!

Alexandra David-Néel belga francia

1868. október 24. (Saint-Mandé, Francia Birodalom) – 1969. szeptember 8. (Digne-les-Bains, Franciaország)

Teljes névLouise Eugénie Alexandrine Marie David
Nem
Wikipédiahttp://en.wikipedia.org/wiki/Alexandra_David-Néel

Könyvei 10

Alexandra David-Néel: Mágusok között Tibetben
Alexandra David-Néel: Fekete mágia, szerelmi mágia
Alexandra David-Néel – Jongden Láma: A semmi hatalma
Alexandra David-Néel – Jongden Láma: Az öt bölcsesség lámája
Alexandra David-Néel: Utam Lhaszába
Alexandra David-Néel: The Secret Oral Teachings in Tibetan Buddhist Sects
Alexandra David-Néel – Yongden: Titkos szóbeli tanítások
Alexandra David-Néel: L'Inde où j'ai vécu
Alexandra David-Néel: Magic and mystery in Tibet
Alexandra David-Néel: Misztikusokkal és mágusokkal Tibetben

Népszerű idézetek

>!
Papusz SP

Akinek a szívét a lények iránti igaz szeretet tölti el, az minden kincset megszerezhet.

134. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
>!
Papusz SP

Amikor a jeges szél befagyasztja a tavat, és a nyájakat tápláló füvet kiszárítja, akkor mind az ember, mind az állat megérzi hatását. Amikor az igazságtalanság, jogtalanság és a gyűlölet gonosz szele fúj, épp ilyen kevéssé menekülhet bárki is a hatása alól.

370-371. oldal

>!
EBrody I

A tibetiek egyszerű emberek. A rablás számukra csupán kalandos sport. Ameddig nem ölnek meg valakit, nem tartják bűnnek, és nem is érzik szégyenletesnek. Sőt, a kiraboltnak van oka szégyenkezésre, hogy sem erővel, sem csellel nem tudott jobban védekezni.

140. oldal

>!
Morpheus

Vannak asszonyok, akik épp olyan szívesen veszik a több férjet, mint egyes férfiak a több feleséget. Ezek jelentéktelen dolgok. Mindenkinek szabadságában áll az életét kívánsága szerint berendeznie, ha ezzel senkinek sem okoz szenvedést.

301. oldal

>!
Papusz SP

Aki ismeri a tanításokat, nagyon jól tudja, hogy a mennyország és a pokol sehol másutt nincs, mint a mi lelkünkben, és az ember megszabadulhat tőlük, ha a lelkéből kiirtja őket.

240. oldal

1 hozzászólás
>!
EBrody I

…ez Tibetben szokás. Az útközben megbetegedett embereket otthagyják és ha ezek nem tudnak elvánszorogni valamelyik dokpa-tanyáig, élelmük fogytával éhen kell halniok, nem is szólva a sűrűn kószáló farkasokról és medvékről!

55. oldal

>!
Kimmuriel

Szájhagyomány révén száz és száz ősrégi és jelenkori történet terjedt el Tibetben, vagy a nevezetes lámák életrajzában lejegyezve.
E történetek varázsa, az „arany legenda” azonban rendszerint szertefoszlik, ha fordításban olvassuk olyan országban, amelynek szokásai, körülményei és gondolkodása annyira különbözik Tibetétől.

>!
puma

Gyakorlatok a félelem nélküliség elérésére.
Démoni lények kihívása

Alig van ország, amely kísértetekben és démonokban versenyezhetne a tibeti folklór gazdagságával, változatosságával és színességével. Ha a népi hiedelmekre bíznánk magunkat, azt gondolhatnánk, a Hó Országának népessége lényegesen kisebb, mint gonosz szellemeinek száma.

Hivatásos lámaista mágusok vállalkoznak arra, hogy megtérítik vagy leigázzák a veszélyes szomszédokat…
Ha a láma a „Rövid Ösvény” igazi hívője, első dolga alkalmat adni a tanítványnak, hogy megszabadítsa önmagát a különböző démonoktól való félelemtől. Az igazról és tévesről tartott hosszadalmas magyarázatok és demonstrációk nem tartoznak a tibeti misztikus oktatók módszereihez, ők egyszerűen olyan körülmények közé helyezik a tanítványt, hogy ő maga tapasztaljon különböző történéseket és érzeteket, amelyek majd gondolkodásra serkentik, és végül megszerzi a tudást. Az ilyen tapasztalatok eredményessége a tanítvány intelligenciájától függ.
Ismerősömet – egy fiatal férfit – mestere, az amadói láma egy magányos szakadékhoz küldte, ahol a közhit szerint gonosz nem emberi lények kísértettek. Ott éjszaka egy fához vagy egy sziklához kellett kötöznie magát és szólítania kellett a vad TOVO-kat. (Ezek a lények a tibeti festők ábrázolásában felfalják az ember agyát.)
A parancs szerint – bármennyire rettegett is – nem volt szabad engednie a kísértésnek, hogy oldja el magát és meneküljön. Ott kellett maradnia napkeltéig.
Ez a gyakorlat szinte klasszikusnak számít.

154-156. oldal Kísértetek és démonok

>!
Rosaliacska

Művelt vagy tudatlan, mind úgy vélekedik: aki tudja a módját, annak minden lehetséges, ezért a természetfölötti jelenségek a csodálaton túl nem keltenek bennük különleges érzelmeket a csodatevő iránt.

260. oldal