!

Al-'Arabi ad-Darqawi marokkói

Tudástár · 1 kapcsolódó alkotó

Katalógusnévad-Darqawi, Al-'Arabi

Könyvei 2

Al-'Arabi ad-Darqawi: Az emlékezés rózsakertje
Al-'Arabi ad-Darqawi: Letters of a Sufi Master

Népszerű idézetek

Szelén>!

Amikor azt látod, hogy valaki a külső dolgokkal törődik, tudd meg, hogy benső lénye romokban hever.

270. oldal

Al-'Arabi ad-Darqawi: Az emlékezés rózsakertje A lélekvezetés szúfi tudománya

Szelén>!

Hogy elérd azt, ami még nem vagy, arra tarts, hol semmi sem vagy.
(Keresztes Szent János: A Kármel-hegy útja, melléklet)

212. oldal - Jegyzetek -

Al-'Arabi ad-Darqawi: Az emlékezés rózsakertje A lélekvezetés szúfi tudománya

Lunemorte P>!

Amikor azt lá­tod, hogy valaki a külső dolgokkal törődik, tudd meg, hogy benső lénye romokban hever.

270. oldal, Nyolcvanadik levél

Al-'Arabi ad-Darqawi: Az emlékezés rózsakertje A lélekvezetés szúfi tudománya

bolondgomba I>!

Minden normális ember éppen elég energiával rendelkezik ahhoz, hogy elkezdje önmagán a [spirituális] munkát. Csak éppen meg kell tanulni energiánk nagy részét hasznos munkára fordítani, ahelyett, hogy azt haszontalanul elvesztegetnénk. Az energiát főleg szükségtelen és kellemetlen érzelmekre használjuk, lehetséges vagy lehetetlen jövendő kellemetlen események miatti aggodalomra, rosszkedvre, idegeskedésre, ingerlékenységre, képzelődésre, álmodozásra, … állandó fecsegésre, ami óriási energiát nyel el; az érdeklődésre, amit minden iránt tanusítunk, ami körülöttünk történik, vagy az emberekre, akikhez semmi közünk sincs…

218 - 219. oldal - Jegyzetek -

Al-'Arabi ad-Darqawi: Az emlékezés rózsakertje A lélekvezetés szúfi tudománya

bolondgomba I>!

Annak számára, aki szellemi utat kíván járni, alapkövetelmény, hogy lehetőség szerint ne foglalkozzon olyan dolgokkal, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban azzal.

Az „idegen odafigyelésekbe való belekeveredések” rendkívül sok energiát elvonnak az embertől, ráadásul benyomásokkal telítik, megannyi pecsétet ütve lelkére – márpedig a szellemi úton alig van fontosabb mint az üres lélek.

218 - 219. oldal - Jegyzetek -

Al-'Arabi ad-Darqawi: Az emlékezés rózsakertje A lélekvezetés szúfi tudománya

bolondgomba I>!

Hetvenharmadik levél

Arról, hogy mindenki csak azt láthatja meg a másikban, ami magában is megtalálható.


Nem kétséges, hogy mind a kedves, mind a mogorva ember csak saját arcát képes meglátni az emberek között. Légy kedves, és mindenütt kedvességgel fogsz találkozni; légy mogorva és mindenütt mogorvasággal fogsz találkozni.

259. oldal

Al-'Arabi ad-Darqawi: Az emlékezés rózsakertje A lélekvezetés szúfi tudománya

bolondgomba I>!

…a misztikus passzivitás nem a gyengeségnek, hanem az erőnek a jele; a misztikus nem átengedi magát a passzivitásnak, hanem gyakorolja azt – s így az joggal nevezhető „intenzív passzivitásnak”. A misztikus csak azzal szemben passzív, ami fölötte van; ami alatta van (és Istent kivéve minden alatta van), azzal szemben egy aktív-uralmi beállítottságot tesz magáévá – vagyis pontosan ellenkezően jár el, mint a közönséges ember, aki Johannes Amos Comenius megfogalmazása szerint „behódól a teremtett dolgoknak, melyeken uralkodnia kellene, s dacol Istennel, akinek engedelmességgel tartozik.” A misztikus passzivitás tehát egyáltalán nem eleresztettség, ellenkezőleg: olyan felsőfokú, intenzív passzivitás, amit csak kemény munkával lehet kivívni. Ez a passzivitás a személyiségelemek zajának elcsendesítését feltételezi – s ezért a legszorosabb analógiában van a távol-keleti spiritualitás „csend”-fogalmával.

16. oldal

Al-'Arabi ad-Darqawi: Az emlékezés rózsakertje A lélekvezetés szúfi tudománya

bolondgomba I>!

Nem kétséges, hogy míg a koldulás és a toldott-foldott köpönyeg viselete az egyik léleknek nehezére esik, addig a másiknak semmi nehézséget nem okoz. Aki szívesen veszi az efféle dolgokat, annak kerülnie kell őket, míg akinek nehezére esnek, annak törekednie kell rájuk. Nem a könnyebbik irányba kell fordulnia, mert az őszinteség (ikhlász) abban rejlik, ami nehéz…
Mindaddig így kell tennie, amíg csak úgy nem találja, hogy a nehéz és a könnyű, a dícséret és a korholás ugyanolyanná nem válik számára. Akkor aztán bármerre is forduljon, mindenfelé az őszinteség fogja jellemezni.

170 - 171. oldal - Hatodik levél -

Al-'Arabi ad-Darqawi: Az emlékezés rózsakertje A lélekvezetés szúfi tudománya

Lunemorte P>!

A szúfizmusnak egészen sajátos helye és szerepe van az iszlámban. Kapcsolatukat ellentmondásos szimbiózisnak lehetne nevezni.

Míg a távol-keleti vallásokban e vallások ezoterikus arculata képviseli azt a tövet, amelyből – mint az égi asvattha-fából – lefelé kihajtanak az egyre exoterikusabb és populárisabb formációk, s így például föl sem merülhet, hogy mi a helye a hinduizmusban a jógának vagy a védántának (mert hiszen ezek azok, amik legitimációját és végső értelmét megadják), addig a szúfizmus az iszlámon belül egy elfogadott, úgy-ahogy megtűrt irányzat. Mégis, ha összevetjük a keresztény misztika kereszténységen belüli szerepével, akkor azt kell mondanunk, hogy a keresztény misztikát sosem engedték önállósulni sem irányzatként, sem iskolaként: egyszerűen csak voltak egyes személyek, akik a keresztény spiritualitás egészén belül egy sajátos misztikus színt képviseltek. A keresztény misztika semmilyen értelemben nem állt össze egésszé, úgyhogy annak mint többé-kevésbé összefüggű rendszernek a fogalmát csak az utókor reflexiója teremtette meg.* Ezzel szemben a szúfizmus markáns, jól látható határvonalakkal rendelkező, önálló egységként jelent meg az iszlámon belül. Ez azonban ne tévesszen meg senkit. Ugyanis az iszlám ortodoxia és az iszlám misztika között legalább akkora, ha nem nagyobb feszültség volt – és van –, mint a katolikus ortodoxia és a katolikus misztika között. Az iszlám ugyanis eredendően sokkal inkább idegenül áll a misztikus törekvések és tanok előtt, mint a katolicizmus. A kereszténységben a misztika aszketikus és doktrinális alapjai kezdettől fogva sokkal inkább megvoltak, mint az iszlámban. Hogy ez mennyire így van, azt jól mutatja, hogy míg a keresztény misztikának mindössze egyetlen mártírja van – Marguarite Porete –, addig a szúfik közül igen sokan estek áldozatul az ortodoxia intoleranciájának (a két legismertebb név Halládzs és Szuhrawardí). Ennek ellenére a szúfizmus a maga módján mindig hűséges maradt az ortodoxiához.

Hogy e nem túl kedvező vallási közegen belül miért jöhetett létre mégis olyan markáns, a történelmi vertikalitás és a földrajzi horizontalitás mentén egyaránt összefüggű irányzat, mint amilyen a szúfizmus, a maga hol lazábban, hol szigorúbban szerveződő misztikus testvériségeivel és évszázadokon átívelő tanítványi láncolataival, arra csak általánosságokban mozgó választ tudunk adni. Az ok alighanem nem az iszlámban, hanem a keleti – szemita és persza – lélekben rejlik. A keleti lélek – s ez már a keleti kereszténység esetében is látszik – sokkal kevésbé individualisztikus, mint a nyugati. Ha valami megragadja, az nem marad meg individualitásának határain belül, hanem továbbgyűrűzik belőle: olyan formában igyekszik kiművelni, ami továbbadható. Ritualizálja a szó legnemesebb értelmében, azaz rítusba rendezi, hogy más számára is hozzáférhető legyen. A mester-tanítványi kapcsolatnak, és általában a mesternek az a kultusza, amely a szúfizmusban kialakult, jellegzetesen keleti tünet, a bizánci és az orosz ortodoxiától a japán zenig mindenütt megtalálható; s hogy ne menjünk messze, elegendő csak az orosz sztarecekre gondolni. Hiába hangsúlyozták a nyugati misztikusok a mester rendkívüli fontosságát, valójában egyiküknek sem voltak a szó szoros értelmében vett mesterei vagy tanítványai; hiába írta meg Keresztes Szent János minden idők legkiválóbb és legalaposabb lélekvezető könyvét, A Kármelhegy útját, egyetlen számottevő tanítványáról sem tudunk, aki átvette vagy – különösen – továbbadta, továbbfejlesztette volna lélekvezetési tapasztalatait. Nyugat csak szerzetesrendekben volt képes gondolkozni, és a nyugati szerzetesrend a spontán módon szerveződő iszlám testvériségekhez képest csupán mesterséges intézménynek tűnik, ahol a mester szerepét a rend, a kolostor és a regula hivatott betölteni.

* A kereszténység keleti felén némileg más volt a helyzet: hészükhazmus/iszichazmus néven valami hasonló jött létre, mint a szúfizmus. Egyébiránt nem elképzelhetetlen, hogy a hészükhazmus korábbi változatai hatással voltak a közel-keleti szúfizmusra. Hasonlóképpen feltételezhető, hogy a hispániai mór szúfizmus is hatással volt a spanyol katolikus misztikára.

Buji Ferenc (bevezetés)

Al-'Arabi ad-Darqawi: Az emlékezés rózsakertje A lélekvezetés szúfi tudománya

Kapcsolódó szócikkek: Keresztes Szent János · szúfi
Szelén>!

Nem fogod elérni olyannyira vágyott célodat mindaddig, amíg az emberek dícsérnek.

274. oldal

Al-'Arabi ad-Darqawi: Az emlékezés rózsakertje A lélekvezetés szúfi tudománya