spinakker 69


Kalandozás a józan ész határain túl, avagy büntessük magunkat könyvekkel ★★ Európa könyvkiadó – olvassunk tőle Melyik az 5 legjobb magyar regény? ★ Még mindig nem vagyunk normálisak – önsanyargatás brutális könyvekkel ★ Bevezetés a posztmodern irodalomba ★ Több mint négy éve moly ★★★★

Összes kitüntetés 7


Kedvenc könyvek 52

Kedvenc kiadók: Ad Astra, Agave Könyvek, Európa, Magvető, Osiris


Utolsó karc

+
>!
spinakker
Tudomány

"A tudomány határaiért küzdők azonban gyakran „főállású” popularizálók. A kreacionizmus terjesztését például nem kis részben ebből élő (és például kreacionista szervezetek által támogatott) hivatásosak végzik. Bár az elfogadott tudomány oldalán is egyre több ember foglalkozik elsősorban a nyilvánosság megnyerésével, például a hazánkban is ismert Michael Shermer, a tudomány határainak megváltoztatásért küzdőknek a főállású kutatóknál általában több idejük van, hogy gondosan felkészüljenek a nyilvános vitákra, összecsapásokra.
Ezt a helyzetet a könyv írói közül ketten is megélték és élvezték: egyszer ugyanis nyilvános vitában ki kellett állniuk csillagászokkal szemben, akik a Föld gömbölyű volta mellett érveltek. Mivel mindenki azt gondolja, hogy mindenki azt gondolja, hogy a Föld gömbölyű, „ellenfeleink”, akiknek saját kutatási területükön kellett publikálni, doktorijukat megírni, stb., nem sokat törődtek a vitával. Mi azonban, minthogy pontosan az ilyen problémák és a döntési mechanizmusok vizsgálta az egyik kutatási területünk, rászántunk egy egész hétvégét „lapos Föld elméletünk” kidolgozására. Egyikünk csillagász lévén, körülbelül tudtuk az ellenfél várható érveit, így nem volt más feladatunk, mint tudománytörténeti ismereteink, leleményességünk és arcátlanságunk korlátain belül minden lehetséges eszközt megragadva kialakítani stratégiánkat. Ókori látáselméletek, 20. századi matematika és topológia, részletes beszámolók és kétdimenziós modellek segítségével (hiszen az igazi Föld lapos, a földgömb csak egy primitív, félrevezető modell) elértük, hogy a nyilvános vitát követően egy minisztériumi helyettes államtitkár odasúgta nekünk, hogy meggyőztük."
266-267. oldal, 11. fejezet – Viták, csaták, határok, csatárok

A tanulság nem (csak) az, hogy milyen könnyen tudnak terjedni az áltudományos nézetek, beleértve még az olyan nyilvánvaló tévedéseket is, mint a lapos föld (theflatearthsociety.org/cms/), hanem hogy a tudósoknak maguknak legalább annyi szerepük van a tudás átadásában, mint a médiában. A könyv szerzői jogosan említik meg a példát, amikor pár éve a szkeptikus társaság egy ülésén csakis a médiát okolták, mire az újságírók elmentek. Az lehet, hogy a média sokat torzít, és sok kamu vagy áltudományos hírt csak a szenzáció miatt közölnek, meg csak összezavarják az embereket arról, hogy éppen mi okoz rákot (www.ted.com/talks/ben_goldacre_battling_bad_science), de a média már csak így működik. A tudománynak is óriási a felelőssége abban, hogy ne csak kutassa a tudást, hanem azt fogyaszthatóan és érthetően tálalja a külvilág felé. Amíg az áltudományok gyakorlói sokszor nem is a tudománnyal folytatnak párbeszédet, hanem inkább a közönséget akarják meggyőzni, addig a tudomány gyakorlói csak mostanában kezdik felfedezni, hogy a főállású kutatók mellett érdemes a tudományt népszerűsítő emberekkel is foglalkozni, akik majd beszámolnak a legújabb eredményekről, felvilágosítják a laikus közönséget, és akik majd hasonló nyilvános vitákban fogják a tudomány oldalát képviselni, csak éppen felkészültebben, mint az idézett példában.

Kapcsolódó könyvek: Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zemplén Gábor: A tudomány határai

Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zemplén Gábor: A tudomány határai
6 hozzászólás