadja… elpusztítja. Ezt tette mindig is.
– Támadva menekülés? – ismételte Foyle meghökkenten. – Azt mondja, menekülök valami elől?
Nyilván.
– Mi elől?
A valóság elől. Nem fogadja el az életet úgy, ahogy van. Visszautasítja, támadja, a saját elképzelését akarja rákényszeríteni. Megtámad és elpusztít mindent, ami az őrült elképzelése útjába áll.

Hush_Campo>!

Ez volt az aranykor, a nagy kaland, a buja élet és a nehéz agónia kora… de senki sem gondolta így. A jólét és a lopás, a fosztogatás és az erőszak, a kultúra és a bűn jövője volt ez… de ezt senki sem ismerte el. A szertelenség kora volt, a különcök elbűvölő évszázada… de senki sem szerette.

Joshua182>!

Senki sem szeretné tudni, hogy egy másik személy mit gondol róla valójában. Azt hisszük, szeretnénk, de nem.

46. oldal DV 2012

legrin P>!

– Miért akarják őt?
– Ha egy nővel szeretkezik, előtte vagy utána vetkőzik le?
– Ez átkozottul pimasz kérdés volt.
– Akárcsak az ön kérdése.

49. oldal (Móra, 1990)