!

Alekszandr Szolzsenyicin orosz

Alexander Solzhenitsyn, Alexander Solschenyzin, Александр И. Солженицын, Aleksandr Solzjenitsyn, Alexandre Soljenitsyne

1918. december 11. (Kiszlovodszk, Szovjetunió) – 2008. augusztus 3. (Moszkva)

Tudástár · 2 kapcsolódó alkotó

Teljes névАлександр Исаевич Солженицын (Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin)
Nemférfi

Képek 1

Könyvei 25

Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja
Alekszandr Szolzsenyicin: Rákosztály
Alekszandr Szolzsenyicin: A Gulag szigetcsoport
Alekszandr Szolzsenyicin: A Gulag szigetvilág
Alekszandr Szolzsenyicin: A pokol tornáca
Alekszandr Szolzsenyicin: Húsvéti körmenet
Alekszandr Szolzsenyicin: Hogyan mentsük meg Oroszországot?
Alekszandr Szolzsenyicin: A vörös kerék I-II.
Alekszandr Szolzsenyicin: Orosznak lenni – vagy nem lenni
Alekszandr Szolzsenyicin: Lenin Zürichben

Kapcsolódó sorozatok: The Red Wheel angol · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Populart Füzetek Interpopulart · Európa Modern Könyvtár Európa · Populart füzetek – világirodalom Interpopulart · Helikon Zsebkönyvek Helikon · Európa Diákkönyvtár Európa · Vintage Classics Vintage

Antológiák 3

M. Nagy Miklós (szerk.): Huszadik századi orosz novellák
Kindelmann Győző (szerk.): Út a hajnalba
Nikodémusz Elli (szerk.): A talizmán

Róla szóló könyvek 2

Lukács György: Szolzsenyicin-tanulmányok
Lukács György: Világirodalom I-II.

Népszerű idézetek

Rawalpindi>!

A jóllakott ember nem érti meg az éhezőt.

110. oldal, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1989

Lunemorte P>!

A fogoly gondolata – az se szabad.

37. oldal, Ivan Gyenyiszovics egy napja

Carmilla >!

Ki a szabadba!

279. oldal, Majdnem a fény sebességével (Árkádia, 1990)

15 hozzászólás
Enola87 P>!

[…] nem az anyagi jólét teszi boldoggá az embereket, hanem a szívek viszonya, és hogy milyen szemmel nézzük az életet. Ez is, az is mindig hatalmunkban áll, tehát az ember mindig boldog lehet, ha boldog akar lenni, és ebben senki sem akadályozhatja meg.

287. oldal

fülcimpa>!

Aljoska hallja, hogy Suhov hangosan „hála isten”-t mond, és odafordul hozzá:
– Látja, Ivan Gyenyiszics, a maga lelke is vágyik arra, hogy Istenhez fohászkodjék. Miért nem engedi hát szabadjára ezt a vágyát?
Suhov Aljosára sandít. Melegen csillog Aljoska szeme, mint két gyertya fénye. Suhov felsóhajt.
– Azért nem, Aljoska, mert az imák, akárcsak a kérvények, vagy nem jutnak el, ahová kell, vagy ha el is jutnak: „Kérését elutasították.”

Rawalpindi>!

– Ahol boldogság van, ott irigység terem. Ha boldog akarsz lenni, nem úszhatod meg irigyek nélkül.

488. oldal, Második rész, 33/ Boldog vég, Árkádia, Budapest, 1990

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · irigység
Sapadtribizli P>!

Csak az embereknek fordított elképzelésük van arról, mi a jó és mi a rossz. Egy négyemeletes ketrecben lakni, ahol járkálnak, dobognak az ember feje fölött, és minden irányból bömböltetik a rádiót, az jó. Azt viszont rettenetes szerencsétlenségnek tartják, ha szorgalmas földművesként él valaki egy vályogfalú házikóban, a sztyeppe szélén.

3. fejezet, Méhecske

Kapcsolódó szócikkek: · rossz
1 hozzászólás
eme P>!

– Amikor régen – még szabadlábon voltam – azt olvastam a könyvekben, hogy a bölcsek az élet értelméről gondolkoztak, meg azon: mi a boldogság, nem nagyon értettem ezeket a részeket. Megadtam nekik, ami kellett: a bölcseknek, státusuknál fogva, gondolkodniuk kell. De mi az élet értelme? Élünk – ez az értelme. A boldogság? Amikor nagyon-nagyon jól érzi magát az ember, ez a boldogság közismert. Hála a börtönnek! Hagyta, hogy elgondolkozzam. Ahhoz, hogy a boldogság természetét megértsük – engedd meg, hogy elemezzük előbb a jóllakottság természetét. Emlékezz a Lubjankára vagy a kémelhárító hivatalra. Emlékezz arra a vizes – egyetlen foltnyi zsír nélkül való –, híg árpa- vagy zabkására! Vajon eszed? Vajon nyeled? Áldozol! Szent remegéssel magadhoz veszed, mint azt a bizonyos oltáriszentséget. Lassan eszed, fából faragott kanalad hegyéről eszed, teljesen belemerülsz az evés folyamatába, csak az evésre gondolsz – és az étel ambróziaként szétárad egész testedben, belereszketsz abba a gyönyörűségbe, amely feltárul előttedezekben a szétfőtt szemcsékben és az őket egyesítő, zavaros folyadékban. És lám, bár a semmivel táplálkoztál, élsz hat hónapot, és élsz tizenkettőt! Hát lehet ezzel összehasonlítani a frissen sült hús durva zabálását?

I. 62. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boldogság
2 hozzászólás