zsakai_peter 0

Még 2008-ban egy őrségi őszölés során Nusi néni adta a kezembe ezt a könyvet, Laci barátomnak meg egy másik Wass Albertet, hogy legyen mit olvassunk esténként. A néhány napos ott tartózkodásunk alatt nem sikerült végig elolvasnom. Akkor volt először a kezemben Wass Albert könyv. Nusi néni fontosnak tartotta, hogy elolvassuk ezeket a könyveket. Azt mondta, hogy Wass Albert könyveinél jobban nem lehet elmesélni azokat az időket. Az viszont akkor az Ő igénye volt és nem belőlem fakadt, hogy elolvassam és megismerjem. Megmondom őszintén az akkori hangulatomhoz nem is passzolt. Annyi maradt meg, hogy később kell, hogy Wass Albert könyveket olvassak. Aztán kb 2 éve a Funtineli boszorkánnyal kezdtem, majd ezt követte Az Antikrisztus és a pásztorok (Misi bátyám javaslatára), A jönnek! / Adjátok vissza a hegyeimet, A tavak és erdők könyve, a Karácsonyi üzenetek és az első találkozáshoz képest csak 7 évvel később az Átoksori kísértetek. Hosszú éveken keresztül volt bennem igény, hogy egyszer majd elolvassam ezt is, de más könyvek és más Wass Albert könyvek megelőzték ezt. Örülök, hogy anno a kezembe került és örülök annak is, hogy más Wass Albert könyvekkel kezdtem. Szokták mondani, hogy nincsenek véletlenek, meg, hogy mindennek megvan az ideje. Ezzel nagyon egyetértek. Köszönöm Nusi néni, köszönöm Wass Albert!