spinakker 0 0

101 figyelő · 113 figyelt


Kalandozás a józan ész határain túl, avagy büntessük magunkat könyvekkel ★★ Európa könyvkiadó – olvassunk tőle ★ Több mint három éve moly ★★★★ Melyik az 5 legjobb magyar regény? ★ Még mindig nem vagyunk normálisak – önsanyargatás brutális könyvekkel ★ Bevezetés a posztmodern irodalomba ★

Összes kitüntetés 6


Kedvenc könyvek 50

Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Laurence Sterne: The Life and Opinions of Tristram Shandy, Gentleman Samanta Schweblin: A madárevő Jim Sidanius – Felicia Pratto: A társadalmi dominancia Szabó Lőrinc: Szabó Lőrinc összes versei Jorge Luis Borges: A halál és az iránytű George R. R. Martin: A Dance with Dragons William Faulkner: As I Lay Dying Harold Pinter: Drámák George R. R. Martin: Trónok harca George R. R. Martin: Királyok csatája

Kedvenc kiadók: Ad Astra, Agave Könyvek, Európa, Magvető, Osiris


Aktuális olvasmányok

Kerényi Károly: Görög mitológia

Kerényi Károly: Görög mitológia Történetek az istenekről és az emberiségről/Hérósztörténetek

>!
2014. február 23., 20:58

Utolsó karc

+
>!
spinakker

„Mik hát a Korán értelmezésének a kritériumai? Már a kérdés megfogalmazása során próbálom érzékeltetni az álláspontomat. Nem Korán-fordítás, hanem Korán -értelmezés! Előlegezve a következőket, már most megfogalmazhatjuk ugyanis, hogy míg egy versfordítás vagy regényfordítás, ha nyelvileg korrekt és művészileg értékelhető, akkor az önmagában megáll, és mindenféle életrajzi és irodalomtörténeti magyarázkodás puszta ráadás. A Korán esetében az elsődleges az értelmezés, a szöveg filológiai, történeti, vallástörténeti hermeneutikája (föltételezve lehetőleg az összes számba jöhető forrás ismeretét), a fordítás maga úgyszólván ráadás, mivel a számos negatív tanulsággal is szolgáló hermeneutikai vizsgálatnak csupán elenyésző töredékét adhatja vissza a választott szövegjavaslat. A szövegértelmezés világos és meggyőző fölmutatása nélkül az önmagában föllépő Korán -„fordítás” a kívülálló számára joggal értékelhetetlen nonszensz, a hozzáértő számára pedig a legtöbb esetben dilettáns játszódás.”
(A Korán világa – 510. oldal)

Ez az első eset, hogy ezzel a gondolattal találkoztam, pedig nagyon fontos. Főleg szent szövegek esetében, ahol egyetlen szó eltérő értelmezéseire is kidolgozott dogmák, sőt, külön felekezetek épülhetnek, annak világi, társadalmi-politikai következményeiről nem is beszélve.
Persze nem csak vallásos olvasatkor lenne fontos felhívni az olvasó figyelmét a történelmi-kulturális háttérre. Azt hiszem nem én voltam az egyetlen általános iskolás, akinek egyéb vallásoktatás nélkül kellett olvasnia a Bibliából, így csak néztem ki a fejemből, hogy kik azok a filiszteusok, Sámson miért utálja őket, és miért kéne nekem örülnöm annak, hogy százával gyilkolja le őket. (szerencsére én nem építettem rá életvezetési tanácsokat vagy politikai irányelveket. Nem úgy, mint az amerikai laikus protestánsok, akik mindenféle vallástudományi ismeretek vagy egyházi értelmezési hagyományok nélkül idézgetik a Bibliát, mintha bármelyik része kristálytiszta és örökérvényű lenne. Ilyenkor elgondolkodom, hogy talán mégis fontos lehet a vallásoktatás)
Vesd össze a görög mítoszokkal, amik lényegében csak történetek, amik egy kialakult hagyományt képviselnek, nem pedig megszilárdult szövegek. A vallási, erkölcsi mondanivalót ugyanúgy átadják, viszont nüanszokon nem múlik semmi, és nyugodtan lehet lábjegyzetekkel ellátni, sőt, szinte kötelező. Egyszerűen azért, mert különböző szövegekhez máshogyan viszonyulunk – az elvárások befolyásolják az olvasást és befogadást. Patton Oswalt alapján hitessük el valakivel, hogy a Zöld Lámpás képregények isteni eredetűek, és máris követelni fogja a saját Zöld Lámpás gyűrűjét.
Most ez szarkasztikusnak tűnhet, de Zöld Lámpásnál maradva, egyszer sok számon át Hal Jordan szeme más színű volt, ami miatt születtek olyan elméletek, miszerint egy imposztor vette át a helyét (persze csak nyomtatási hiba volt). Szóval nem kell szent könyvekig menni apróságokon alapuló kidolgozott elméletekért.
Bár, jobban belegondolva, lehet-e bármit is önmagában olvasni? Egy kortárs kínai regényt nem biztos, hogy megértenénk az eltérő kulturális háttér és gondolkodásmód miatt. De lehet, hogy egy múlt század eleji magyar regényt se – kérdezzük csak meg az iskolásokat.
Röviden: imádom a kritikai kiadásokat meg a magyarázó lábjegyzeteket.

Kapcsolódó könyvek: Korán / A Korán világa

Korán / A Korán világa