Nem csalódtam King bácsiban. Remélem fog még találni pár elfeledett regényt, és nem mobilozik többé.:) Nagyon jól összerakott története van. Jól megcsinálta a visszaemlékezéseket, színesíti a történetet. Aki szerette a régimódi King könyveket, annak tetszeni fog. Nekem túlontúl rövidnek tűnt a Duma key, és Liseyhez képest, mondjuk nem sok esélye volt csóri Blazenek egy 400 oldalas könyvhöz.

jó, könyv:) aki akarja olvassa el……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….
Jólvanna:P Vicceltem:)
Tény, hogy végigröhögi az ember, mert kegyetlenül hülye szegény Svejk:) Kalapom emelem az író előtt, mert ennyi f@szságot összeírni képtelenség:) egy picit fura volt, hogy sokszor szerteszét ágazott, és 10 oldal után már nem is tudtam, hogy ezt is meséli valaki, vagy már a történet folytatódik. Tényleg kár, hogy nem lett befejezve, kíváncsi lettem volna milyen ökörségeket csinál még szegény Svejk.

Minden benne van, amit tudni kell az itthon vásárolt gázfegyverekről:) Ajánlott annak, aki meg szeretné védeni az otthonát….;)

Mint ahogy azt minden könyve hátulján olvashatjuk:”Vonnegut egy kibaszott nagy varázsló!„ Ezt ismét csak megerősíteni tudom. Amíg a fülszöveg általában, mint minden könyve csak a főszereplőt említi, addig a könyvben van hogy a főszereplő leavanzsálódik mellékszereplővé, és jobbnál jobb karakterek veszik át a helyét pár fejezet erejéig. Itt is ez van. A hazátlan embernél is meglepődtem, hogy ilyen kritikával mellyel ő illeti Amerikát is kiadják a könyveit, és itt is ugyanezt éreztem. Ahogy beállítja a nácikat, és ahogy a zsidókról szól, és ne felejtsük el, ahogy kifigurázza az amcsi szupernacionalizmust, hát bátor nagyon. De talán pont ez a nyílt odamondás, ez a tökösség tette őt azzá aki. És talán azért nem kezdték ki, mert humorosan mondja ki a tutit.:) Ez a könyve egy kis rövid szösszenetként mutatja be, hogy milyenek vagyunk, és szvsz mindenki magára ismer, ha csak egy kicsit is valamelyik szereplőben. Olvastatja magát a könyv, hamar ki lehet végezni, és a vége is jó. Csak ajánlani tudom minden Vonnegut rajongónak, jó kis történelemóra.

Szeretném megköszönni Stephen Kingnek, és feleségének, hogy a gyerekvállalás mellett döntöttek:) ÉS hogy Joe fiúk apuka írói vénáit örökölte.
Nagyon élveztem a könyvet, mint valami régi old school SK lett volna.
Pörgős a történet, és vannak benne csavarok is, és nagyon jól lefesti az embereket, a helyzeteket. Szerencsére nem vette át aputól az oldalakon tartó tájleírást,inkább rögtön belevág a lecsóba. Tetszett, hogy nem fantáziavilágban játszódik, hanem a valóságban, és az általunk ismert zenészek, közszereplők a könyvben is léteznek. A vége is tetszik, bár én még egy jó nagy fricskát beleraktam volna, és simán írtam volna folytatást is:) remélem az EK fog még kiadni Joe Hill-t.
a wikipediás linken sok érdekességre fény derül a könyv szereplőivel kapcsolatban.
Összefoglalva nekem nagyon bejött, ezt vártam tőle, nem kellett csalódnom, és még remélem ír hasonlókat:)

Egyet kell értenem sok mindenben az előző értékelésekkel. Tény és való, hogy nagyon meseszerű leírása van. Nehezen olvasható, tény és való, hogy zavaró a központozás hiánya, és talán ezért lehet vele lassan haladni. Mondjuk, és viszonylag gyorsan végeztem vele, mert kíváncsi voltam a végére, nem lövöm le a poént:P
És utólag visszanézve, unalmasabb volt tényleg, mint vártam, de a Vakság előtt szoktatnom kellett magam Saramago írásmódjához.:) A 4 csillag az ötletért ment.:) Az nagyon tetszett, csak többet is ki lehetett volna hozni belőle:)

Mint sok tetoválással rendelkező ember vágtam bele eme érdekesnek tűnő könyvbe. Gondoltam na végre valami, ami nem az a sztereotip faszság . Viszont tévedtem:(
Elkezdődött a könyv Szendi Gábor pszichológussal, aki a testet, mint kulturális tárgyat mutatja be, beszél a régi korok tetkóiról, de lányegében blablabla…
Aztán jön Horányi Krisztián, aki az MTSZ elnöke, és a Celtic Moon szalon vezetője. Róla nem tudok pártatlanul nyilatkozni, és ezt negatív értelemben gondolom. Épp minap beszéltük a tetováló mesteremmel, hogy mikor kijön egy tévhit, urban legend, hogy a tetkó milyen szar/meghalsz/leesik a kezed, stb, akkor ha van egy ilyen szövetség/szervezet, akkor minimum az elnöke megvédi a tetkósokat… na ez sohasem következett be… róla ennyit. Amit a könyvben leír, az a saját életútja, és annyi köze van a tetováláshoz, azon kívül, hogy neki üzlet, mint nekem a kínai atomerőművek üdítő autómatáihoz:)
A következő ember Dr. Buda Béla pszichiáter, aki szépen rárak még az amúgy is elítélt tetkós társadalomra egy lapáttal… köszönjük BÉLA!
Aztán jön James (Gémes István), aki mint profi tetoválómester beszél az életútjáról, és megjegyzem az első értékelhető írás a könyvben.:) Majd Csernus doktoron nagyon meglepődtem, mert frankón, tiszta szemmel, elítélés nélkül mondja el a véleményét, és övé a 2. jó szöveg. Utána jön Koncz Orsolya, aki mint tetovált hölgy ír a könyvbe, mellesleg írt könyveket is, de az ő életútja megint csak azt látatja a amúgy is előítéletes emberekkel, hogy a tetkós egy depresszív, piás, deviáns ember…. mellesleg szép börtöntetkói vannak:P
Utána Soma mama gésa egy nagyon frankó jegyzetet tár elénk, és benne is pozitívan csalódtam, mert nagyon jól átlátja, hogy aki tetovált, az azért nem tömeggyilkos, börtöntöltelék. Innen is csókoltatom:) Majd Fehér József, mint tetovált srác, mellesleg fültágítós raszta hajú illető meséli el saját tapasztalatait, és mondanivalójából rendesen ki lehet venni, hogy mennyire elítélik a tetoválálsokat manapság. És a végére Feldmár András pszichoterapeuta zárja a könyvet, aki elég frankón elmondja a testről, és annak elváltoztatásáról alkotott véleményt, ami nekem nagyon tetszett.
Tehát 4 nem tetszett, 5 igen, azért 3,5 csillag.
Szomorúan fejeztem be, mert végre azt hittem, hogy hozzáértő embereket szólaltatnak meg, de ez nem sikerült:(( Mindazonáltal ajánlom egyszeri olvasásra, mert érdekes amit az az 5 jó fej ember mond:)

pdfben olvastam el, és hát fostam a röhögéstől, hogy hogy lehet valaki ilyen ócska szutyok…. és úgy, hogy vihetné többre is, mert nem hülye, csak hülyének lenni könnyebb, mint ha gondolkodna:)

Csillagos 5ös.
Kötelezővé tenném az olvasását a középsulikban, a sok elcsépelt régi mendemonda helyett. Tökösen odamondja az öreg az igazságot. Csodálom, hogy nem tiltották be, annyira Bush ellenes.:) És azok az örök-érvényű mondások…. Csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni:)

sajna nem tudtam befejezni, már az elején elakadtam, mert nem voltam olyan hangulatban:( nagyon vicces, és tök jól, érthetően mondja el a különböző élőlények szokásait:))) majd egyszer biztos visszatérek rá:)

Érdekes kis krimi. Különösen tetszett, hogy az író azért utánanézett pár dolognak az iszlámmal kapcsolatban és nem csak a hírekből összeollózott információkból építkezett. Mondjuk voltak benne elég sztereotip dolgok (iszlám=terrorizmus)… A történet könnyen emészthető. Tipikus keresünk meg valakit, aki tud valamit, és közben minket is keresnek, mert akit mi keresünk, az olyan dolgokat tud, hogy ihaj. Picit nekem túl sok volt Rakkim és Sarah szeretkezéseinek leírása. Inkább filmen néztem volna meg, nem így leírva:) Amúgy végig pörgős kis könyv, mondjuk nagyon sajnálom, hogy míg külföldön már a 3. rész jelenik meg, a kiadó szerint 2011ig biztos nem lesz magyarul 2. része:((( Azoknak ajánlom, akik szeretik az iszlámot, el bírják viselni, hogy bizony vannak negatív oldalai is, akik nem a tipikus FBI CIA kémtörténetet szeretnének, hanem egy olyat, ahol a nők csadorban járnak, és nem Britney ordibál az utcán, hanem a müezin naponta 5x;)

Hát akkor: SPOILERes enyhén:)
Az első fejezet nagyon tetszett. És ahogy @aurora írta tényleg volt, mikor megsajnáltad a főhőst, mert annyira eszetlen bugyuta kisfiúvá vált, főleg mikor M. kikezdett vele, és nem állt fel a zászló:P hihi Aztán ahogy a második fejezet elkezdődött akkor leesett az 5 pontos csillagozásom 3ra Miranda elszállt buzi sznobsága miatt, meg hogy minden mondatba megemlíti G.P.t, meg hogy ő mennyire "művész"… F…szom tele volt M-mel, és már nagyon a jégen akartam látni szegénykét, mert a tököm tele volt a sznobizmusával. Az utolsó 100 oldalnál szinte átugrottam azokat a részeket, mikor nem a pincéről és C-ről írt, hanem a kurva kis művészvilágáról:))) Aztán jött a 3. rész, mikor kis nyomi C. bénázott a haldokló M.-mel, és meg akart ő is murdelni, ez megint csak jó rész volt, de a pálmát a 4. rész vitte el, mikor kinézte magának a másik M.betűs csajszit:) Így ezért a fordulatért 4 csillag:)

nekem nagyon tetszett:))) szigorúan a Mesterlövész után ajánlott olvasni:) Amúgy nem tudom, hogy tud Vonnegut ennyi hülyeséget összehordani, de nekem nagyon bejön. Az illusztrációk, is jók benne, és ahogy saját magát is beleszövi a történetbe…:) Amúgy nem maga a történet az ami megfogja az embert, hanem ahogy körbeírja, és minden új szereplőt bemutat, és továbbragozza az életüket a végtelenségig. Tehát aki szereti a beteg humort annak ajánlom:)

Méltó folytatása ez a könyv Lukjanyenko Őrségének. Vasziljev rendesen kitett magáért. Nagyon jól kidolgozott karakterek, a régiek hozzák megszokott formájukat, csak tényleg rövid egy picit.:( Még mindig sokkal szimpatikusabbak ezek a Setét srácok, mint a Fénypártiak. Remélem lesz még folytatás, nekem mindegy melyikőjük írja meg, mindenképp elolvasnám.

@Dün leírta amit értékelésnek írtam volna:
No igen, már elolvastad a jobb könyveit, utána a legelső az már jól visszalök a lejtő aljára… Ezért kell sorban olvasni, hogy ne a legjobb után olvasd a zsengét :)
Ugyanezt akartam én is írni így 80oldal után.:)
Eléggé szar volt, hogy nem tudtam ki a fiú, és ki a lány, ellenben mindenki luksógora volt mindenikek.:) Még a Glamorámára kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz, de ez nagyon gyengus, így a többi könyve után:S

hát többet vártam….. jó kis mese, csak szerintem rövid, és tényleg de Carabas a legjobb karakter benne.:)

Ezt is befejeztem. Az utolsó 30 oldalt egy jakuzziban.:) Hát mit ne mondjak, a közepénél még adtam volna rá 3,5 csillagot, de a végén ez lecsökkent 2re. Megszokott stílusával operál az Imre, ami nekem bejön, mármint, hogy megmodja a frankót. Viszont semmi újat nem tudtam meg belőle, amit eddig ne tudtam volna. Mikor a szinglikről beszélt egyetértettem vele, viszont mikor a korosodó anyukákról, na az nagyon nem tetszett. Vannak benne nagy igazságok, és néhol a múltbeli énemre is ráismertem, viszont szvsz mindenki meg tudja oldani maga a problémáit, csak látni kell. Kíváncsian várom mit mond majd a Férfiben, amit még nem tudtam.

Pont így befejezni egy könyvet… Úristen, most tavaszig várni kell. Ez gonosz dolog. Azt hittem, hogy a 2. könyv után végre minden világos, de nem, újra kell értelmezni sok mindent. És hogy a szereplők is milyen változáson mennek keresztül… Nagyon tetszett, hogy nem rögtön folytatta a történetet, hanem egy pár év eltelte után. Még mindig nem értem miért nem látom eme csodás tetralógia reklámjait a metrón. Ha rajtam múlna kötelező olvasmányként olvastatnám a sulikban. Megvan benne minden. Család, hagyományok, vallás, faji megkülönböztetés, politika, háborúk, minden, amit illene tudni egy mai fiatalnak. És fogadni mernék, hogy sokaknak sokkal jobban tetszene, mint pár divatjamúlt agyonolvasott értelmetlen kötelező olvasmány. Szomorú vagyok hogy vége lett, de tavaszig elütöm az időt az irodalom többi csodás remekével.