Alberto Moravia olasz
1907. november 28. (Róma) – 1990. szeptember 26. (Róma)
Teljes név | Alberto Pincherle |
---|---|
Katalógusnév | Moravia, Alberto |
Nem | férfi |
Képek 12
Könyvei 36
Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Világirodalom Remekei Európa · Európa Zsebkönyvek Európa · Magvető Világkönyvtár Magvető · Horizont könyvek Kriterion · Nagy siker volt General Press · Kincses Könyvtár Irodalmi · Sziget Zsebkönyvek Sziget · Fekete sorozat Helikon · Partvonal Szépirodalom Partvonal · Kétnyelvű kis könyvtár Terra · Easy Readers - Olasz Klett olasz
Antológiák 18
Róla szóló könyvek 1
Kiemelt alkotóértékelések
Népszerű idézetek
Amolyan nyugodt, magányos, kora hajnali könyvmolykíváncsiság ez.
145. oldal
Egyszer csak azt látom, hogy egy fiú a korlátról beugrik a folyóba, s úszni kezd a part felé, de egyik karját magasan kitartja a vízből, nehogy az értékes szerzemény nedves legyen. Látcsővel is megnézem, s kiderül, zacskót tart a kezében, s abban egy alsónadrág van. Ugyanígy és ugyanezzel a féltékeny szenvedéllyel vigyázott a legenda szerint Camões, a híres portugál költő A Lusiadák című hőskölteményének kéziratára, amikor egy hajótörés alkalmával a partra úszott vele.
213. oldal, Megálló az enklávéban
Minden ember életében elkövetkezik a pillanat, amikor meghülyül […]
156. oldal (Európa)
Ez a háború, gondoltam: a külszínen semmi se látszik, pedig valahol, nagyon mélyen, ide-oda kúszik a háború férge, félnek és menekülnek az emberek, de a föld, mintha mi sem történt volna, csak veti ki magából, közömbösen továbbra is a gyümölcsöt, a gabonát, a füvet, a növényeket.
55. oldal
Úgy gondoltam: bizonyára mindenkivel előfordul, legalább egyszer naponta, hogy úgy érzi, élete a szorongásnak valami kimondhatatlan és képtelen pontjába szűkül be. Csak hát ennek tudata rájuk sem tesz semmi látható hatást. Utána elmennek otthonról, mint jómagam, járnak-kelnek, és játsszák őszintén őszintétlen szerepüket. Ez a gondolat csak megerősített abban a meggyőződésben, hogy az emberek, kivétel nélkül, méltóak a szánalomra, ha másért nem, már csak azért is, mert élnek.
187