spinakker 0


Összes kitüntetés 6


Kedvenc könyvek 53

Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Laurence Sterne: The Life and Opinions of Tristram Shandy, Gentleman
Samanta Schweblin: A madárevő
Jim Sidanius – Felicia Pratto: A társadalmi dominancia
Szabó Lőrinc: Szabó Lőrinc összes versei
Jorge Luis Borges: A halál és az iránytű
George R. R. Martin: A Dance with Dragons
William Faulkner: As I Lay Dying
Harold Pinter: Drámák
George R. R. Martin: Trónok harca
George R. R. Martin: Királyok csatája

Kedvenc kiadók: Ad Astra, Agave Könyvek, Európa, Magvető, Osiris


Aktuális olvasmányok

Кирилл Еськов: Последний кольценосец

Utolsó karc

+
>!
spinakker

Az, hogy mi a könyv, általában úgy hisszük, hogy nem kell magyarázni.
Néha viszont találkozunk olyan darabokkal, amikről igen csak nehéz megmondani, hogy az miért is könyv, és még nehezebb egy könyves adatbázis (mint pl. a Moly) szerkesztőit meggyőzni erről.
Jelen esetben Kirill Yeskov (Eskov?) „The Last Ringbearer” című regényéről van szó. Már maga a műfaji besorolás is problémás. Ezt ugyanis a híres A Gyűrűk Ura ihlette, és egy… mi is? Folytatás, fanfiction, posztmodern (posztkoloniális?) átirat, paródia? Mindez együtt? Ugyanis a regény „A gyűrűk ura” történetének folytatása, szinte nem sokkal a Pelennor mezei döntő ütközet után folytatódik. Azonban nem a jól ismert Szövetség hőseit követi, hanem meglepő módon az „ellenséget”, mordori karaktereket. És nem is egyszerűen csak a másik oldalt mutatja be, hanem Tolkien világát egy radikálisan más szemszögből értelmezi. Abból indul ki, hogy „A gyűrűk urát” a győztesek szemszögéből írták, vagyis az emberek királysága és a tündék az abszolút, fényes jók, akik az igazságért és Középfölde szabadságáért küzdöttek, míg Mordor az abszolút gonosz, aminek az egyetlen célja Középfölde elpusztítása, lakói pedig csúfak, ostobák, undorítóak, és gonoszak (hasonlít az Egri csillagok világára). Yeskov viszont ad egy esélyt Mordornak arra, hogy őket is megismerhessük: eszerint Mordor a racionalizmus és a felvilágosodás országa, az emberekkel és tündékkel való szembenállás pedig ebből, vagyis a racionalizmus és a mágia ellentétéből fakad, nem pedig a jó és gonoszéból.
Így tehát nem csak folytatás, hanem egy posztmodern újraértelmezés is. Yeskov viszont amatőr író (sőt, biológus és paleontológus, az Orosz Tudományos Akadémia tagja), vagyis művét lehetne fanfictionnek is mondani. Igen ám, de ez annál sokkal profibbnak tűnik.
Egyébként ez a műfaj létezik, bár elég ritka. A wikipédián ezt parallel novelnek, vagyis párhuzamos regénynek nevezik, más nyelven nincs is ilyen oldal ott. Itt kevesebb, mint 30 cím van felsorolva, bár, ol. aki volt angol szakos hallgató, az találhat olyan ismerős címeket, mint a Széles Sargasso-tenger, vagy a Rosencrantz és Guildenstern halott.
Egyébként ezt a regényt oroszul ki is adták, sőt, több másik nyelven is kiadták – csak éppen angolul nem. Tolkien örökösei ugyanis hírhedten szigorúak, és megtiltották az angol kiadást. Persze ettől még le lett fordítva, ami mind az író, mind a fordító beleegyezésével szabadon terjeszthető.
Igen ám, de mivel nem adták ki, ezért nincs ISBN száma, vagyis a Molyra nem lehet felvinni (a Goodreadsen egyébként fenn van). Én írtam is nekik, hogy a fentiek ismeretében hadd lehessen egy kivétel, és lehessen az angol fordításnak egy oldala. (egyébként korábban olvastam egy elektronikus folyóiratot, egy sci-fi novellagyűjteményt, aminek szintén nincsen ISBN száma, ezért arról karcban írtam. Ebben az esetben viszont úgy gondolom, hogy egy rendes adatlap jobb lenne, így többen ismerhetik meg, és lenne egy közös hely, ahol lehetne róla beszélgetni)
Erre @worsi a fanfictionök és a kalózfordítások példáját hozta fel, vagyis, hogy azoknak sincsen ISBN számuk, és ha a „The Last Ringbearer” esetében kivételt tennének, akkor mások joggal hivatkozhatnának arra, hogy akkor az ő írásuk is hadd kerülhessen fel. Ezt a magyarázatot én nem akartam elfogadni, mivel egyrészt ez egy „lejtőn nincs megállás” érvelés, másrészt pedig úgy érzem, ez a regény több, mint egy sima fanfiction. Erre @worsi mondta, hogy az lehet, de nem akarják a többi szerkesztővel minden egyes alkalommal elmagyarázni, hogy ez miért igen, az meg miért nem. Teljesen jogos, nyilván elfogult voltam, hiszen én csak egy könyvet akartam felvinni, de ők talán minden nap találkoznak ilyen nehezen behatárolható esetekkel, és nekem se lenne kedvem minden egyes alkalommal esszékben meg végtelen vitákban magyarázkodni az egyes besorolások közti különbségekről meg kivételekről :). (és gondolom ők tudnának még rengeteg más, sokkal cifrább példát mondani a karcom témájával kapcsolatban)
@worsi amolyan kompromisszumként @Noro példáját ajánlotta, aki az eredeti kiadáshoz írt egy értékelést (http://moly.hu/ertekelesek/1901208). Korrekt, főleg úgy, hogy egyelőre övé az egyetlen értékelés, így nincsen probléma abból, hogy bogarászni kelljen az orosz meg angol nyelvű változatok értékelései között.
Itt egyébként szembejött egy újabb probléma – ezt a könyv adatlapot én ugyanis előtte nem találtam, pedig kerestem mindenhogyan. A Кирилл Еськов: Последний кольценосец-t ugyanis én az életben nem találtam volna meg a latin betűs billentyűimmel (hiszen még elolvasni sem tudom). Szóval tulajdonképpen létezett a Moly adatbázisában a könyv, csak szinte megtalálhatatlan volt. (most már egyébként latin írással, angolul is meg lehet találni).
Az meg már szinte nem is érdekesség, csak trivialitás, hogy az angol fordítás, amit most olvasok, az csak elektronikai verzióban létezik…

Az angol fordítás letölthető a fordító vagy a gerilla kiadója honlapján:
http://ymarkov.livejournal.com/280578.html
http://www.tenseg.net/press/lastringbearer

Köszönöm még egyszer @worsi-nak a segítségedet és a türelmedet:)

Kapcsolódó könyvek: Кирилл Еськов: Последний кольценосец

Кирилл Еськов: Последний кольценосец
20 hozzászólás