zsoltika 0


Rejtő Jenő ★ Olvassunk buszon, villamoson, trolin, metrón, vonaton vagy autóban utasként! Olvassunk Tar Sándort ★ Fogyjunk le 3 hónap alatt 5 kilót Franciázzunk! ★ America the beautiful – Amerikai (rém)álom – avagy olvassunk amerikai írókat! ★ Színpadra alkalmazta: xy – Olvassunk és menjünk színházba! Leszbikus és meleg irodalom olvasása ★ K~i~R~a~K~ó~S ~ Tóth Krisztinával ★ Olvassunk meséket! ★ Olvassunk Szabó Magdát! ★ Ugorjunk be Alice-szel Csodaországba! ★ Kacagjunk az angolos nyáridőben! ★ Olvassunk a szabadban! Idegen Nyelven Olvasók Klubja ★ Boovie ★

Összes kitüntetés 24


Kedvenc könyvek 56

Kedvenc szereplők: Vernor Vinge


Aktuális olvasmányok

>!
2014. május 6., 08:22
>!
2014. június 8., 11:42

Kathryn Stockett: A Segítség Van egy álmom…

>!
2014. július 9., 12:37
>!
2014. július 13., 08:08

Utolsó karc

+
>!
zsoltika

Lehet, hogy eszembe sem jutott volna,
de a könyv amit olvasok épp tehet róla
nyilván,
bár pont elvarródott egy fontos szál,
de mégis.

Miközben meg nem is a könyv, hanem a keze –,
pontosabban a karja.
Vagyis inkább a kedvessége és a karja.

Aztán meg a válla.
A rövid haja, és a nyaka.
Meg persze leginkább a mosolya.
Meg hogy laza.
Mint én, ha
lehet hogy
épp kedvem van.

Mert laza volt, és ez
akkor, ott, nagyon jót tett.
Mosolygott és kedveskedett.
És, nem kicsit, meglepett.

Egy pillanat alatt odáig jutottunk, hogy hátat fordított
a kávézóban, benn a pultban,
és már a lapockájáról a nyaka felé szálló kolibris tetoválást
csodáltam,
és persze nem csak azt.

Hanem, és nyilván, sőt, ez is tehet róla,
hogy a csuklyásizma.
Az gyönyörű.

Igazából ez a mozdulat, ahogy felemelte a kezét,
hogy a hátul összefogott, rövid haját félrehúzza,
ez a mozdulata,
s a megfeszült rombuszizma.

Mert akkor, már a trikója
vállpántja
hol volt már, nem tudom.

És megfeszült, és játszott,
s minden tónusa látszott,
és, és, és, és.

És én csak álltam ott, és ámultam,
és semmire se gondoltam,
akkor, ott, csak hogy,
lehet hogy,
fogok még ott kávézni.