…az úgy volt, hogy Moszkvában még a kilencvenes évek elején is jobbára kioszkokban árulták a vodkát, ezek amolyan kicsi bodegák voltak, az árukapcsolás jegyében mindenféle bizbaszt is árultak bennük, pirogot, cigit, kalasnyikovot, ilyesmit. Vodkát is, persze, szép egyenüvegben (amúgy mindent jobbára egyfajta üvegben árultak, sört, vodkát, tejet, gyomirtót és sósavat, cimke leáztatása után lehetett orosz rulettet játszani). Szóval, mi is innen szereztük meg a napi ampullát, és egy idő után feltűnt, hogy nem csupán sor áll a kioszk előtt, hanem elszórva mindig pár emberke is, keze Bonaparte módján a kabát alá dugva, 1-2-3 ujja a hajtókán kívül. Kérdeztük Irinát, mi ez, Napoleon-hasonmásverseny lesz, és erre trenírozik a fél város, vagy mi?
Ők a sepilovok, felelt Irina. Valamikor, 1957 körül volt egy Sepilov nevű politikus, aki Hruscsov ellen sokadmagával valami összeesküvést szervezett. Nem volt akkora volumen szegény, ugyanis amikor megbuktak, a Pravda hetekig cikkezett róluk, s mindig csak így említette: „Alekszejev, Zimenyev, Nyikolaj, ésahozzájukcsapódottSepilov” :) Namármost, egy átlag üveg vodka az ugye egy liter (van kisebb is, de én embert nem láttam, aki olyat vett), kiszámolták, hogy azt gyorsan négy ember tudja meginni. A derék Bonaparte-imitátorok ujjaikkal azt jelzik, hány emberre várnak még, hogy kilegyen a négy. Ha három ujja van kinn, szomorú, mert még várnia kell, ha csak egy, öröm van, mert hárman már vannak. Ők a sepilovok, mert „összecsapódnak” egy vodkára, a megszólítás is ez: „leszel Sepilov?” :) A pénzt meg négy felé osztják, mindenki beszáll egy negyeddel :)
