Összefoglaló és közhasználatra szánt műnek nem lehet feladata új részletigazságok és összefüggések felfedezése; ezt a szaktanulmányoknak és monográfiáknak kell elvégezniük. Inkább gyakorlati, mint elméleti cél vezetett: hogy kezére járjak azoknak, akik Magyarországon olvasni szeretnek, segítsek nekik, hogy könnyebben kiismerjék magukat az írók és művek végtelen és gyönyörű sokadalmában. Azt szeretném, hogy az, aki könyvemet forgatja, kedvet kapjon minél több értékes, igazán világirodalmi könyv elolvasására. Vannak, akik szórakozásból olvasnak, és vannak, akik műveltségüket akarják olvasmányaikkal gyarapítani; de én a harmadik olvasóra gondolok, arra, akinek az olvasás életfunkció és ellenállhatatlan kényszer – csaz ez az igazi olvasó. Vágyam az, hogy az olvasás szenvedélyét keltsem fel és tápláljam azokban, akikhez soraim elkerülnek. Mert én is hiszem, amit John Cowper Powys mond: "Az embernek lehet sikere könyvek nélkül, meggazdagodhat könyvek nélkül, zsarnokoskodhat embertársai fölött könyvek nélkül, de nem láthatja Istent, nem élhet jelenünkben, amely a múlttól terhes és méhében hordozza a jövendőt, ha emberi fajtánk csodálatos naplóit nem ismeri."
Azt szeretném, ha át tudnék adni valamit a gyönyörűségből, a megrendülésből, a megszállottságból, amelyet én éreztem egyes művek olvasása közben, amit nekem jelent az, hogy van a világon irodalom. Ezért nem is ragaszkodtam a hűvösen tudományos, közlő előadásmódhoz, nem titkoltam megrendültségemet és nem idegenkedtem a pátosztól sem; vannak dolgok, amelyekről nem illik meghatottság nélkül beszélni. Bárcsak könyvem hozzájárulna ahhoz, hogy gyarapodjék és erősödjék az igazi olvasók kicsiny konfraternitása, napjainkban, amikor hallgatnak a Múzsák, és összebújnak, akik a Múzsákat tisztelik. Mert a világnak égető szüksége van egy kis jóságra – és aki a könyveket szereti, rossz ember nem lehet. (Előszó, részlet)
Olyan könyvet kerestem a polcomon, ami nem belémélyülős fajta, hanem bele lehet csipegetni a nap folyamán, amikor van pár szabad percem. Szerintem A világirodalom története tökéletes lesz az ilyen olvasáshoz. Már az előszóval magával ragadott, nagyon fogom szeretni és sokat fogok tanulni belőle! :-)
Létre is hoztam egy polcot a könyvben előforduló műveknek (úgy láttam, még nincs ilyen): http://moly.hu/polcok/szerb-antal-a-vilagirodalom-tortenete, és egy másikat azoknak, amelyek majdani elolvasásáról meggyőzött Szerb Antal: http://moly.hu/polcok/igy-noveli-szerb-antal-a-varolistamat. Mindkettő polcot bővítem majd apránként, ahogy haladok a könyvvel.

















