!

Alexis de Tocqueville francia

1805. július 29. (Párizs) – 1859. április 16. (Cannes, Franciaország)

Teljes névAlexis-Charles-Henri Clérel de Tocqueville
NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Alexis_de_Tocqueville http://en.wikipedia.org/wiki/Alexis_de_Tocqueville
Életrajz

Könyvei 5

Alexis de Tocqueville: Az amerikai demokrácia
Alexis de Tocqueville: A régi rend és a forradalom
Alexis de Tocqueville: Emlékképek 1848-ról
Alexis de Tocqueville: A demokrácia Amerikában
Alexis de Tocqueville: Democracy in America

Népszerű idézetek

>!
orvosi_székfű

Sajtó dolgában tehát nincs reális középút szolgaság és szabadság között. Ahhoz, hogy élvezzük a felbecsülhetetlen javakat, melyeket a sajtószabadság biztosít számunkra, tudnunk kell alávetni magunkat az elkerülhetetlenül vele járó hátrányoknak.

265. oldal

2 hozzászólás
>!
orvosi_székfű

Hogyan viselje el a tömeg a szabadságot a nagy dolgokban, ha a kicsikben nem tanulta meg szolgálatába állítani?

146. oldal

>!
orvosi_székfű

Ha egy nemzet nem kíván többet a kormányzatától, mint hogy fenntartsa a rendet, a szíve mélyén már rabszolga: tulajdon jólétének rabja, s csak a személy hiányzik, aki láncra veri.

761. oldal

>!
orvosi_székfű

Két nagy veszély fenyegeti a demokráciák létét:
A törvényhozói hatalom teljes behódolása a választói testület kívánalmainak.
Minden egyéb kormányzói hatalom összpontosítása a törvényhozói hatalomban.

227. oldal

1 hozzászólás
>!
orvosi_székfű

Demokráciában nem az a lényeg, amit a közigazgatás végrehajt, hanem amit nélküle és kívüle hajtanak végre. A demokrácia nem a legügyesebb kormányt adja polgárainak, de megteszi azt is, amit gyakran a legügyesebb kormány se képes megtenni; az egész társadalomban egyfajta nyugtalan aktivitást áraszt szét, túltengő erőt, olyan energiát, amely nélküle nem létezhet, s amely ha csak egy kicsit is kedvezőek a körülmények, csodákat szülhet. Ezek az igazi előnyei.

352. oldal

Kapcsolódó szócikkek: demokrácia
>!
cassiesdream

Bizony, jutott eszembe, különös kor ez a miénk, az ember sohase tudhatja, hogy a között az idő között, amikor az ebédjét megrendeli, meg a között, amikor nyakába köti szalvétáját, nem tör-e ki a forradalom.

50. oldal

>!
orvosi_székfű

A rabszolgaság […] meghonosítja a társadalomban a tétlenséget, s vele együtt a tudatlanságot és a gőgöt, a szegénységet és a fényűzést. Elernyeszti az értelem erőit, és elaltatja az emberi aktivitást.

57. oldal

Kapcsolódó szócikkek: rabszolgaság
>!
orvosi_székfű

Mi okból engedelmeskedik tehát az egyén a társadalomnak, és melyek engedelmességének természetes határai?
Nem azért engedelmeskedik a társadalomnak, mintha alábbvaló lenne az őt irányítóknál, vagy másoknál kevésbé képes önmaga kormányzására; azért engedelmeskedik a társadalomnak, mert a hozzá hasonlókkal való együttműködés hasznosnak tűnik számára, és tudja, hogy az együttműködés nem lehet meg szabályozó hatalom nélkül. […] az egyén az egyedüli és legjobb bírája annak, ami saját érdekeire vonatkozik, és a társadalomnak csak akkor áll jogában az egyén tetteit irányítani, ha az illető azokkal a társadalmat sérti, vagy ha a társadalomnak szüksége van az együttműködésére.

102. oldal

>!
Naphta

…a kereszténység nem vallási doktrínaként, hanem politikai intézményként szította fel a féktelen gyűlöletet; nem azért, mert a papok állítólag túlvilági ügyekben intézkedtek, hanem azért, mert ennek a világnak a tulajdonosai, földesurai, tizedszedői, és jószágkormányzói voltak; nem azért, mintha az egyháznak nem lett volna helye az újonnan kialakított társadalomban, hanem azért, mert a legkiváltságosabb és legerősebb pozíciókat foglalta el abban a régi társadalomban, amelyet ekkoriban zúztak porrá.

48. oldal

>!
bat79

Nem a hatalom gyakorlása vagy az engedelmesség megszokása alacsonyít le, hanem az olyan hatalom gyakorlása, amelyet törvénytelennek tart az ember, és az olyan hatalomnak való engedelmeskedés, amelyet bitorlottnak és elnyomónak tekint.

(Gondolat, 1983. 21. old.)