!

Alexandra David-Néel belga francia

Alexandra David-Neal

1868. október 24. (Saint-Mandé, Francia Birodalom) – 1969. szeptember 8. (Digne-les-Bains, Franciaország)

Tudástár · 8 kapcsolódó alkotó

Teljes névLouise Eugénie Alexandrine Marie David
KatalógusnévDavid-Néel, Alexandra
Nem

Képek 4

Könyvei 12

Alexandra David-Néel: Mágusok között Tibetben
Alexandra David-Néel: Fekete mágia, szerelmi mágia
Alexandra David-Néel – Jongden Láma: A semmi hatalma
Alexandra David-Néel – Jongden Láma: Az öt bölcsesség lámája
Alexandra David-Néel: Utam Lhaszába
Carl Gustav Jung – W. Y. Evans-Wentz – John Woodroffe – Alexandra David-Neal – Luise Göpfert-March – Naropa: Bevezetés a buddhista halálfilozófiába
Alexandra David-Néel: The Secret Oral Teachings in Tibetan Buddhist Sects
Alexandra David-Néel – Yongden: Titkos szóbeli tanítások
Alexandra David-Néel: L'Inde où j'ai vécu
Alexandra David-Néel: Magic and mystery in Tibet

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Bevezetés a buddhista... Farkas Lőrinc Imre


Népszerű idézetek

Papusz>!

Amikor a jeges szél befagyasztja a tavat, és a nyájakat tápláló füvet kiszárítja, akkor mind az ember, mind az állat megérzi hatását. Amikor az igazságtalanság, jogtalanság és a gyűlölet gonosz szele fúj, épp ilyen kevéssé menekülhet bárki is a hatása alól.

370-371. oldal

Papusz>!

Akinek a szívét a lények iránti igaz szeretet tölti el, az minden kincset megszerezhet.

134. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
EBrody I>!

A tibetiek egyszerű emberek. A rablás számukra csupán kalandos sport. Ameddig nem ölnek meg valakit, nem tartják bűnnek, és nem is érzik szégyenletesnek. Sőt, a kiraboltnak van oka szégyenkezésre, hogy sem erővel, sem csellel nem tudott jobban védekezni.

140. oldal

Morpheus>!

Vannak asszonyok, akik épp olyan szívesen veszik a több férjet, mint egyes férfiak a több feleséget. Ezek jelentéktelen dolgok. Mindenkinek szabadságában áll az életét kívánsága szerint berendeznie, ha ezzel senkinek sem okoz szenvedést.

301. oldal

Lunemorte P>!

Legritkább esetben fordul elő a földbe való temetés, leginkább csak akkor, ha a halál oka ragályos, veszedelmes betegség volt, például himlő. Minden más esetben rendszerint a tibeti tiltakozik a földbe való temetés ellen, már csak azért is, mert igen általános az a hit, hogy a halott szelleme megkísérli a viszonylag ép testbe való újbóli visszalépést. Ez esetben a hiedelem szerint vámpír keletkezik, míg az elégetés vagy más módszer alkalmazása esetében a test részei gyorsan szétoszlanak a különböző elemekben.

22-23. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál · temetés · Tibet · tibeti buddhizmus · vámpír
Papusz>!

Aki ismeri a tanításokat, nagyon jól tudja, hogy a mennyország és a pokol sehol másutt nincs, mint a mi lelkünkben, és az ember megszabadulhat tőlük, ha a lelkéből kiirtja őket.

240. oldal

1 hozzászólás
EBrody I>!

A tibetiek természettől fogva barátságosak és mindig készek megmutatni az idegennek az utat. Amellett hálás dolog is ez, mert az ember a földön és égen, jutalmat várhat érte. Ellenben igen veszélyes az idegent félrevezetni: ha valaki ezt a nemtelenséget elkövetné, halála után, miután „tudata” a testtől elszakadt, kínosan fog a „Bardo”-ban bolyongani éa hiába keresi az újjászületés útját.

97. oldal

csillagka>!

1. A Bar-do thos-sgrol

A halál, a halál utáni lét és az újraszületés tudományát tárgyaló művek közül a „Tibeti Halottaskönyv” (tib. Bar-do thos-sgrol), a halál utáni átmeneti állapotból hallás útján való megszabadulás, magasan kiemelkedő tanulmány, és egyedülálló a világ szakrális irodalmában. Mint olyan mű, mely a Maháyána-buddhizmus legfontosabb tanításait adja sűrített formában, vallási és filozófiai szempontból is rendkívüli jelentőségű. Mint lényegében az okkult yoga-filozófián alapuló tanulmány, melyet a híres buddhista egyetemen, az ősi India Oxfordjában tanítottak, talán a legjelentősebb a munkák között, amelyekkel a Kelet megajándékozta a Nyugatot.
Mint misztikus kézikönyv, mely az illúziók világában – amelynek határait a halál és a születés alkotják – vezeti az olvasót, oly nagy hasonlóságot mutat fel az Egyiptomi Halottaskönyvvel, hogy ősi kulturális összefüggésekre következtethetünk; bár bizonyossággal csak annyit állíthatunk, hogy tanainak magva, melyet a nyugati olvasóval megismertetünk, szentek és látnokok hosszú sorának öröke, akik Tibetben Isten által óvott, hó borította hegyek között éltek.

(első mondat)

Kimmuriel>!

Szájhagyomány révén száz és száz ősrégi és jelenkori történet terjedt el Tibetben, vagy a nevezetes lámák életrajzában lejegyezve.
E történetek varázsa, az „arany legenda” azonban rendszerint szertefoszlik, ha fordításban olvassuk olyan országban, amelynek szokásai, körülményei és gondolkodása annyira különbözik Tibetétől.