!

Alekszandr Szergejevics Puskin orosz

А. С. Пушкин, Puskin Sándor, Александр Сергеевич Пушкин, Alexander Pushkin

1799. június 6. (Moszkva) – 1837. február 10. (Szentpétervár)

Tudástár · 23 kapcsolódó alkotó · 10 film

Teljes névAlekszandr Szergejevics Puskin

Képek 5

Könyvei 64

Alekszandr Szergejevics Puskin: Anyegin
Alekszandr Szergejevics Puskin: A pikk dáma
Alekszandr Szergejevics Puskin: Jevgenyij Anyegin
Alekszandr Szergejevics Puskin: Puskin titkos naplója
Alekszandr Szergejevics Puskin: Mesék
Alekszandr Szergejevics Puskin: A kapitány leánya
Alekszandr Szergejevics Puskin: A kapitány lánya
Alekszandr Szergejevics Puskin: Jevgenyij Anyegin / Drámák
Alekszandr Szergejevics Puskin: Regények, elbeszélések
Alekszandr Szergejevics Puskin: A bahcsiszeráji szökőkút

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Világirodalom Remekei · Talentum diákkönyvtár · Populart Füzetek · Matúra klasszikusok · Orosz Remekírók · A világirodalom gyöngyszemei · S.O.S. Diákkönyvtár · Szerző válogatott művei · Képes regénytár · Kötelezők (m)értékkel · Kner orosz írók · Kis Remekművek Könyvtára · Olcsó könyvtár · Lyra Mundi · Eötvös Klasszikusok · A világirodalom gyöngyszemei · Janus Kétnyelvű könyvek

Illusztrálásai 2

Alekszandr Szergejevics Puskin: Puskin versei
Александр Сергеевич Пушкин: Лирика

Antológiák 30

Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
Kreutzer-szonáta
Borbás Mária (szerk.): Halhatatlan szerelmesek I-II.
Domokos János – Görög Lívia (szerk.): Világirodalmi dekameron I-III.
Tóth Emese (szerk.): Híres kísértettörténetek
Gerencsér Zsigmond (szerk.): Orosz elbeszélők
Martinkó András (szerk.): Elbeszélések a világirodalomból
Dornbach Mária – Ágai Ágnes (szerk.): Göndörű nyírfácska
Komlós Aladár (szerk.): Külföldi versek könyve
Vas István (szerk.): Vallomás

Róla szóló könyvek 10

A. I. Gesszen: Így élt Puskin
Visszarion Belinszkij: Puskinról, Lermontovról, Gogolról
Lukács György: Világirodalom I-II.
Marija Marics: Északi fény
Jurij Tinyanov: Arina meg a líceum
M. Muratov – L. I. Tyimofejev: Az orosz irodalom klasszikusai
Visszarion Belinszkij: Puskin
Dmitrij Dmitrievič Blagoj: Puskin
Elaine Feinstein: Pushkin
Hetesi István: Művek, kapcsolódások

Népszerű alkotóértékelések


Népszerű idézetek

About_a_girl>!

TATJANA LEVELE ANYEGINHOZ

Én írok levelet magának –
Kell több? Nem mond ez eleget?
Méltán tarthatja hát jogának,
Hogy most megvessen engemet.
De ha sorsom panasz-szavának
Szívében egy csepp hely marad,
Nem fordul el, visszhangot ad.
Hallgattam eddig, szólni féltem,
És higgye el, hogy szégyenem
Nem tudta volna meg sosem,
Amíg titokban azt reméltem,
Hogy lesz falunkban alkalom,
S hetenként egyszer láthatom;
Csak hogy halljam szavát, bevallom,
Szóljak magához, s azután
Mind egyre gondoljak csupán,
Éjjel-nappal, míg újra hallom.
Mondják, untatja kis falunk,
A társaságokat kerüli,
Mi csillogtatni nem tudunk,
De úgy tudtunk jöttén örülni.

Miért jött el? Békességesen
Rejtőzve mély vidéki csendbe,
Tán meg sem ismerem sosem,
S a kínt sem, mely betört szívembe;
Tudatlan lelkem láza rendre
Enyhülne tán s leszállana,
S akit szívem kíván, kivárva,
Lennék örök hűségű párja
S családnak élő, jó anya.

Másé!… A földön senki sincsen,
Kinek lekötném szívemet.
Ezt így rendelte fenn az Isten…
Tied szívem, téged szeret!
Ó, tudtam én, el fogsz te jönni,
Zálog volt erre életem;
Az égieknek kell köszönni,
Hogy sírig őrzőm vagy nekem…
Rég álomhős vagy éjjelemben,
Látatlan is kedveltelek,
Bűvöltek a csodás szemek,
Rég zeng hangod zenéje bennem…
Nem álom volt, színezgető!
Beléptél, s ájulásba hullva,
Majd meglobbanva és kigyúlva
Szívem rád ismert: ő az, ő!
Nem a te hangod szólt-e újra,
Ha egy-egy csendes, bús napon
Ínséges szívekhez simulva
Vagy imádságban leborulva
Altattam égő bánatom?
Nem te vagy itt árnyék-alakban,
S nézel reám e pillanatban
Az áttetsző homályon át?
Nem te hajolsz párnámra éjjel,
Suttogsz: szerelemmel, reménnyel
Enyhíted lelkem bánatát?
Ki vagy? Őrangyal vagy te, féltőm?
Vagy ártóm és gonosz kisértőm?
Döntsd el hamar, hogy lássak itt.
Lelkem talán csak vágya csalja,
Tapasztalatlanság vakít,
S az égi kéz másként akarja…
Hát jó. Sorsom gyanútlanul
Gyónásommal kezedbe tettem,
Előtted könnyem hullva hull,
Könyörgök: védj, őrködj felettem…
Gondold el, mily magam vagyok,
Nincs egy megértő lelki társam,
Így élek néma tompulásban,
Én itt csak elpusztulhatok.
Várlak: emeld fel árva lelkem,
Nézz biztatón, ne adj te mást –
Vagy tépd szét ezt az álmodást
Kemény szóval. Megérdemeltem.

Végzem! Átfutni nem merem,
Megöl a félelem s a szégyen,
De jelleme kezes nekem,
Bízom: a sorsom van kezében…

64-66. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tatjána Larina
Lunemorte P>!

Verseket – az isten szerelmére: jó friss verseket!…

41. oldal , Vjazemszkijnek

5 hozzászólás
Lunemorte P>!

Új könyveket venni olyan gyönyör, amely nagyban kü­lönbözik az olvasás örömétől: megvizsgálni, megsza­golni, átlapozni egy új könyvet, az maga a boldogság.

Kapcsolódó szócikkek: könyv
Adrienne>!

Tanjánk orosz volt ösztönében,
S nem tudva, mit miért szeret,
Zord szépségét élvezve, mélyen
Szerette az orosz telet ;
A zúzmarát napos határban,
A szánt, az esti fénysugárban
A friss hó rózsás köntösét,
A vízkereszti est ködét.

93. oldal

Rawalpindi>!

…álommal, szerelemmel
Minden poéta-szív rokon…

29. oldal, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1972

Ailey>!

A lány, ki vágyott, álmodott,
Most újra él, feltámadott!

181. oldal

EBrody I>!

Siet loholva élni, s érezni is siet.
/Vjazemszkij herceg/

(első mondat)

Sozora>!

Tatjanának nagyobb-e bűne?
Mert egyszerűen, naivan,
Gyanútlanul hisz s lelkesülve
Eszményében s álmaiban?
Mert fortély nélkül tud szeretni
S mert vágyait tudná követni?
Mert oly hiszékeny lelkü még,
Mert megáldotta őt az ég
Csapongó, lázas képzelettel,
S van benne bátorság, erő,
Makacssággal szövetkező,
És szív, mely telve van tüzekkel?
A szenvedélyt, mely lengeti,
Meg nem bocsátjátok neki?

60. oldal

márti>!

Hihet-e hát a szív? Szerethet?
Ki nem csal meg s nem ámit el?
Ki nézi úgy a szót s a tettet,
Hogy mértékünkkel mérlegel?
Van-e, ki rágalmat ne szórjon,
Ki hozzánk dédelgetve szóljon,
Ki véd, ha vétkesek vagyunk,
Kit soha meg nem unhatunk?
Te, délibábok hajszolója,
Ködkép után magad ne vesd,
Te csak magad, magad szeresd,
Regényem tisztelt olvasója!
Méltóbb annál nincs senki sem,
És kedvesebb sincs, azt hiszem.

78-79. oldal

Moranzs>!

Nem a hideg, kevély világnak,
Neked szántam regényemet.
Bár adhatnék hű barátnak
Ennél méltóbb hűségjelet,
Méltót hozzád, szép tiszta lélek,
Te szárnyaló és egyszerű,
Kiben költői álmok élnek,
S álmaiban élet van s derű.
Vedd elfogult kezedbe, kérlek,
Pár tarka fejezet csupán,
Van köztük bús is, vidám is,
Van népies és ideális;
Kissé gyarló gyümölcs talán:
Sok zsenge s hervadt színü évem,
Mulatság, ihlet s egy sereg
Álmatlan éj, borús kedélyem
S hűvös látás teremtette meg.

Ajánlás