Ábrányi Emil magyar
1850. december 30. (Pest) – 1920. május 20. (Szentendre)
Tudástár · 6 kapcsolódó alkotó · 5 kapcsolódó könyv
Katalógusnév | Ábrányi Emil |
---|---|
Nem | férfi |
Képek 1
Könyvei 3
Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Magyar és Világirodalom Kincsestára Athenaeum
Fordításai 23
Antológiák 15
Népszerű idézetek
Igy megyünk el egymás mellett naponként, ezer és ezer esztendők óta, boldogok és boldogtalanok, hosszu életre és gyors halálra szántak. A gyönyörnek egész mennyországát, a kétségbeesés egész poklát hurczoljuk magunkban, egymás közvetlen közelében; és elmegyünk egymás mellett, nem látva semmit, nem sejtve semmit, közönyös szemmel, érdeklődés nélkül, megszokva és unva ezt a soha meg nem szünő emberi forgalmat. Helyes, hogy igy van. Ha látnunk, éreznünk kellene mindenki boldogságát, mindenki szenvedését: megölné az embert az irigység vagy a szánalom.
47. oldal Leszámolás
De ha egyszer én hozzájutok az olvasáshoz! Valósággal neki fogok hasalni, mint a szomjas vándorlólegény a patak friss vizének! Olvasok, olvasok szakadatlanul! Egyebet nem teszek, csak olvasok, olvasok reggeltől estig! Ki fogom meriteni az olvasás minden gyönyörüségét. Duskálni fogok abban, ami után annyi esztendeig hiába epedtem.
79. oldal Olvasni akart.
Ugy élt, mint ezer és ezer más asszony, akik beleszoknak a háztartás rendjébe; akiket csöndes, nyugalmas hétköznapiság vesz körül; akiknek a szabályos életét vágy, felindulás, lelki zavar nem háborgatja meg soha; s akikről sohasem tudjuk, vajjon boldogok vagy boldogtalanok-e valóban?
35. oldal Szomorú szemek
Mégis, mi a végső czél? A játék, a játék!
8. oldal Világegyetem
– Irigylem, ha mindazt hiszi, amit mond.
– Hiszem! Tudom! Pinczér, még egy pohárral! A pilzeni sör mégis csak a sörök királya! Tudja, miért hiszem? Mert a világegyetem alkotóját nem tarthatom ostobábbnak magamnál! Ha én, silány atom, a roppant egész nyomorult töredéke, logicze élek, czélokat tűzök magam elé és szegény kis agyvelőmmel igy meg tudom formálni a világegyetem logikus működését: csak nem tehetem föl józan észszel, hogy a mindenséget konczipiáló és formába öntő értelem, mely billió- és trilliószámra teremti a hozzám hasonló logikus parányokat, csak ugy vaktában, logika nélkül, rezon nélkül, czél nélkül alkotott volna csillagot, naprendszert és mindent a világon?
Világegyetem (Athenaeum, 1902)