!

Aleksander Krawczuk lengyel

NemFérfi
Wikipédiahttps://pl.wikipedia.org/wiki/Aleksander_Krawczuk

Képek 2

Könyvei 5

Aleksander Krawczuk: Római császárok
Aleksander Krawczuk: Néró
Aleksander Krawczuk: Nagy Konstantin
Aleksander Krawczuk: Római császárnék
Aleksander Krawczuk: Heten Théba ellen

Népszerű idézetek

>!
Tomori_Sándor

A legegyszerűbb volt azzal magyarázni mindezt, hogy Commodus igazi apja valaki más volt, bizonyára egy gladiátor, hiszen a fiatalember nagyon kedvelte a cirkuszi küzdelmeket. Csakhogy a történelem s nemcsak az ókor történelme, számtalan hasonló esetet ismer. Nagyszerű szülők utódai gyakran igencsak elütnek nemzőiktől, a legrosszabb jellemvonásokat hordozzák, bár minden kétséget kizáróan nyilvánvaló, hogy a fiú igenis apjának a fia. A kérdés már Szokratészt is foglalkoztatta s bizonyos mértékig ma is talányt jelent.

(Marcus Aurelius)

Aleksander Krawczuk: Római császárok A principátus és a válság kora

>!
Tomori_Sándor

Korábban több mint száz éven át minden uralkodó azt ismételgette – vagy legalábbis úgy tett, mintha ez volna számára a lényeges –-, amit modellként Augustus dolgozott ki: a császár csak az állam első polgára, a köztársaság vezető hivatalnoka. Igaz ugyan, hogy kezében összpontosulnak bizonyos méltóságok és funkciók, de az állam sorsáért megosztja a felelősséget a szenátussal, mindenekelőtt pedig ő reprezentálja a római nép jogait és méltóságát. Nos, Domitianusnak volt bátorsága nyíltan semmibe venni ezt a fikciót. Lépten-nyomon hangoztatta, hogy ő az úr, magasan minden állampolgár és minden intézmény fölött áll, beleszámítva a szenátust is. Jelét adta ennek címekben, a hatalmi jelvényekben, életvitelében és kormányzási módszereiben egyaránt. Igaz, hogy csak félhivatalosan, de úrnak és istennek, latinul „dominus et deus”-nak szólíttatta önmagát.

(Domitianus)

Aleksander Krawczuk: Római császárok A principátus és a válság kora

>!
Tomori_Sándor

De még a festészet szerény tanítója, Diognétosz is azt plántálta Marcusba, hogy „vesse meg a jelentéktelen dolgokat, ne higgyen abban, amit a varázslók és szemfényvesztők beszélnek rossz szellemek megidézéséről és kiűzéséről, ne érdeklődjék a fürjtenyésztés és hasonló apró butaságok iránt…“

(Marcus Aurelius)

Aleksander Krawczuk: Római császárok A principátus és a válság kora

>!
vilmos

Arra is oktatta, hogy a legtökéletesebb államrend-típus az egyszemélyes kormányzás is lehet, de csak abban az esetben, ha az egyén mind erkölcsi, mind szellemi téren különb a többinél.

>!
Tomori_Sándor

Ő maga egyébként kezdetben el sem hagyta Rómát és császárként sohasem utazott Itália határain túlra. Híven követte Augustus belpolitikáját is. Talán még elődjénél is gondosabban betartotta a szerénység alapelveit vagy inkább ezek látszatát. Nem használta tehát az imperátor, s nem vette fel a „haza atyja” címet sem, és nem egyezett bele abba, hogy a szeptember hónapot az ő nevéről tiberiusnak hívják. Nem tűrte a talpnyalókat, viszont elnézően bánt azokkal, akik az ő személyén gúnyolódtak. Állandóan azt ismételgette, hogy egy szabad államban a nyelv és a gondolat is legyen szabad.

(Tiberius)

Aleksander Krawczuk: Római császárok A principátus és a válság kora

>!
Tomori_Sándor

Ez a politika pedig alapvetően különbözött attól, amit mindeddig a császárok műveltek; messzemenő következményei voltak. A birodalomnak ugyanis Claudius felfogása szerint a különböző népek közös hazájává kellett válnia.

(Claudius)

Aleksander Krawczuk: Római császárok A principátus és a válság kora